Mint már áprilistól sejteni lehetett, jókorát durrant a versenytanácsnak a bankok körében végzett, a versenyszabályok megsértésével kapcsolatos vizsgálata. Tíz pénzintézetet bírságoltak meg összesen több mint 3,7 milliárd lej értékben amiatt, hogy a vizsgálat szerint összejátszottak a lakossági hitelkamatok mesterséges növelésére, és ezzel károsították az ügyfeleket. Akik gyakorlatilag ezzel is csak erkölcsi elégtételt nyertek, a káruk megtérítésének az esélye nagyon halvány.
A mostani bírságok egy nagyon régi, még 2008-ban elkezdődött ügynek jelentik a legutóbbi lépését. Már akkor felmerült a gyanú, hogy a bankok összejátszhatnak a bankközi alapkamat, az úgynevezett ROBOR megállapításában, amely részét képezi a hitelkamatnak. Vizsgálatot indítottak, aztán lezárták, újrakezdték, végül 18 év múltával jutottak el a verdiktumig. És ez még mindig nem jelenti azt, hogy az ügynek vége lenne, mert az érintett bankoknak lehetőségük van bíróság elé vinni az ügyet, és ezt meg is fogják tenni. Egyes hírek szerint már magát a vizsgálat lefolytatását is próbálták peres úton gáncsolni, de sikertelenül.
A botrányra a politikum is rákapott, mint kacsa a nokedlire, hiszen a felháborodásban rejtőzik politikai haszon. Legtovább ebben progresszívék mentek, az egyik honatyájuk még törvényt is készített elő, hogy a fogyasztóknak segítsen a káruk megtérítésében. Csakhogy, ha abból lesz is egyszer valami, addig nagyon hosszú az út. Ha a bíróság végül jogerősen kimondja, hogy egy adott bank csalt, az ügyfele perre viheti a dolgot. Erre minden lehetősége megvan, de ha számításba vesszük, hogy az egyéni eljárás során szakértőkkel meg kell állapítani a pontos kárt, aztán egy bank profi jogászcsapatával szemben ezt az igényt érvényesíteni is kell a tárgyalóteremben, az alsó hangon többéves és meglehetősen költséges menet lesz. Hacsak nem óriáshitel van a háttérben, egy ilyen eljárást lefolytatni ugyanis nagyságrendekkel többe is kerülhet, mint amennyi az eredeti kár volt.
Tehát ha adott esetben a konkrét kárt megtéríteni pokolian nehéz lesz, az már most biztos, hogy ennek az ügynek a következményeit a fogyasztók fizetik meg. Mert ezt a több milliárdos bírságot, amit a bankokra kiszabtak, és amit az állam pisszenés nélkül zsebre fog vágni, a bankárok nem fogják a karácsonyi prémiumukból vagy az uzsonnapénzükből kitenni. Szépen beépítik a működési költségeikbe, számtalan lehetőségük és kiskapujuk van hozzá az üzletágat szabályozó paragrafustengerben. Ők nem veszítenek.
A bankok játékos hajlama a kamatszabályozás terén annyira nem volt eddig sem kérdéses, hogy hét évvel ezelőtt már változtattak a lakossági hitelszabályokon a kisfogyasztók védelmére. Azóta a lakossági hitelek kamatának megállapításában már nem a ROBOR játszik szerepet, hanem ennek a helyét átvette egy bizonyos IRCC nevű mutató, amit teljesen más, korrektebb szabályok alapján állapítanak meg. A sokat szidott ROBOR már csak a céges és az önkormányzati hitelesek életét keseríti. Az eddig is világos volt, hogy játszadoznak vele, de most már legalább nyíltan kimondódott.
