Bonyha

Épül a bonyhai csatornahálózat

Az ivóvizes projekt is új esélyt kapott

A Kis-Küküllő menti községben a nyári szabadságok idején sem állt meg teljesen az élet. Erről augusztus 19-i, múlt szerdai terepszemlénken magunk is meggyőződhettünk, a községközpont egyik utcájában ugyanis ottjártunkkor javában folyt a szennyvízhálózat kiépítése. 

Ozsváth István Csaba alpolgármestertől megtudtuk, hogy az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében két éve elindított csatornázás első, Bonyhát érintő szakasza a vége fele tart, a településen 85-90%-ban készült el a hálózat. A munkát a továbbiakban Bernádon folytatják, majd sorra következik Gógán, Kund, Leppend, Dányán és Jövedics. A hálózatot a héderfáji szennyvíztisztító állomáshoz csatlakoztatják. A projektet – a többi PNRR-s beruházáshoz hasonlóan – a Környezetvédelmi Alap Igazgatósága (AFM) vette át – tette hozzá Ozsváth István Csaba (fotó).

Tavaly októberben adtunk hírt arról, hogy az Anghel Saligny program keretében az ivóvízhálózat bővítésére támogatást nyert projektet a kormánymegszorítások miatt leállították. Az alpolgármester elmondta, hogy az RMDSZ közbenjárásával a beruházás mégis megvalósulhat, jelenleg a közbeszerzési eljárás zajlik a kivitelező kiválasztására.

– Az Aquaserv igazgatójától tudom, hogy több mint ötven cég jelentkezett, tehát van érdeklődés ez iránt a munkálat iránt. A hálózatot először a községközpontban, majd a többi hat településen fogjuk bővíteni – tájékoztatott az elöljáró. 

Megújult a községháza

Múlt év őszén még építőtelep fogadta a bonyhai polgármesteri hivatalba érkezőt, ma már egy megszépült, modern épület vár a hivatalos ügyeiket intéző lakosokra. Amint arról korábban is beszámoltunk, az önkormányzat 2023-ban a PNRR-n keresztül hívott le egy 2,5 millió lej értékű támogatást a polgármesteri hivatal székhelyének felújítására és energiahatékonyságának növelésére. A munkálat – amely egyebek mellett szigetelést, nyílászárócserét és napelemek beépítését is magába foglalta – 90%-ban elkészült, az épületet a tavasszal adták át, most költöztetik vissza a bútorzatot és egyéb berendezéseket, ezenkívül az archívumot is rendezik – tájékoztatott Ozsváth István Csaba, majd hozzátette, hogy a munkálat részeként a hivatal parkolóját és az épület melletti zöldövezetet is felújították. A tervek szerint a továbbiakban az önkormányzat szolgáltatásainak digitalizálása következik.

Ami az infrastruktúra fejlesztését illeti, legutóbb Leppenden, Gógánban és Dányánban aszfaltoztak le önerőből pár utcát. Miután meglesz a csatornázás, Kundon és Bernádon kerül még sor hasonló munkálatra – tudtuk meg az elöljáról, aki azt is elmondta, hogy tavaly 64 térfigyelő kamerát szereltek fel a községben a meglévő kamerarendszer bővítésére. A beruházásnak köszönhetően jóval kevesebb a lopás.

Ozsváth István Csabát a közeljövőbeli tervekről is megkérdeztük. 

– Mivel az idei költségvetés nagy részét a csatornázásra különítettük el, néhány egyéb munkálat elmaradt, ezekre a továbbiakban kerítenénk sort. Ilyen a bonyhai elemi iskola és a gógáni tanintézet felújítása. A községközponti kultúrotthon tetőzetét is szándékunkban áll rendbe tenni, továbbá egy parkosított játszótérre is szükség lenne Bonyhán – sorolta az alpolgármester a tennivalókat.

Kiürült otthonok a főutcában

Ozsváth Csabától azt is megtudtuk, hogy a bonyhai lakosság folyamatosan apad, idén alig tartottak négy-öt keresztelőt, miközben legalább nyolc temetésre került sor a községben.

– A fiatalok nem nagyon maradnak itthon, mert nincs munkahely, legfeljebb bolti eladónak lehet jelentkezni. Tavaly, tavalyelőtt többen ingáztak Marosvásárhelyre, az utóbbi időben azonban inkább beköltöznek a városba a munkaképes községbeliek. Ha végigmegyünk Bonyha központján, húsz olyan házat is láthatunk, ami üresen áll – körvonalazta az elöljáró a nem túl biztató jelent, majd hozzátette: a kundi szász házakba ilyenkor, augusztusban azért szép számban jönnek haza nyaralni az elszármazottak.

Megmaradnak az iskolai osztályok

Ötszázhatvan gyermek – tizenöttel kevesebb, mint tavaly – kezdi az új tanévet Bonyha község tanintézeteiben. Bár a létszám évről évre apad, idén is sikerül megtartani az eddigi osztályokat – tudtuk meg Gyerkó Annamária aligazgatónőtől.

Az intézményvezető elmondta, hogy a községközpont magyar tagozatára jelenleg 14 óvodás van beíratva; az elemi osztályok összesen 15 kisdiákkal indulnak: előkészítőben és első osztályban két-két gyermekkel, harmadikban hat, negyedikben öt iskolással, másodikosa idén nincs Bonyhának. Az alsó tagozaton két tanítónő oktat, a legfiatalabb diákok a harmadikosokkal, az elsősök a negyedikesekkel összevont osztályban tanulhatnak. A felső tagozat – a korábbi évekhez hasonlóan – kettesével összevont osztályokkal működik, összesen 31 diákkal: az ötödikesek a hatodikosokkal, a hetedikesek a nyolcadikosokkal tanulnak együtt, a vizsgatantárgyakból a végzősöknek külön tartják az órákat.

