Lakhatás, migráció, gazdaság
2025-10-29 15:00:00
- Nagy-Bodó Szilárd
Ifjúságkutatási eredmények
Ahogy a Népújságban korábban már beszámoltunk róla, online konzultációra hívta a 18–35 év közötti fiatalokat a Magyar Ifjúsági Értekezlet. A szeptemberben zajlott kutatás célja az volt, hogy feltérképezze az erdélyi magyar fiatalok helyzetét. Az eredményeket Szatmárnémetiben az országos tisztújító küldöttgyűlés alkalmával mutatták be.
Online formában zajlott a felmérés, amely nem reprezentatív, tehát inkább trendeket, nagyságrendi becsléseket tartalmaz, így kell értelmezni az eredményeket, mondta Barna Gergő szociológus, aki azt is hozzátette, hogy számos témára rákérdeztek, ezekből pedig arra lehet következtetni, hogy a legnagyobb problémát a fiatalok körében a lakhatás jelenti.
Mintegy 90%-uk, vagyis tízből kilenc fiatal mondta azt, hogy a saját környezetében nagyon nagy problémát jelent a lakáshoz jutás. Ez az arány azt jelenti, hogy a lakhatás kérdése kvázi minden fiatalnak egy jelentős kihívás, mutatott rá a szociológus, aki számára egy meglepő eredmény volt az is, hogy ismét erősödik a migrációs szándék. A felmérés eredménye arra enged következtetni, hogy a fiatalok körében kb. 25-30%-ra tehető azok aránya, akik komolyan gondolkodnak azon, hogy legalább időszakosan munkát vállaljanak külföldön, 15-20%-uk pedig úgy képzeli el az életét, hogy hosszú távon külföldön fog élni.
Az utóbbi években, főként annak a hatására, hogy csökkent a jövedelemkülönbség Románia és a nyugati országok között, a migráció is lassult, a koronavírus idején nagyon sokan hazaköltöztek, viszont most úgy tűnik, hogy megint erősödik a kivándorlási hajlandóság, fogalmazott lapunknak a szociológus, aki azt is hozzátette, hogy ugyan ez a felmérés nem vonatkozik a román társadalomra, a többségi nemzethez tartozó fiatalokra, de az össztársadalomban is körülbelül 10-15% azok aránya, akik legalább egy évet külföldön dolgoztak, aztán valamiért hazatértek. A hazatérés okai között szerepelnek a családi okok, az, hogy valakire vigyázni kell, vagy éppen a családalapítás. Barna Gergő arról számolt be, hogy többen azok közül, akik elmentek külföldre, itthon szeretnének családot alapítani, számukra arról szól a külföldi tartózkodás, hogy pénzre tegyenek szert, amely segítségével itthon családalapítás után egzisztenciát tudnak teremteni. Talán ez a két legfőbb ok, amiért hazajönnek, és ez egy jelentős létszám, akár 10% is lehet. Abszolút számokban kifejezve mintegy 1,5 millió felnőttkorú romániai van, aki megjárta külföldet, dolgozott és hazatért, fogalmazott a szociológus, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes szem előtt tartani a migrációs hullámot, hiszen ha ez valóban ismét felerősödik, akkor az még tovább fogja sújtani az amúgy is demográfiai válságban levő Romániát.
Oktatási kérdések is szerepeltek a kutatásban, az ezekre adott válaszokból az derült ki, hogy az általános iskolában és középiskolában még a válaszadók több mint 90%-a vett részt magyar nyelvű oktatásban, viszont a felsőoktatás szempontjából van egy hatalmas visszaesés. Ennek számos oka lehet, ezek közül az egyik, hogy tömbösödik Erdélyen belül a magyarság, vagyis egyre többen élnek olyan területen, ahol megvan a lehetősége a magyar iskola fenntartásának, ezek a területek Székelyföld és a Partium, húzta alá a szociológus, aki kiemelte azt is, hogy a középiskola esetében nagy a lemorzsolódás. Míg elemi és általános iskola esetében az említett területeken 90% fölött van azon magyar fiatalok aránya, akik az anyanyelvükön tanulnak, addig kb. 10%-uk (lehet most már kicsit több) kényszerül román középiskolába. Fontos megemlíteni a szakiskolákat, a magyar diákok felülreprezentáltak a hároméves szakiskolai képzésben. Az anyanyelven történő oktatás folyamatában viszont a legnagyobb törés a felsőfokú képzésnél van, ott továbbra sem sikerül lefedni minden szakterületet magyar nyelven.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy 60-65% körül van azoknak az aránya, akik magyarul tanulnak a felsőoktatásban. Barna Gergő azt is hozzátette, hogy egy korábbi kutatás alapján az látszik, hogy a magyar fiatalok valamivel több mint fele, de kevesebb mint 60%-a tanul magyarul az egyetemen.
A kutatás nagy érdekességei között szerepel az is, hogy egyrészt a fiatalok második információszerzési forrásként a hírportálokat jelölték meg, másrészt, hogy mintegy 70%-uk érdeklődik a közélet iránt. Utóbbit a szociológus szerint az is magyarázza, hogy az utóbbi másfél évben a választások miatt nagyon felfokozott volt a politikai hangulat az országban, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy őt nem lepte meg, hogy a fiatalok érdeklődnek a közélet iránt. Odafigyelnek a fiatalok a közéleti dolgokra, tudják, hogy ez őket is érinti, ez látszott a problémák esetében is, mondta Barna Gergő, aki arra is rámutatott, hogy az ifjúság a gazdasági kérdéseket és a nemzetközi helyzetet is figyelemmel kíséri.
A romániai magyar fiatalok elsősorban az erdélyi magyar közélet iránt érdeklődnek, ezt követi a magyarországi közélet, majd a román és a nemzetközi vonatkozás, vázolta a hierarchiát Barna Gergő, rámutatva, hogy a magyar nyelvi médiatéren keresztül rengeteg Magyarországgal kapcsolatos információ érkezik a fiatalokhoz. De a hírfogyasztás nyelve tekintetében nagyon sokan megjelölték a román és az angol nyelvet, amiből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a nemzetközi helyzet is érdekli őket, hiszen egészen biztosan nem erdélyi magyar és magyarországi híreket fogyasztanak angolul.
