Segítenek helyreállítani a termőtalajt

Szász tonna lignitőrleményt szállított le négy kamion a múlt héten
*Fotók: SZGE

A környezet- és költségkímélő megoldás 

A parajdi bányakatasztrófa után számos Maros megyei zöldségtermesztő került nehéz helyzetbe. A Kis-Küküllő megnövekedett sótartalma miatt az öntözés ellehetetlenült, a gazdák pedig víz nélkül maradtak a legkritikusabb nyári időszakban. Ennek hatásait próbálják enyhíteni a szakmaiság és partnerség jegyében. „Összefogással és szakmai alapokon dolgozva újra termővé tehetjük a földeket” – fogalmaztak a kezdeményezők.

A Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) segítségnyújtó programja keretében 100 tonna lignit érkezett múlt héten a Kis-Küküllő vidékére, amely talajjavítóként segítheti a sóval terhelt termőföldek állagának helyreállítását. A lignitőrleményt a visontai és a bükkábrányi lignitbányák ajánlották fel, szolidaritást vállalva a parajdi katasztrófa által károsult gazdákkal. Múlt csütörtökön egy, pénteken újabb három szállítmány érkezett, amelyet a vidék közvetlenül érintett zöldségtermesztői között osztanak szét: Héderfáján egy, Erdőszentgyörgyön és Kibéden két-két, Hármasfaluban pedig három gazda részesült az adományból.

A kezdeményezés a Székelyföldi Agrárszolidaritási Program része, amelynek együttműködési dokumentumát tavaly a Tusványoson írta alá dr. Nagy István magyar agrárminiszter, Jakab István, a MAGOSZ elnöke és a Magyar Országgyűlés alelnöke, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora, dr. Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora, Horváth Vivien, a NAK Magyarok Kenyere Közhasznú Kft. ügyvezetője, valamint Becze István, az SZGE elnöke. 

Kiváló talajjavító

Hogy kik kaphatnak ebből a talajjavító anyagból, azt kizárólagos szempontok alapján döntötték el: azok a zöldségtermesztő gazdák, akiknek a termőföldjük közvetlenül a Kis-Küküllő partján helyezkedik el, és ők ebből a folyóból öntözték eddig a földjeiket. A tavalyi parajdi bányakatasztrófa miatt a folyó sótartalma sokszorosára növekedett, így ezek a gazdák – habár őstermelői igazolvány birtokában jogosultak voltak a vízhasználatra – mégsem öntözhettek a legnagyobb nyári aszály idején sem, márpedig a zöldségtermesztés öntözés nélkül lehetetlen.

A helytelen agrotechnikai munkálatok, a műtrágyák és növényvédő szerek nem megfelelő használata nyomán tagadhatatlanul elindult már ezen a tájon is a talaj szikesedése. Hogy a folyóból a talajba beszivárgó sós víz „ne tegyen még egy lapáttal” a kényes helyzetre, az anyaországi és székelyföldi szakmai partnerek megelőzés céljából indították be ezt a projektet, és a magyarországi bányák szolidaritást vállalva ajánlották fel a lignitet a leromlott talajok feljavítására. 

Ugyanis luminsavtartalma miatt a lignittel kiemelkedő eredményeket lehet elérni a talajszerkezet feljavításában, akárcsak a tápanyagutánpótlásban is, hiszen nagyon jól tudja rendezni a talaj vízmegtartó képességét, márpedig a nyári aszályos időszakban nagyon fontos, hogy a gazdák a vízzel okosan és hatékonyan gazdálkodva tudjanak termelni. A lignit helyreállítja a talajban a kémhatásokat is, mivel a túlzottan lúgos talajainkban nehéz zöldséget termeszteni. A lignitőrlemény magas szerves széntartalma miatt javítja a talaj mikrobiológiai aktivitását is, ami kulcsfontosságú a fenntartható gazdálkodásban.

A lignit használata nem helyettesíti a műtrágyahasználatot, de így kevesebbet kell belőle használni, ami pedig költséghatékony, és a mai gazdasági körülmények között ez is fontos szempont – magyarázta el a lignit használatának előnyeit a Népújság számára Józsa Eszter növényorvos, az SZGE falugazdásza, a projekt menedzsere.

Az őrlemény formájú lignit egyszerű műtrágyaszóróval kijuttatható a termőföldekre, és mintegy 20 centiméter mélyen a talajba kell dolgozni. 

Követik a hatását

A program nem csupán egyszeri beavatkozás, a projekt részeként a szakemberek adatokat is gyűjtenek minden gazdánál, és nyomon követik a hatásokat. A lignit kiszórása előtt mintát vesznek a talajból, ugyanúgy meghatározott időközönként újra és újra, ugyanígy a növényeket is vizsgálni fogják különböző fejlődési szakaszaikban. Ezekből az adatokból tudnak érdemi információkat szerezni arra nézve, hogy milyen hatásokat fejtett ki ez az anyag a talajra és a növény fejlődésére.

Ehhez a megfelelő szakmai hátteret a csíkszeredai székhelyű Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete  biztosítja számukra, ugyanis az intézmény korszerű és igen szakszerű laboratóriumokkal rendelkezik, amelyekkel a talaj és a növények bevizsgálását elvégzik – tette hozzá az SZGE szakembere.