Június 26-án kezdődött, ma, mellékletünk megjelenésének napján díjátadóval és záróünnepséggel ér véget a népszerű színházi seregszemle, amelynek díszvendége az idén 80 éves Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, jelesül a Tompa Miklós Társulat. Aki nem lehetett jelen az eseménysorozaton, és nem láthatta az előadásokat, versenyprodukciókat, nem vehetett részt a különféle találkozókon, szakmai vitákon, szóval nem tapasztalhatta meg a helyszínen a fesztivál különleges hangulatát, sokat veszíthetett, de a média, a világháló, a közösségi hírcsatornák révén sok mindenről értesülhetett. És külön információs forrás volt a fesztivál ideje alatt minden nap megjelenó Kisvárdai Lapok, Ungvári Judit főszerkesztésében. A napilapban kritikák, interjúk és tudósítások olvashatók a produkciókról és az azokban közreműködő alkotókról. Az írások a fesztivál blogján is elérhetők: kisvardaifesztival.blogspot.com. A legfrissebb hírekért és napi beszámolókért érdemes követni a fesztivál Facebook-oldalát is.
Mai mellékletünkben onnan kiemelve teszünk közzé egy sajátos szempontú méltatást.
A fiatalok fesztiválja
A fesztivál eredetileg a határon túli magyar társulatok bemutatkozására jött létre, mára azonban jóval többet jelent ennél. Az elmúlt évtizedekben a magyar színházi élet kapcsolatrendszere természetessé tette az országhatárokon átívelő együttműködéseket: rendezők, színészek és alkotók dolgoznak együtt a Felvidéktől Erdélyen át a Vajdaságig és Magyarországig. A kisvárdai fesztivál ezt az élő kulturális kapcsolatot mutatja meg évről évre, amikor magyar nyelvű kőszínházi, független és műhelyprodukciókat hív meg a Kárpát-medence egész területéről.
A fesztivál kezdettől fiatalos szemléletű esemény volt. Legendás indulásához hozzátartozik, hogy az első fellépők a vízműtelepi szálláshely bungalói között rögtönzött színpadon játszottak, nyaralást színlelve, lelkes közönség előtt. Az akkori résztvevők ma is életük egyik legszabadabb és legemlékezetesebb időszakaként idézik fel a kisvárdai napokat.
Az utóbbi években tudatos törekvéssé vált a fiatal alkotók és nézők bevonása. A szervezők felismerése szerint a fesztivál jövőjét a következő generáció kíváncsisága, energiája és jelenléte biztosítja. A kezdetben kísérőprogramként hirdetett egyetemista vizsgaelőadások mára a fesztivál fő műsorsávjába kerültek, a hallgatók is a verseny részeseiként mutatkozhatnak be.
Az idei programban két egyetemi produkció is szerepel: a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak Csehov nyomán készült Kastanka című előadása, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara végzős hallgatóinak Jacob szobája című produkciója, amelyben a látvány, a zene és a mozgásvilág kialakításában is fiatal alkotók működtek közre.
A fiatal generáció jelenléte ugyanakkor nemcsak az egyetemi előadásokban érzékelhető. Egyre markánsabban jelennek meg új alkotói közösségek a kőszínházi és független produkciókban is. Kiemelt figyelem övezi Bélai Marcel és Ifjabb Vidnyánszky Attila alkotói köreit, amelyek több idei előadásban is meghatározó szerepet játszanak. A sepsiszentgyörgyi Bolondok tánca, a marosvásárhelyi Santa Lolita vagy a fiatal alkotók által vezetett workshopok egyaránt azt mutatják, hogy erős és formanyelvében is bátor új nemzedék van jelen a magyar színházban.
A versenyprogram több előadása is friss, kortárs nézőpontból közelít klasszikus művekhez. Ilyen a Váróterem Projekt Vérmedve című produkciója, a Csokonai Nemzeti Színház különleges hangvételű Az a szép, fényes nap előadása, a Déryné Társulat lendületes Chioggiai csetepatéja vagy a Szegedi Pinceszínház kortárs ritmusú Átváltozás-adaptációja.
Kisvárda sajátos fesztiválhangulatát az adja, hogy a szakmai és a közösségi élet szinte folyamatosan összekapcsolódik. A nappali előadásokat és workshopokat késő estig tartó beszélgetések követik, ahol hallgatók, fiatal nézők, színészek, rendezők és kritikusok ugyanabban a közegben találkoznak. A fesztivál ezért sokak számára nemcsak szakmai esemény, hanem fontos generációs találkozóhely is.
A fiatal közönség megszólítását számos kísérőprogram segíti. A fesztivál ideje alatt workshopok, szakmai beszélgetések és mesterkurzusok várják az érdeklődőket. A kritikusi fókuszú Villám-Workshop a fiatal szakírók munkáját támogatja, míg Kozma Gábor Viktor és Bélai Marcel közös műhelye a színésztréning és a jelenetalkotás kortárs módszereibe enged betekintést.
A fesztivál fontos hagyománya marad a Szakmai Klub is, ahol az alkotók és a közönség közvetlenül beszélgethetnek az előadásokról, azok létrejöttéről és művészi kérdéseiről. Ugyancsak a fiatal generáció bevonását szolgálja a naponta megjelenő Kisvárdai Lapok, amelyben egyetemisták és pályakezdő kritikusok publikálnak, valamint a VFC – Várda-Feszt-Campus online blogújság.
Az idei fesztivál egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a fiatal alkotók már nem a jövőt, hanem a jelen magyar színházát formálják.
Az előadások és kísérőprogramok alapján jól látható, hogy a fesztivál egyik legfontosabb mozgatóereje ma is a fiatal alkotói közeg.
(https://www.facebook.com/KisvardaiFesztival)
Jelenet a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem végzős színművészeti hallgatóinak Jakob szobája című előadásából Forrás: az egyetem honlapja
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
