Az örmény kultúra napjai

*Fotók: az egyesület Facebook-oldaláról

Marosvásárhely őszi művelődési és közösségi életében sajátos színfoltot jelent Az örmény kultúra napjai című rendezvénysorozat. A Marosvásárhelyi Örmény–Magyar Kulturális Egyesület idén XV. alkalommal szervezte meg a napokat, melyek különlegessége, hogy az Élő Örökség című erdélyi örmény újság rovatai köré csoportosították a programokat. A gazdag kínálatból lehetett szemelgetni irodalom, történelem, zene, épített örökség, gasztronómia témakörben. 

A rendezvényen dr. Puskás Attila, az egyesület elnöke lapunknak elmondta: a rendezvénnyel tudatosítani szeretnék, hogy Marosvásárhely egy több nemzetiséget magába foglaló, multikulturális, nyitott város volt, ahol komoly zsidó és jelentős örmény közösség élt, amely hozzájárult Marosvásárhely fejlődéséhez. Az örmény jelenlét mostanra annyira tudatosult, hogy idén nyáron a városi tanács elfogadott egy határozatot, amely szerint a város egy örményországi várossal, Tashirral testvérvárosi kapcsolatra lép, és testvérvárosi szerződést ír alá a két város polgármestere. Tashir Lori tartományban található, amelynek városaival a székelyföldi örmény települések is testvértelepülési kapcsolatot kötöttek.

Az erdélyi örmény újság rovatai tematizálták a programot

Kezdetben egy szerény előadással, egy-két kiállítással kimerült az örmény kulturális rendezvény, aztán évről évre egyre összetettebb programokkal jelentkeztek. 

– Minden évben vannak súlypontok, mindig egy olyan tematika köré szervezzük meg az örmény kultúra napjait, ami éppen aktuális az erdélyi örmények életében. Idén az örmény újság volt ez, hiszen Marosvásárhelyen szerkesztjük ezt a lapot. Ez az újság az erdélyi örmények egyetlen sajtóterméke, ami papíralapon jelenik meg. A lapokat innen postázzuk különböző, örmények által lakott településekre. Az újság a teljes erdélyi örménységet átfogja, a különböző településeken történő eseményeket ismerteti. Vannak állandó rovataink: történelmi, irodalmi, vallási, gasztronómiai, ifjúsági és zenei. Ez adta az ötletet, hogy a rendezvényünket e témák szerint szervezzük. Az utóbbi időben nagy keletje van a gasztronómiának, a gasztrokultúrának. Nem csak az erdélyi örmény gasztrorendezvényekre gondolok, mint például a gyergyószentmiklósi hurutfesztiválra. Most már Marosvásárhelyen is három éve rendszeresen szervezünk örmény vacsorákat. A B.EAT vendéglő egy örmény szakácskönyv receptjei szerint készíti el az ételeket. S mivel az újságban gasztrorovat is van, egy gasztroestet is beiktattunk a programba. Ennek nagy sikere volt. Sok mindenre figyelünk, mindenki azon vesz részt, ami a leginkább érdekli. Érdekes program a városnézés. Nagyon örvendünk, hogy románok is eljönnek, mert ők nem ismerik annyira Vásárhelynek ezt a történelmi múltját, még annyira sem, mint a magyarok. Ők akkor értesülnek, hogy itt azért sokkal több van, mint amiről eddig tudtak – fogalmazott Puskás Attila. 

Az irodalmi rovat keretében Anka Éva Erdőn-mezőn jártam című könyvét Sikó Olga Anna, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum magyar szakos tanára és Forró-Bathó Eszter-Anna, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv- és irodalom szakos hallgatója mutatta be. Kerekasztal-beszélgetésen a 100 éve született örmény származású Gáspár Loránd író, költő életét és munkásságát, pályáját Székely Emese, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum tanára és Haller Béla, a Castellum Alapítvány elnöke ismertette. Forró-Bathó Eszter-Anna Kapaszkodók a kortárs örmény irodalom megértéséhez című előadásában Narine Abgarjan Élni tovább című novelláskötetét ismerhettük meg. 

A Czakó szanatórium vendégkönyve

A történelmi rovatban Közzé nem tett dokumentumok címmel Barabás Kisanna egyházi levéltáros a Czakó-szanatórium történetét ismertette. Az előadás meglepetése a szanatórium vendégkönyvének bemutatása volt. Erről a vendégkönyvről mindeddig nem volt tudomásunk. 

– A szanatórium hányatott sorsa miatt nagyon sok irat lappanghat, illetve elpusztulhatott. A vendégkönyv is lappangott egy vásárhelyi családnál. Dr. Czakó József a cukorgyárban volt üzemi orvos, s abban az időszakban adhatta át valakinek ezt a vendégkönyvet, így menekülhetett meg. Nem tartalmaz sok bejegyzést, de az a néhány, ami benne van,  nagyon kiemelkedő személyiségekhez köthető: püspökökhöz, egyházi személyekhez, költőkhöz, írókhoz. A vendégkönyvben olvasható többek között gr. Majláth Gusztáv Károly római katolikus püspök, Boros György unitárius püspök, Makkai Sándor református püspök bejegyzése, továbbá a Mécs Lászlóé, ami saját versének egy részlete 1931-ből, aztán Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verséből vett idézete. Tamási Áron 1935-ben írt a könyvbe. Az utolsó bejegyzés 1944-ben keletezett, a szerzője nem ismert. A vendégkönyv nagyon jó állapotban őrződött meg, az Örmény–Magyar Kulturális Egyesület közkinccsé szeretné tenni, ki szeretné adni, hogy mindenki számára olvashatóvá váljon – nyilatkozta Barabás Kisanna. 

A rendezvényen közreműködtek a Tudor Vladimirescu Általános Iskola tanulói, akik zsidó és örmény táncokat mutattak be, majd a  gyergyóremetei Chgnavor örmény táncegyüttes Kabdebó Vidor Gergely irányításával.

A rendezvény vallási rovatában dr. Gál Hunor erzsébetvárosi örmény katolikus lelkész a minoriták templomában örmény katolikus rítusú liturgiát mutatott be, közreműködtek a gyergyószentmiklósi Vörösköpönyegesek és a vásárhelyi örmény kórus. 

Az Épített örökségünk című rovat keretében az érdeklődők városi sétán örmény származású személyiségek – dr. Czakó József, Petelei István, Gáspár Loránd – nevéhez köthető épületeket, emléktáblákat látogattak meg, és megkoszorúzták Gáspár Loránd orvosprofesszor, költő, fotográfus és műfordító emléktábláját is.