Marosvásárhely a regék és a regélők városa, ahová befészkelte magát a Szól a rege ősi módra elnevezésű verseny/találkozó, amelyet szeretünk az anyanyelv ünnepeként nevezni.
Sok próbatétel, gáncs, támogatás, biztatás, megmérettetés során nyerte el létjogosultságát, sőt bővült, ikertestvére lett a Képrege pályázat.
Immár 16 éve itt sereglenek össze az ország olyan iskoláiból a III. és IV. osztályos gyermekek, ahol van magyar nyelvű oktatás. De van tanító is, akinek szívügye a rege életben tartása. És van szülő, aki fenntartás nélkül támogatja gyermekét abban, hogy ráérezzen a rege szépségére, s annak közvetítője legyen.
A rege népi alkotás. A legszebb népi és irodalmi alkotások édestestvére. A vadmadarak, a csillagos égboltozat alatt lakó pásztorok vigyáztak rá, és táplálták, hogy nagyra nőjön. És nőtt. Mélyen gyökerezik a népéletben. Létrehozója, éltetője a gazdag népi gondolkodás, tapasztalat, amely gömbölyíti, forgatja a forrásból elindult szálat addig, amíg az kiteljesedik, s megszületik a rege.
A történelmi regének van ideje, helye, eseménye, szereplője. Valamennyi egymásba kapcsolódva erősíti igazát s létét, a népi eleme pedig úgy teszi teljessé, hogy olyan tulajdonságokba pólyálja, amelyekre a nép vágyik.
A rege visszavezeti a regélőt és a hallgatót a múltba. Rengeteg történelmi kifejezésre s annak használatára megtanít. Könnyebb lesz a történelmi, irodalmi, vallási tárgyú szövegek olvasása, megértése. Könnyebb lesz a történelem tanulása.
Városunknak van egy tizenhét pedagógusból álló csapata, amely közösség, s amely ugyanazért a célért dolgozik – önként, szeretettel, felelősséggel. Ők a harcosai, szervezői, tervezői, kivitelezői e nem kicsi munkának.
A verseny megtervezésekor mindig figyelnek az aktuális év kerek történelmi, irodalmi évfordulóira, ennek tudatában készül el a verseny kerete és forgatókönyve. Így 2026-ban II. Rákóczi Ferenc nagyságos fejedelem életéből illetődött a verseny anyaga.
A tanulók kitűzőin e korból származó fogalmak és a fejedelem arcképe szerepelt, s a verseny megfelelő pillanataiban vetítettek képeket, bemutatva Marosvásárhely és II. Rákóczi Ferenc kapcsolatát. És gyakran szólt a tárogató.
A 29 regélő közül többen saját vidékükről hoztak/mondtak regét, de akadt eddig még nem hallott rege is Az aracsi pusztatemplom címen.
A zsűritagok öt megyéből verbuválódtak, akik azt is megállapították, hogy örömteli fejlődés van a szövegmondásban és az előadások tekintetében.
A verseny üzenete: Jól regélni csak érző, tiszta szívvel lehet.
A versenyt nevezzük találkozónak, de inkább az anyanyelv ünnepének, ahol szép eredmények születtek.
1. díj: Bogdán Bence-Hunor, Székelytamásfalva, Kovászna megye; a rege címe: Tökfejű Pál (tanító Tusa Zita); 1. díj: Péter Debora, Gyergyószentmiklós (tanító Bajkó Emese); 2. díj: Török Csoma Örs, Csíkszereda (tanító Orbán Adél); 3. díj: Komoróczi Gerő, Székelyudvarhely (tanító Székely Emőke Katalin).
Dicséret: 1. Simon László, Gyimesbükk (tanító Nagy Galaczi Hajnal); 2. Tasnádi-Sáhy Mihály, Nagyvárad (tanító Soós Orsolya); 3. Damó Zoltán, Sepsiszentgyörgy (tanító Nagy Edit); 4. Dali Júlia Boróka, Marosvásárhely (tanító Cseke Tünde-Gizella); 5. Kasler Viktória, Déva (tanító Lengyel Elisabeta Izabella); 6. Újlaki Erik-Szilárd, Mezőmadaras (tanító Tróznay Ilona); 7. Pap Odett, Kézdivásárhely (tanító dr. Szabó Katalin).
Ennek a versenynek egy igen szép színfoltja a képregék értékelése.
A rajzokat a IV. osztályos tanulók készítették. Témája a már lejárt versenyen első helyezést elért rege. A Szent Anna-tó legendáját kellett ábrázolni, és különböző technikákat lehetett alkalmazni. Összesen 30 pályamunka érkezett be.
A tevékenység elsődleges célja nem a verseny, hanem a rege életben tartása.
Búcsúzóul olvasóinknak a nagyságos fejedelem jelszavával és az Ő kora egyik dalának egy részletével kívánunk üzenni:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
