Ilie Bolojan bejelentette, hogy az AUR és a PSD kérésére hétfőn nem jelenik meg a parlamentben, úgy véli, hogy „a közérdekű kérdésekről folytatott civilizált és komoly vita csak Románia polgárainak javát szolgálhatja”. Bolojan azt mondta, hogy a vita átütemezését fogja kérni, mert hétfői napirendjén a Rheinmetall AG vállalat képviselőivel van elfoglalva, amellyel partnerségi megállapodást kötnek.
Egyre jobban elmérgesedik a belpolitikai helyzet. Holott Románia jelenlegi helyzetében nem engedheti meg magának a politikai instabilitást. A belpolitikai fenyegetések aktuálissá teszik a kérdést, hogy vajon azok, akik ezeket provokálják, értenek-e valamit a jelenlegi bel- és külpolitikai történésekből?
Sorin Grindeanu, a PSD megbízott elnöke azt szeretné, hogy a miniszterelnök a parlamentben magyarázza el, miért vonták ki az amerikaiak csapataik egy részét Romániából. Bolojannak azonban nincs mondanivalója. Grindeanu azt nehezményezi, hogy Bolojan nem konzultál vele a döntései meghozatalakor.
A belpolitikai körülmények rendkívül nehezek, és a kormánynak ezekkel szembe kell néznie. Majdnem 10%-os a költségvetési hiány, a következő két hónapban 8,6%-ra kell csökkenteni, ahogy az Európai Bizottságnak ígérték.
Eközben a bírák ellenzik a különleges nyugdíjak csökkentését és a nyugdíjkorhatár emelését, és az Alkotmánybíróság sem könnyít a dolgon, megakadályozza a kormány és a parlament minden ez irányú kezdeményezését. Pedig ha a bírák nyugdíjáról szóló törvényt november 28-ig nem fogadják el, Románia 230 millió eurót veszít a helyreállítási alapból.
Grindeanu azzal fenyegetőzik, hogy felbontja a koalíciót, és aláír egy bizalmatlansági indítványt, ami még súlyosabb politikai instabilitáshoz vezetne.
A PSD Temes megyei szervezetének konferenciáján részt vevő Vasile Dâncu, a PSD európai parlamenti képviselője azt mondta: „A politikai jobboldal nagyon veszélyes. Csak az egyéni sikereket dicsőíti. A politikai jobboldal számára a szegények a hibásak, mert ők szegények. Ezért helyezik a profitot az élet elé. Az állam számukra a gazdagok szolgája. És ami a legrosszabb, a szabadságot szabályok nélkülinek tartják.”
Dâncu azt is állítja, hogy „a román jobboldal az utóbbi időben végig azt tette, hogy megszakította a szabadság és a felelősség közötti kapcsolatot”. A szociáldemokrata európai parlamenti képviselő arra kérte a PSD tagjait, hogy támogassák Sorin Grindeanut. „Mert a jobboldali oligarchiák elleni harc egy olyan csata, amit elveszítesz, ha egyedül vagy. Nem harcolhatsz a pénzük, a hatalmuk ellen, hacsak nem vagyunk együtt. Ha csapat vagyunk, és ha nem felejtjük el, mi a küldetésünk.”
Șt. Popescu politikai elemző szerint Románia szembemegy az amerikai érdekekkel. Klaus Iohannis NATO-főtitkári posztjára tett kísérletét „buta játéknak” nevezte: valójában semmi sem volt mögötte, végül nevetségessé vált, nevetséges országgá változtatva minket, és „diplomáciai válságot” szított, a választások megsemmisítése pedig csak megerősítette azt az érzést, hogy „Románia gyenge ország”. Hiszen „a NATO összes nagyhatalma – az USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország – egy jelölt támogatására törekedett”, és Bukarest „megpróbálta megtörni ezt a játékot”.
„Kivonulunk a történelemből” – foglalta össze mondandóját Popescu. Romániát elkerülik a főbb regionális infrastruktúrák, miközben Magyarország, Szerbia, Bulgária, Törökország és Görögország előretör, Lengyelország pedig a saját hatalmi kártyáját játssza ki. Arra a következtetésre jutott, hogy a koherens stratégia hiánya és a bürokratikus reflexek hátrányosan befolyásolják Románia azon képességét, hogy érvényesítse érdekeit és valódi láthatóságot biztosítson külföldön.
