Mindig a kultúra „húzza a rövidebbet”

Megnőtt a könyvek héája

A kormány által beiktatott megszorítások ismételten nehéz helyzetbe hozták a kultúrát. A könyvkiadás hatalmas pofont kapott – a héa (hozzáadottérték-adó) növekedése miatt a könyvek ára is megemelkedett, a vásárlási kedv pedig jelentősen lecsökkent. A megszorítások következményeiről és a társadalomra gyakorolt hatásairól Király Istvánnal, a Mentor Könyvek kiadó vezetőjével beszélgettünk. 

A héakulcsok általánosságban véve jelentősen megemelkedtek – 19-ről 21 százalékra, 9-ről 11 százalékra –, azonban a könyvek héája emelkedett a legjobban: ez 5 százalékról 11 százalékra nőtt. Ez a szám, bár nem tűnik olyan soknak, mégsem tükrözi minden esetben a valóságot. „Ha ehhez a hat százalékhoz hozzátesszük, hogy például egy online rendelés esetén hozzáadódik a szállítási díj plusz két százaléka is, akkor ez már azonnal egy 8 százalékos héaemelkedést eredményez. Ez még mindig nem olyan borzasztó nagy különbség, egy kiadó vagy könyvkereskedő el tudja könyvelni, valahogy elviseli. Az igazán nagy problémát az jelenti, hogy minden egyes összetevőnek, ami részese egy könyv megszületésének – villamos energia, papír, üzemanyag, és még sorolhatnánk – megemelkedett az ára” – mondta Király István. Hangsúlyozta, hogy ez egy olyan sűrű és összetett függvényrendszer, ami elkerülhetetlenül azt eredményezi, hogy a könyvkiadóknak a korábbiaknál gyengébben vagy kifejezetten rosszul fog menni a soruk. Nyomatékosította, hogy a könyvkiadók és könyvkereskedések között is észlelhető az eltérés. „Az adóegyezmény értelmében az egyéb magyar vidékekről behozott könyvek héája nem növekszik – ugyanúgy nulla százalékkal fognak működni egy Európai Uniós adószámmal rendelkező romániai és egy Európai Uniós adószámmal rendelkező magyarországi nagykereskedés között” – mondta.

Király István felhívta a figyelmet arra, hogy a felsoroltak ellenére a legnagyobb problémát mégis a vásárlói kedv jelentős csökkenése okozza. „Ezt mindenki másképp kezeli. Mi a Mentor Könyvek Kiadónál úgy döntöttünk, hogy nem emeljük meg az árakat. Ennek a döntésnek inkább humánus oka van, mintsem gazdasági, hiszen a Nemzetközi Könyvvásár szervezőjeként is úgy gondolom, hogy az olvasás elengedhetetlen egy egészséges társadalom, egy egészséges generáció kinevelése érdekében, és nekünk muszáj a könyvet úgy promotálni, mint azt az eszközt, amellyel olvasásra lehet nevelni az embereket. Úgy döntöttünk, hogy elkönyveljük azt a veszteséget, amit a héa emelése von maga után, és inkább megpróbálunk arra fókuszálni – marketing eszközöket is bevetve –, hogy több könyvet adjunk el alacsonyabb áron, minthogy egy könyvet se tudjunk eladni magas áron” – mondta. Úgy fogalmazott, hogy a kiadó célja, hogy megtartsa olvasóközönségét, ezért igyekeznek a közeljövőben tovább bővíteni a könyvkínálatukat. 

A héa emelése nem csupán a könyvekre vonatkozik, hanem például azokra a foglalkoztatókra, illetve munkafüzetekre is, amiket a gyerekek az iskolában használnak a tanév során. „Úgy gondolom, hogy a tankönyvek ára nem fog számottevően változni, a tankönyv-kiegészítők esetében azonban szinte elkerülhetetlen az árak növelése. Az ezzel foglalkozó kiadók nem csupán 300-400 példányt nyomnak ki, hanem akár több ezret is. A fizikai példányok mellett ott vannak a terméket népszerűsítő szórólapok, a digitális és fizikai reklám, ami ezekre mind ráterhelődik. Valahol az árat vissza kell hozni, mert gazdaságilag nagyon negatív vonzata tud lenni egy kiadó életére nézve annak, ha veszteséget könyvel el.”

Lapunk azon kérdésére, hogy milyen várható hatásai lesznek a kormány által beiktatott megszorításoknak, Király István úgy fogalmazott, hogy őszintén reméli, hogy csak átmeneti állapotról van szó. „Nyilván megértjük a kormánynak ezt a lépését, valamit muszáj volt augusztus 1-ig felmutatni az Európai Unió felé ahhoz, hogy az EU-s támogatócsomag megérkezzen Romániába. Ugyanakkor azt gondolom, hogy nem ezzel kellett volna kezdeni a megszorításokat. Mindig a kultúra húzza a rövidebbet” – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy elengedhetetlen, hogy legyen egy párbeszéd a könyvkiadók és az olvasók között annak érdekében, hogy az olvasó megértse azt, hogy az árak növelése nem szándékos, és nem a meggazdagodásért történik. „Könyvkiadásból nem lehet meggazdagodni. Aki úgy gondolja, hogy egy könyvkiadónak jól megy, az nagyon nagyot téved. Ez egy szerelem, egy hobbi, egy hivatás, de mindig kell egy váltó vállalkozás – például egy nyomda – a könyvkiadás mögé azért, hogy támogassa, hogy a könyv működni tudjon” – mondta. 

Az Eurostat 2022-es felmérése alapján az Európai Unióban a 16 évnél idősebbek esetében a megkérdezettek 52,8 százaléka nyilatkozta, hogy olvasott könyvet a felmérést megelőző tizenkét hónapban. A tagállamok közül Luxemburgban, Dániában és Észtországban volt a legmagasabb az arány – mindhárom ország esetében meghaladta a 70 százalékot. Románia sereghajtóként, mindössze 35,4 százalékkal szerepelt a listán, jócskán lemaradva az EU-s átlagtól. A kormány által bevezetett megszorítások várhatóan tovább rontják a statisztikákban is jól látható alacsony olvasási kedvet.