Vonósnégyes

• 2026-02-16 15:00:00

• Csíky Csaba

A vonósnégyes műfajában a fiatalság nem erény. 2000 táján írtam le ezt a nagyképű mondatot. Amikor először írtam a Tiberius vonósnégyesről, nem tudtam, hogy csodagyerek-vonósnégyes nem volt és nem is lesz. Az akkor alakult (az Elégiából) vonósnégyes a ma koncertező Tiberius. Tagjai: Molnár Tibor első hegedű, Molnár József brácsa, Zágoni Előd gordonka, és (ha minden összejön) Dávid Tamás második hegedű – az idő érlelte elsőrangúvá, lehetővé téve az előadóművészeti ideál megközelítését is. A február 11-i hangversenyükkel újra magasra tették a lécet. Zenei integritás és modern produkció jellemezte az egyik legnehezebb és egyben legszebb mű, Schubert d-moll vonósnégyesének előadását – A halál és a lányka D.810. Az erőteljes hangzásvilágban gyönyörűen kidomborodott a négy muzsikus egyedi játékstílusa, fantasztikus, amit ez a négy zenész művelt. Élt a csoda. Ha megszólalt volna bevezetőként a címadó dal, egy bariton szóló, amire a második tétel épült, tökéletes lett volna az élmény. Molnár Tibor ideális vezetője a kvartettnek, jó tempóérzékére és muzikalitására biztosan támaszkodhatnak munkatársai. A második hegedűszólamban Dávid Tamás kifogástalanul alkalmazkodott társaihoz, óriási nyeresége lehetne az együttesnek, ha véglegesíteni tudnák. Molnár József bensőséges, szenvedélyes játéka a felszabadultság jegyében nagy lélegzetre késztető, Zágoni Előd gordonkajátéka meghatározó erővel vált alapjává az együtt muzsikálásnak. A siker megérdemelten nagy volt.