Moldován-Horváth István a Maros Művészegyüttes új igazgatója
Moldován-Horváth István marad az elkövetkező négy évben a Maros Művészegyüttes élén, a – Barabási Attila lemondása után – tavaly ősszel ideiglenesen kinevezett intézményvezető pályázata ugyanis magasabb pontszámot ért el kihívójánál az igazgatói tisztség betöltéséért szervezett októberi megmérettetésen.
Az együttes zenekarvezetőjeként is ismert Moldován-Horváth István 8,96-os osztályzattal győzte le a másik jelentkezőt, Molnár Józsefet, akinek pályázatát 7,23-ra értékelték. A menedzsmentszerződés aláírását követően november 1-jétől tölti be az intézményvezetői funkciót a régi-új igazgató – tudtuk meg Lukács Katalintól, a Maros Megyei Tanács szóvivőjétől. Moldován-Horváth Istvánt az együttes élén szerzett eddigi tapasztalatairól és új terveiről kérdeztük.
– Melyek voltak az elmúlt esztendő legnagyobb kihívásai és sikerei?
– Ezek tulajdonképpen összefüggenek, hiszen a nagy kihívások sikerélményeket is hoztak. Ilyen volt a januári magyarországi turnénk megszervezése, a Láthatatlan ünnepek című új előadásunk márciusi bemutatója, valamint az Erdélyi Magyar Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójának lebonyolítása. Idén mi voltunk a házigazdái a májusban zajlott rangos seregszemlének, ami mind a szakmabeliek, mind a közönség visszajelzései alapján nagyon jól sikerült. A június 4-i Trianon-emlékesten Magyar Művészetért Díjjal tüntették ki a Maros Művészegyüttest a budapesti Magyarságkutató Intézetben, ez is a sikerélményeink egyike. A kérdésre visszatérve, az együttes igazgatásának átvételekor egyértelműen kihívásnak számított, hogy korábban nem rendelkeztem intézményvezetői tapasztalatokkal, a szakmai berkekben eltöltött évtizedek és a kapcsolatrendszerem azonban segítségemre volt az akadályok megugrásában.
Bevonzani a fiatalokat
– A nyertes menedzseri terv alapján milyen irányvonalakat követ az elkövetkezőkben a Maros Művészegyüttes?
– Annak a magas művészi színvonalnak a megtartását tekintem a legfőbb prioritásnak, amihez a közönségünk az elmúlt évtizedekben hozzászokott, és amivel jól megérdemelt helyünk van a szakmán belül. Másik fontos törekvésem a célközönségünk bővítése, elsősorban a fiatalabb nemzedékek megszólítása, természetesen a meglévő törzsközönségünket is megőrizve. A fiatalabb célcsoportok, a gyermekek, illetve a fiatalok meglátásom szerint leginkább az iskolákkal és egyetemekkel kialakítandó partnerkapcsolatok révén érhetők el, ezáltal lehetne őket igazán a folklór szeretetére nevelni. Erre jó alkalmat kínál az Iskola másként hét, de nem csak ilyenkor lehetne az ifjabb korosztályoknak olyan interaktív programokat szervezni, mint egy hangszer- vagy népviselet-bemutató, énektanítás stb. Fontosnak tartom továbbá az együttes hangsúlyosabb jelenlétét a szórványvidékeken, például Brassó, Fehér, Hunyad, Temes megyében. A művészi színvonal megtartásához és a célközönség bővítéséhez egyaránt nélkülözhetetlen a megfelelő anyagi háttér, ennek érdekében meg kell ragadnunk minden adódó pályázati lehetőséget, ugyanakkor kellő figyelmet kell fordítanunk a szponzorok bevonzására is. 2026 kiemelt eseménye lesz a Maros Művészegyüttes 70. évfordulójának megünneplése, ehhez is jelentős anyagi forrásra van szükségünk. A további elképzelések között említhetem egy – akár nemzetközi – folklórfesztivál megszervezését Marosvásárhelyen. Emellett szeretném elindítani az erdélyi román hivatásos néptáncegyüttesek találkozóját a magyar hivatásos együttesek seregszemléjének mintájára. A román tagozatunkon egyébként tervben van egy táncszínházjellegű produkció, a Harap Alb (Fehérlófia) színpadra állítása. Ami a jelenlegi hiányosságokat illeti, meglátásom szerint nagy szükség lenne a kövesdombi előadótermünk technikai felszerelésének korszerűsítésére, modernebb fény- és hangtechnikára, az újszerűbb előadások megvalósításához. Nem utolsósorban lényegesnek tartom egy általános PR-stratégia kidolgozását, a médiával való kapcsolatok erősítését, valamint a közösségi média platformjain való jelenlétet, ahol a tizen- és huszonéves korosztály igazán megszólítható.
