Nemes kibédi dr. Mátyus István, Küküllő vármegye és Marosszék első főorvosa 1725-ben született Kibéden. Tudományos és közéleti munkásságát sokan méltatták az elmúlt idők folyamán. Szülőfalujában mellszobrot állítottak emlékére, és iskola is viseli a nevét. Életének és munkásságának története viszonylag jól ismert, szüleiről, testvéreiről és közelebbi rokonságáról azonban jóval kevesebb adat maradt fenn. A kibédi Mátyus család történetének kutatása ezért nemcsak egy neves orvos családi hátterének megismeréséhez járulhat hozzá, hanem a 18. századi Kibéd társadalmi és egyházi viszonyainak feltárásához is.
A rendelkezésre álló anyakönyvi és egyházi források vizsgálata során több olyan adat került elő, amelyek pontosíthatják dr. Mátyus István családi kapcsolatait, és egyúttal betekintést engednek a korszak kibédi rokonsági hálózatába.
Dr. Mátyus István szülei
Mátyus Mátyás a kibédi református egyházközség első anyakönyvének 139. oldalán, a Halottak lajstromában szerepel. A bejegyzés szerint 1778. „2 7bris Mátyus Mátyást annos – ”. Életkora a bejegyzésben sajnos olvashatatlan, és születési adatát eddig nem sikerült megtalálni. Új adatként határozható meg, hogy 1778. szeptember 2-án hunyt el, így csak hozzávetőlegesen állapítható meg, hogy 1700 körül születhetett.
Máté Judith Etéden született. Mivel Etéden ebből az időszakból nem maradt fenn anyakönyv, származásának kutatásában a kibédi források nyújtanak segítséget. A kibédi anyakönyv (1761–1822, E/7) 158. oldalán, a Halottak lajstromában 1797-ben a következő bejegyzés olvasható: „31 maii Néhai Mátyus Mátyás özvegyét Máté Judithot annos - - - - 97.” Az újabb adat szerint etédi Máté Judith 1797. május 31-én hunyt el, tehát szintén 1700 körül születhetett.
Etédi származására két érdekes tárgyi emlék is utal:
1780-ban a kibédi református egyháznak egy szép, aranyfonallal kivarrt fehér kendőt adományozott. A kendő közepébe a következő feliratot hímezték: „Isten dicsőségére ajánlotta 1780. Kibédi Mátyus Mátyásné Etédi Máté Judit.” (Péterfy László: Kibéd és egyháza, 100. old.).
Ugyancsak 1780-ban özvegy Mátyus Mátyásné Etédi Máté Judit adományozott egy patyolat keszkenőt aranycsipkével, közepén aranytulipánnal kivarrva, az alábbi fohásszal: „A drága szép ajándékért adjon Isten olyan ajándékot, amelyet örökkön örökké bírhasson a választott szenteknek és angyaloknak akik megdicsőültek a társaságában.” (Péterfy László: Kibéd és egyháza, 100. old.).
Máté Judith családi származásáról jelenleg nem ismert közvetlen bizonyíték. Feltételezhető azonban, hogy az etédi Máté családhoz tartozott, amelynek története további kutatást érdemel. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó adat található II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának időszakából: 1758-ban az Apafi-birtok ügyében 54 tanút hallgattak meg, akik közül többen említést tettek olyan etédiekről, akik a kuruc hadseregben szolgáltak. Korda János kőrispataki tanú vallomásában többek között a következőket mondta:
„...kételenitettünk ki gyalog, ki lóval, magunk szabadságunk megtartásáért, fejedelmünk hívségére táborba menni s fegyvert fogni, jelen lévén ugyanakkor az etédi falusiak közül is a táborba kinevezett katonák egy hadnagyukkal, néhai Máté Miklóssal, az mostani életben lévő etédi Máté Mártonnak az édesatyjával, e vala nekünk is dicséretes hagnagyunk”. (Pálffy Aladár: Etéd község története, 16–17. old.).
Ez az adat önmagában nem bizonyítja Máté Judith és Máté Miklós közeli rokonságát, ugyanakkor felveti annak lehetőségét, hogy az etédi Máté család történetének további kutatása újabb részletekkel szolgálhat Máté Judith származására vonatkozóan.
Mátyus Mátyás és Máté Judith gyermekei
Mátyus Mátyás és Máté Judith házasságából három gyermek született:
Mátyus Erzsébet, Mátyus István, Mátyus Judith.
