Törvénymódosítás szükséges

*Fotó: Ovidiu Lucian Rusu

Marosvásárhelyen tanácskoztak a kóbor kutyák ügyében

A Maros megyei polgármesterek több állami intézmény és nemkormányzati szervezet képviselőivel találkoztak, hogy megoldásokat találjanak a kóbor kutyák helyzetének megfelelő kezelésére. A július 16-i találkozót Ciprian Alin Belean, a Romániai Községek Szövetségének (ACoR) Maros megyei elnöke, Mezőrücs község polgármestere szervezte, és Marosvásárhelyen, a városháza nagytermében tartották.

A találkozón a megyei önkormányzatok polgármesterin kívül részt vettek a Maros Megyei Rendőr-felügyelőség Állatvédelmi Hivatalának képviselői, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság, a Maros Megyei Prefektúra és a Maros Megyei Tanács elöljárói, az Állatorvosi Kollégium, a marosvásárhelyi Save & Smile Állatvédelmi Egyesület, a Maros megyei Second Life Egyesület, a Sirius Egyesület Kolozsvárról, Lucian Rad állatgazdálkodási szakértő Brassó megyéből, valamint Maros megyei parlamenti képviselők.

Dragoş Jinga állatorvos és elkötelezett állatvédő a községek polgármesterei körében hónapok óta népszerűsíti a mikrocsipezési és sterilizálási kampányok szükségességét, azt, hogy tudatosítani kell a lakossággal a kóbor kutyák helyzetének megoldását, és ennek egyetlen módja a túlszaporulat megelőzése és az állatok beazonosítása. Mindehhez az önkormányzatok anyagi hozzájárulására lenne szükség. A fáradhatatlan meggyőzőmunkája is közrejátszhatott abban, hogy a mezőrücsi polgármester meghirdette a megyei tanácskozást, amelynek fő témája – a kóbor ebek – minden községvezető vállára nehezedő kolonc. Amint több ízben is elhangzott, a kóbor kutyák jelenlétéért elsősorban az állatok tulajdonosai a felelősek. A törvény egyértelműen előírja, hogy az állat gazdájának kötelessége sterilizáltatni és bejegyeztetni házi kedvencét az országos nyilvántartásba, hogy azonosítani lehessen. Valójában azonban senki sem kényszeríti a kutyatulajdonosokat arra, hogy betartsák a kutyák ivartalanítására és mikrocsipes azonosítására vonatkozó törvényt. A jelen lévő civil szervezetek – amelyek évek óta mikrocsip-beültetési és sterilizálási tájékoztatási kampányokat folytatnak – vázolták a polgármestereknek, hogy milyen megoldásokat kellene alkalmazni, és hogyan tudnának együttműködni a közintézményekkel. 

A tanácskozás feszültnek bizonyult, egyrészt azért, mert akadt olyan polgármester is a teremben, aki ellen büntetőeljárást kezdeményeztek, mivel aláírták a kóbor kutyák elaltatásáról szóló jelentést. A települések utcáiról gyűjtöttek össze kóbor kutyákat, és szállították magánmenhelyekre, majd néhány nap múlva ezeknek a szervezeteknek a képviselői arra kérték a polgármestereket, hogy írják alá a befogott kutyák elaltatásáról szóló rendeletet, azzal az indokkal, hogy nem tudnak mit kezdeni a befogott állatokkal. Néhány polgármester aláírta, másokat időben megállítottak, miután a rendőrség beavatkozott és ellenőrzéseket végzett. A bírságokat azért rótták ki, mert az eutanázia csak szigorú feltételek mellett és állami menhelyeken megengedett. Az állatvédő egyesületek szerint a magánmenhelyek célja a profitszerzés volt, ugyanis körülbelül 1.500 lejt kaptak minden befogott kutya után, ebből az összegből azonban több kutyát lehetne ivartalanítani.

Törvénymódosítást kezdeményez Kolcsár Károly

Kolcsár Károly parlamenti képviselőt a tanácskozáson elhangzottak kapcsán kértük meg, összegezze az elhangzottak végkövetkeztetését. Amint hangsúlyozta, a kóbor kutyák kérdését meg oldani, ezért RMDSZ parlamenti képviselőként felvállalja, hogy foglalkozik az üggyel, az őszi parlamenti ülésszakon törvénymódosítást terjeszt elő, mivel a jelenlegi, a kóbor kutyák kezelését szabályozó törvény túl sok terhet ró a polgármesterekre. Nem beszélve arról, hogy a bírságok és bűnügyi feljelentések enyhén fogalmazva rendőrségi túlkapásoknak is minősíthetők. A törvénykezdeményezés érdekében várja a polgármesterek ötleteit, javaslatait. Bár törvény szabályozza, a szűkös költségvetés miatt egyetlen önkormányzat sem engedheti meg magának, hogy állatmenhelyet létesítsen és működtessen, szakembereket foglalkoztasson, és törvényes előírások szerinti szolgáltatást nyújtson. A jelenlegi törvény sajnos arra sem nyújt lehetőséget, hogy több önkormányzat összefogjon, és közösen létesítsenek egy egyesületet a kóbor állatok befogása és gondozása érdekében. A civil szervezetek sterilizálási kampánya kapcsán óvatosan fogalmazott, mint jelezte, a jelenlegi megszorító intézkedések miatt csekély az esély arra, hogy a polgármesterek pénzalapokat különítsenek el sterilizálási és csipezési kampányokra. Ugyanakkor hangsúlyozta az ivartalanítás fontosságának a tudatosítását vidéken. Állatorvosként megjegyezte, hogy az utóbbi időben falvakon is egyre többen keresik fel az állatorvosi rendelőt a kutyák vagy a macskák ivartalanítása végett. 

Bár nem szerepelt a tanácskozás napirendjén, a Maros megyei prefektus, Barabási Antal-Szabolcs néhány polgármester kérésére felvetette az elszaporodó és egyre veszélyesebbé váló medveállományok kérdését is. A helyzet riasztó – ezt még a közintézmények képviselői is elismerték –, mivel 15–20 évvel ezelőtt a dombvidéken és a síkságon nem éltek medvék, csak a hegyvidéki régiókban voltak jelen – hangzott el többek között az egyre aggasztóbb medvelátogatások és pusztítások kapcsán. Kolcsár Károly véleménye, hogy az emberek élete és javaik elsőrendűek a vadállatokkal és a kóbor kutyákkal szemben.