Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke szombaton kijelentette: önkritikát kell gyakorolnia, amiért nem látta előre, hogy Ilie Bolojan nem ért a gazdasághoz. A politikus hangsúlyozta: Bolojan intézkedéseinek a gazdaság fellendítése helyett inkább visszahúzó hatásuk van, ezt a következő hónapok makrogazdasági mutatói is igazolni fogják. A PSD elnöke „az empátia hiányát” is felrótta Bolojannak. „Kormányozni az emberekért kell, nem az Excel-táblázatokért” – fogalmazott. Beszélt arról is, hogy a koalícióban nem figyelnek oda pártja javaslataira. Példaként a PSD gazdaságélénkítő csomagját említette, amelyet már tavaly szeptemberben ismertettek, de csak hat hónappal később, „fenyegetésekkel” sikerült elfogadtatniuk.
Rámutatott, az április 20-ra meghirdetett belső konzultáción a pártnak három lehetőség közül kell választania: vagy kormányon marad, és a koalíció a jelenlegi felállásban folytatja, vagy ellenzékbe vonul, vagy megpróbál változtatni a koalíció struktúráján. „Csak akkor van értelme, hogy a PSD a koalíció tagja maradjon, ha az az emberek jólétét szolgálja. Másképp nincs” – jelentette ki. A találkozó végén kijelentette: a kollégák „egybehangzó” véleménye szerint a kormányzás jelenlegi formájában nem folytatható tovább. „Nem maradhatunk a végtelenségig egy olyan látszólagos stabilitás kedvéért, amely nem hoz jólétet.”
Sajtóértesülések szerint visszafordíthatatlan szakaszba lépett a koalíciós válság. Bár a költségvetésről szóló kiegyezés egyfajta elmozdulást jelzett a megbékélés irányába, a PSD-nél másként látják a helyzetet. Egy hónapon belül megszülethet a döntés a jelenlegi kormányzati összetétel felbomlásáról. Politikai források szerint küszöbön áll a PSD kivonulásáról szóló döntés, a párt vezetői minden koalíciós egyeztetést felfüggesztettek. A politikai színteret átrajzoló döntést április 20-ára tervezik, amikor a párt mintegy ötezer tagja fejtheti ki álláspontját.
A feszültségeket a PNL is szította. A párt alelnöke, Alexandru Muraru közölte: a liberálisok berkeiben erősödik az a szándék, hogy „többé ne valósítsanak meg politikai projekteket a PSD-vel”. Leszögezte, „nincsenek tárgyalások, alternatív forgatókönyvek vagy kétértelműségek” Ilie Bolojan miniszterelnöki tisztségével kapcsolatban.
A PSD közben már az április 20-a utáni időszak stratégiáit vizsgálja. Az egyik forgatókönyv szerint újjáépítenék a koalíciót a PNL-vel, az RMDSZ-szel és az USR-vel, amennyiben nem folytatja miniszterelnökként Ilie Bolojan. Egy másik mérlegelt forgatókönyv az ellenzékbe vonulás. Bár központi szinten, hivatalosan a PSD elutasítja az AUR-hoz való közeledést, a területi szervezetekben vannak olyan hangok, amelyek nem zárják ki teljes mértékben ezt a lehetőséget.
Vladimir Ionaş politikai elemző azt mondta: külső szemlélőként lehetetlennek látja a jelenlegi kormányzás folytatását ebben a formában. „Kétlem, hogy a PSD a továbbiakban is elfogadja, hogy Ilie Bolojan maradjon a miniszterelnök. Ma két lehetőség van: vagy ugyanazokkal a pártokkal alakul kormány, de más miniszterelnökkel, vagy kisebbségi kormány jön létre” – fogalmazott.
Romeo Lungu, a PSD alelnöke vasárnap a délkeleti régió PSD-szervezeteinek regionális találkozóján kijelentette, „Bolojan politikája kudarcot vallott”. „Amikor a románok több mint 60%-a azt mondja, hogy nehezebb dolguk van, akkor már nem a gazdaságról, a szegénységről beszélünk”. Lungu bírálta a jelenlegi gazdasági irányt, és kijelentette: „a valóságot már nem lehet figyelmen kívül hagyni”, „Románia nem egy számviteli táblázat, és a románok nem számok. Románia olyan embereket jelent, akik ma nehezebben élnek, magasabb adókat fizetnek, miközben az árak hónapról hónapra emelkednek”.
A társadalom egyre elégedetlenebb a gazdasági helyzettel és azzal, ahogyan a hatóságok kezelik az üzemanyagválságot. Ha a jövő vasárnap parlamenti választásokat tartanának, az AUR lenne a legnagyobb támogatottsággal rendelkező párt, a szavazatok 33%-át szerezné meg, a PSD a második helyen áll 24%-kal, míg a PNL 16%-os szavazati aránnyal rendelkezik. Az USR 9, az RMDSZ 5, az SOS Románia pedig 4 százalékot szerezne. A Fiatalok Pártja (POT) 3%-ot gyűjtene, míg a többi párt együttesen a választók választási lehetőségeinek 6%-át gyűjtené össze. Az eredmények a bizalom átalakulását mutatják a hagyományos pártoktól az új vagy a kormányt kritikusan szemlélő pártok felé, ami a lakosság növekvő elégedetlenségét tükrözi.
A 2026. márciusi CURS-felmérés egy egyre feszültebb és elégedetlenebb társadalmat mutat, amelyben a polgárok által érzett gazdasági nyomás, különösen az üzem-anyagárak emelkedése révén, közvetlen hatással van a politikai és választási légkörre. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutatnak a gazdasági elégedetlenség és a szavazási döntések között, amrlyek hatással lehetnek a következő parlamenti választásokra.