A három testvér életútjának vizsgálata azt mutatja, hogy dr. Mátyus István szoros kapcsolatban maradt kibédi rokonaival.
Mátyus Erzsébet és családja
Mátyus Erzsébetről közvetlen anyakönyvi adat jelenleg nem ismert. Egyházi kapcsolatára azonban tárgyi emlék utal: 1795-ben egy fehér lenkeszkenőt adományozott a kibédi református egyháznak. A kendő sarkán a következő felirat olvasható: „Tiszteletes Mátyus Erzsébet asszony adta 1795.” (Péterfy László: Kibéd és egyháza, 100. old.).
Mátyus Erzsébet Kibédi Péterfi Márton gernyeszegi református lelkész felesége lett. Házasságukból három gyermek született: Rebeka, Debóra és László.
Péterfi Rebeka első férje Nagy István református lelkész, a marosvásárhelyi református kollégium könyvtárosa volt. Második férje nemes Kocsis Sándor lett. Az első házasságból született leánya, Borbála, 1799. szeptember 19-én lépett házasságra Fogarasi Sámuel református lelkésszel.
Péterfi Debóra 1782-ben kötött házasságot a kibédi nemes Dósa Gáborral.
Péterfi László neve mellett a kibédi Péterfi család leszármazási tábláján kereszt szerepel (ami korai halálára utalhat, vagy utódok nélkül hunyt el).
Péterfi Márton halála után, körülbelül 1786-tól özvegye, Mátyus Erzsébet testvéréhez, dr. Mátyus Istvánhoz költözött, és annak háztartását vezette. Ez az adat különösen érdekes, mert közvetlenül érzékelteti a testvérek közötti szoros kapcsolat fennmaradását, illetve azt, hogy a rokonsági kötelékek a mindennapi életben is gyakorlati szerepet játszottak.
Mátyus Judith és az Orbán család
A harmadik testvér, Mátyus Judith, 1729 körül született és Kibéden maradt. Férje Orbán Mihály lett, házasságukból három fiúgyermek született: Orbán Péter, Orbán István és Orbán Mihály.
Idősebb Orbán Mihály halálát a kibédi református egyház anyakönyvének Halottak lajstroma rögzíti 1796-ból a 157. oldalon: „27. febr. T. Orbán Mihály…..annos 70.” Ezen bejegyzés alapján Orbán Mihály 1726 körül születhetett. Mivel a kibédi anyakönyvet csak 1761-től vezették, születési bejegyzése ebben a kötetben már nem szerepelhetett.
Mátyus Judith halálát 1807-ben jegyezték fel a halotti lajstrom 170. oldalán: „December 30-án özvegy Orbán Mihálynét Mátyus Judithot…véletlenül…annos 78.” A bejegyzés megerősíti, hogy Mátyus Judith 1729 körül született.
Orbán Péter a marosvásárhelyi Református Kollégiumban tanult, majd Csejden végzett lelkészi szolgálatot. 1787-ben Mezőcsávásra került, később pedig abodi pap lett. Dr. Mátyus István 1800-ban kelt végrendeletében teológiai témájú könyveit még Orbán Péter unokaöccsére és annak fiára hagyta. Később azonban megváltoztatta rendelkezését, és az új végrendeletben így fogalmazott: „Az előbbi rendelésemben T. Orbán Péter Ötsém, és fia számára hagyott Theologicus és Magyar Könyveimet hagyom vér szerint való Atyám fiai között egyenlő osztállyra, méltatlanná tévén ő Klme (Kegyelme) magát sok helytelen szavaival a megkülönböztetésre”. A dokumentum egyértelműen bizonyítja, hogy dr. Mátyus István szigorúan számontartotta rokonságát, és könyveinek öröklését a családi viszonyok alakulása szerint rendezte. Jelenlegi adataink alapján azonban nem bizonyítható, hogy a könyvekből később a kibédi rokonok valóban örököltek-e.
Orbán István 1782. november 19-én vette feleségül Bordosi Juditot. Érdekesség, hogy ugyanezen a napon jegyezték be Péterfi Debóra és Dósa Gábor házasságát is a kibédi anyakönyv házasulók lajstromának 266. oldalán: „19. 9 bris [november 19-én]… Dosa Gábor Péterfi Deborával”, illetve: „19. 9 bris… Orbán István Bordosi Judittal”. Így dr. Mátyus István egyik unokahúga (Péterfi Debóra) és unokaöccse (Orbán István) ugyanazon a napon kötöttek házasságot Kibéden, ami jól érzékelteti a helyi családok egymással összefonódó társadalmi hálózatát. A Kereszteltek lajstromában, egy 1761. évi bejegyzésben szerepel Bordosi Judit a 2. oldalon: „11 October Bordosy Mihájnak Juditot”.