Anyanyelvükön még Gógánban tanulhatnak a községbeli gyermekek, a vegyes óvodai csoport 24-es létszámmal indul, az elemi iskola egyetlen összevont osztályában hét gyerek kezdi a tanévet. Felső tagozat csak románul működik a településen, a gógáni magyar diákokat többnyire oda szokták beíratni. Bár van iskolabusz, csak egy-két gyerek ingázik a községközpontba, hogy magyarul tanulhasson – tájékoztatott az aligazgatónő. 

Gyerkó Annamária azt is elmondta, hogy a román tagozatra járó magyar gyerekek heti két órában választható tantárgyként részesülhetnek anyanyelvi oktatásban. Ugyanez érvényes a dányániakra is, a múlt tanévben hetente négy opcionális magyarórájuk volt a diákoknak. Ez utóbbi településen nyolc gyerekkel működik egy vegyes óvodai csoport, amelynek óvó bácsija a lapunkban korábban bemutatott Herbeth Szilárd.

Kiváló gabonatermés, alacsony tejár

Új élet születése előtt a bonyhai farmon

Nem mindennapi esemény közepébe csöppentünk augusztus 19-én, múlt szerdán a bolyhai Szabó József farmján. Egy világra jönni készülő kisborjú tartott ott izgalomban embert és állatot; megható volt látni, ahogy a közelben lévő tehenek mind vajúdó társuk felé fordulnak, és néma jelenlétükkel kísérik végig a problémás szülést. Nem állt módunkban végigvárni a folyamatot, de bízunk benne, hogy a kis jövevény egészségesen megérkezett.

Szabó Józsefet rövid látogatásunk alatt arra kértük, meséljen mindarról, ami neki és családjának a mindennapi életet jelenti, a nehézségeket is beleértve.

– Nagyapám is gabonatermesztéssel és állattartással foglalkozott, én már a harmadik generációt képviselem. 1990-ben szálltam be a családi gazdálkodásba, 2001-ben pedig céget alapítottam. A farm fő tevékenysége a tejtermelés, 150 szarvasmarhát tartunk, ebből 85 fejőstehén. Az állatok takarmányát, a búzát, az árpát, a lucernát magunk termesztjük meg, a többletet értékesítjük. Kétszáz hektáron gazdálkodunk, amiből 120 hektár részben saját, részben bérelt szántóföld, nyolcvan hektár pedig a helyi önkormányzattól bérelt legelő.

– Milyen volt az idei termés? – tudakoltuk vendéglátónktól.

– A Jóistennek hála, itt, a mi vidékünkön nagyon jó volt az időjárás, csak augusztus elejétől kezdett aszály lenni. A búza- és az árpatermés is kiváló.

„Vastehenek” a környéken 

– Beszéljünk egy kicsit a tejelőállítás technológiai részéről.

– A fejőházunkban egyszerre 12 tehénnel foglalkozunk, naponta kétszer fejünk. A gépeket mind önerőből vásároltuk, csak egyszer éltünk a pályázás lehetőségével. A Pro Economica Alapítványtól kaptunk egy 15 ezer eurós támogatást, abból egy takarmánykeverő gépet vásároltunk. Az állatok takarmányához a receptet egyébként külön nutricionista szakember készíti nekünk. A gépparkot folyamatosan újítjuk, idén tavasszal is vásároltunk új gépeket. A pályázásra visszatérve, nagyon sok vele a papírmunka, és sok a megkötés, ezért sem próbálkoztunk ilyesmivel az elmúlt években. Talán, ha leegyszerűsítenék a folyamatot… 

– Hogyan értékesítik a tejet? 

– 2004 óta vannak tejautomatáink. Először Dicsőszentmártonban helyeztünk ki két gépet, most már itt, Bonyhán és Szászcsáváson is van egy-egy tejadagolónk. Csak az a baj, hogy elég kevés mennyiség fogy. Megfigyeltem, hogy ahogy hal ki az idősebb lakosság, úgy esik vissza a kereslet, a fiatalok ugyanis tapasztalatom szerint nem igazán veszik a tejet. A többletet rendszerint felvásároltatom a csarnokban. Naponta 2100 liter tejet állítunk elő, ennek 20%-a kerül az automatákba. Ami az állatokat illeti, az idős teheneket el szoktuk adni, a bikaborjakat pedig felneveljük, és 400 kilósan értékesítjük.

Literenként 20 bani a veszteség

– Melyek a mostani időszak legnagyobb kihívásai? 

– A tavaly 2,60 lejt kaptunk a tej literéért, idén tavasszal lement az ára 1,30-ra. Jelenleg 1,60 lejért tudjuk literét értékesíteni, ez is nagyon kevés az üzemanyag-drágulás miatt. Egy liter gázolaj (motorina) 10,14 lej. A jelenlegi helyzetben elmondhatom, hogy a saját zsírunkból élünk, vagyis abból, amit eddig sikerült félretenni. Egy liter tej előállítása a megfelelő technológiával legalább 1,80 lejbe kerül, tehát minden liter után 20 bani a veszteség. És közben fizetni kell a számlákat és a négy alkalmazottunkat.

– Milyen tervei vannak?

– Szeretném továbbfejleszteni a farmot, csak a tejár normalizálódna. A kisebbik lányomnak állategészségügyi végzettsége van, reményeim szerint a gazdaságunkban ő jelenti majd a negyedik generációt.