2022. november 26., szombat

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A minap a szenátusban elfogadtak egy módosítást, amelynek értelmében nő a helyi és megyei választottak, bizonyos intézményvezetők, illetve a miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők és szenátorok fizetése. A módosítást két RMDSZ-es szenátor kezdeményezte, a többség pedig lelkesen megszavazta. A kezdeményezők szerint az intézkedés a „jelenlegi méltánytalanságokat” hivatott felszámolni.

Nem világos, hogy milyen méltánytalanságok sújtják a parlamenti képviselőket/szenátorokat, ennek ellenére nem meglepő a kezdeményezés, hiszen – bár eddig sem voltak megélhetési gondjaik –, honatyáink minden alkalmat megragadtak amúgy is busás jövedelmeik növelésére. 

Most súlyosabb az eset, hiszen történik mindez akkor, miközben az ország vezetői energiaválsággal rémisztik a lakosságot, és mindenkit takarékosságra szólítanak fel, nem beszélve arról, hogy a 15 százalékot meghaladó infláció a kisembert amúgy is a kétségbeesésbe kergeti.

Elfogadták tehát a „méltánytalanságot” orvosló tervezetet, de – bizonyára látva a közvélemény felháborodását –, egyesek észbe kaptak, és egyre-másra jelentek meg a kormánypárti politikusok úgymond elítélő nyilatkozatai. Maga az államfő sem tartja igazságosnak, hogy elsőként ők részesüljenek béremelésben. 

Nos, ha ebben a formában fogadja el a törvényt a képviselőház, az államelnök bruttó 27 600 lejt keres havonta, 2600-zal többet, mint jelenleg. A miniszterelnök bére 2500 lejjel nő, 26 500-ra; a miniszterek fizetése 

24.500 lej lesz a jelenlegi 22 500 lej helyett, a szenátorok és parlamenti képviselők havi alapfizetése 21 ezer lej, 2000-rel több a mostaninál. A megyei jogú városok polgármestereinek a fizetése átlagban 1600 lejjel nő, 17.250 lej, a nagyvárosok és nagyközségek elöljáróinak bankszámlája havi 1100-1300 lejjel gyarapodik. Eközben az önkormányzati egyszerű tisztviselők havi fizetése néhány száz lejjel nőne mindössze, holott állítólag „az ő érdekükben” dolgozták ki a törvénytervezetet.

Az sem mellékes, hogy a törvényjavaslat elfogadásának napján az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek ítélte a közalkalmazotti bérek emeléséről szóló törvényeket, köztük a közjogi méltóságok bérének emelésére vonatkozó rendelkezéseket is.

Talán nem is lenne semmi gond, de az Európai Unió legszegényebb országáról van szó, ahol a legtöbb megyében alig 3000 lej az átlagkereset. Nem beszélve arról, hogy globális gazdasági válság körvonalazódik a világjárvány és a szomszédban zajló háború nyomán kirobbant energiaválság miatt.

A cinizmus magasiskoláját mutatták be tehát az RMDSZ-es honatyák.