Ifjabb Orbán Mihály 1784-ben házasodott össze Katsó Klárával, a lajstrom szerint: „23 marzy [március 23-án] Idősebb Orbán Mihálly fiját Mihállyt Katsó Klárával” (Kibédi anyakönyv 1761–1822, E/7, 267. oldal).
A kibédi református templom és dr. Mátyus István
A kibédi református egyházközség története szintén rámutat dr. Mátyus István mecénási és közösségi szerepére. 1781–1782-ben a templomot a megnövekedett lélekszám miatt kibővítették, tornyát pedig magasabbra építették. Az egyházi feljegyzések szerint: „Az 1781 és 82. évben a kibédi ref. szent Ekklesia tagjai a templomot, a népnek sokaságok miatt megbővittették és a tornyot magasabbra rakattatták, tekintetes dr. Mátyus István úr megfizetvén mind a templom mind a torony kőrakásáért” (Péterfy László: Kibéd és egyháza, 95. old.).
Ez a bejegyzés fontos adalék: az orvosdoktor nemcsak rokonaihoz kötődött szülőfalujában, hanem jelentős anyagi áldozatot vállalt a közösség hitéletének támogatásában is. Mivel a fent említett két rokoni házasságkötést 1782. november 19-én jegyezték be, felmerül a lehetősége, hogy azokat már a felújított és kibővített templomban tartották, bár erre közvetlen írásos bizonyíték nem maradt fenn.
Dr. Mátyus István halála és hagyatéka
Kibédi Mátyus István orvos, kémikus, balneológus, szakíró Marosvásárhelyen hunyt el 1802. szeptember 6-án.
Basa Máriával kötött házasságából gyermek nem született. Végrendeletében könyveinek egy részét (912 művet 1326 kötetben) és nyomdáját a marosvásárhelyi Református Kollégiumra hagyta. Az intézet múltját feldolgozó Koncz József adatai szerint a hagyaték körül hosszas egyezkedés alakult ki az iskola és az örökösök között: 1803 februárjában a Mátyus-örökösök felszólították a kollégium elöljáróságát, hogy ha 15 napon belül nem fizet ki 4968 magyar forintot, a házat másnak adják el.
A végrendelet családi vonatkozásai ugyanakkor egyértelműsítik a testvéri ág fontosságát: „Mátyus István testvérei: Péterfi Mártonné M. Erzsébet és Orbán Mihályné M. Judith. Az elsőnek leánya Kocsis Sándorné Péterfi Rebeka; az utolsónak gyermekei: Orbán Péter abodi pap, Orbán Mihály és István.” (Koncz József: A marosvásárhelyi Református Kollégium múltja, 1894, 735. old.). Az Orbán, Péterfi, Dósa és más kibédi családokkal fennálló kapcsolatai révén dr. Mátyus István egy olyan kiterjedt rokonsági hálózat része volt, amelyben lelkészek, tanult értelmiségiek és a helyi közösség meghatározó személyiségei egyaránt megjelentek.
A jelenleg feltárt adatok alapján dr. Mátyus István családi háttere jóval összetettebb képet mutat a korábbi életrajzi mintáknál. Szülei, Mátyus Mátyás és az etédi származású Máté Judith révén szorosan kötődött a kibédi és feltehetően az etédi közösséghez. Testvérei és azok leszármazottai révén pedig a korabeli Kibéd legjelentősebb családjaival (Péterfi, Orbán, Dósa, Katsó, Bordosi) került rokonságba.
Ez a hálózat hűen mutatja be, hogy a 18. századi Székelyföldön miként fonódtak össze a családi, egyházi és korai értelmiségi kapcsolatok. A kutatás ugyanakkor nem tekinthető lezártnak: az etédi Máté család mélyebb feltárása, valamint a marosvásárhelyi kollégiumi iratok további vizsgálata a jövőben még pontosabbá teheti e rokonsági hálózat rekonstrukcióját.
Források
Bp. Ráday levéltár: A kibédi református egyház első anyakönyve, 1761–1822. E/7.
Koncz József: A marosvásárhelyi Református Kollégium története, Marosvásárhely, 1894.
Pálffy Aladár: Etéd község története. Székelykeresztúr, 1904.
Péterfy László: Kibéd és egyháza. Székelyudvarhely, 1999.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
