Vadásznapot tartottak Marosvécsen

Megalapították a Kárpát-medencei Magyar Vadász Helikon Egyesületet

Augusztus 9-én, szombaton vadásznapot tartottak a marosvécsi Kemény-kastélyban. A vadászkörökben nagy népszerűségnek örvendő rendezvényen ünnepélyes keretek között megalapították a Kárpát-medencei Magyar Vadász Helikon Egyesületet is. 

Az esemény nyitányaként Bíró Alpár református lelkész mondott áldást, majd Ördög Ferenc, Marosvécs polgármestere ünnepélyesen megnyitotta a rendezvényt. Nagy Kemény Géza büszkeségét fejezte ki, amiért a szóban forgó kastélyra esett a választás a rendezvény és az egyesület megalapításának helyszínéül, majd Gorboi Róbert István ismertette a kastély, valamint a Kemény család történetét. Egyebek mellett elmondta, hogy a kastély fennállásáról szóló első írásos említés 1228-ból származik, azonban az évszázadok során több alkalommal is újjá kellett építeni. A kastélynak számos tulajdonosa volt – ezek között olyan nevek is szerepelnek, mint Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor, illetve első, valamint második Rákóczi György. Második Rákóczi György, követve édesapja végakaratát, 1648-ban a kastélyt a hozzá tartozó 7 faluval, 30 ezer hektárnyi erdővel, termőföldekkel és gyümölcsösökkel együtt Kemény János generálisnak adományozta, aki később maga is – bár csak rövid ideig – Erdély fejedelme lett. Ezt követően 301 évig az uradalom a Kemény család tulajdonában maradt. A kommunista hatalom 1949-ben államosította a kastélyt, a család pedig kénytelen volt kiköltözni. A leszármazottak 2013-ban kapták vissza, azóta is az ő tulajdonukban van. 

Dr. Gergely Imre elmondta, hogy a Vadász Könyvklub Egyesülettel, illetve a Világjáró Vadászok Klubjával való együttműködés eredményeként született meg az erdélyi Helikon mintájára a Vadász Helikon létrehozásának gondolata. Hangsúlyozta, hogy az egyesület megszervezése személyes megkeresések útján zajlott, mivel szerették volna, ha olyan tagokból áll majd össze, akiknek valóban szívügye a vadászat. Kiemelte, hogy az alapító okirathoz 108 aláírás gyűlt össze – ezt a helyszínen részt vevőknek még volt lehetősége kiegészíteni. Nyomatékosította, hogy az egyesület létrejöttének elsődleges célja a vadászati kultúra támogatása, valamint a vadászatról szóló művek publikálása – elsősorban az Ötven vadász emlékeiből című könyvsorozatban. 

Tamás Sándor, a Kovászna Megye Tanács elnöke az erdélyi vadászatról szóló előadásában úgy fogalmazott, hogy „az ember hamarabb volt vadász, mint ember, és bár e kijelentés meghökkentő lehet sokak számára, a valóság mégis az, hogy vadászó őseink nélkül minden bizonnyal mi sem lennénk”. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy a történelem számtalan bizonyítékkal támasztja alá azt, hogy a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek egyaránt rajongtak a vadászatért. Példaként említette Mikes Kelemen feljegyzéseit Rákóczi Ferenc rodostói vadászatairól, illetve Árpád-házi Imre herceg halálát és Szent László király kalandozásait. Utóbbiról a 15. századból falfestmény is maradt fenn, ahogy a medvével harcol – ez ma is megtekinthető Székelyszentléleken. Szent László 1092-ben rendeletet adott ki, amely megtiltotta a vasárnapi vadászatot. Tamás Sándor a vadászat gasztronómiával való kapcsolatára is kitért, megemlítve olyan ételeket, amelyeknek legfőbb alapanyaga az őz- vagy fácánhús volt, illetve olyan különlegességeket, mint a medvetalp. 

Békés Sándor előadásában többek között a vadászetika, -erkölcs és -kultúra legfontosabb viszonyrendszereiről beszélt: a vadászok közötti kapcsolatról, a vadász és a vad viszonyáról, valamint a vadászok és nem vadászok kapcsolatáról. Kiemelte, hogy ezeken a kapcsolatokon folyamatosan dolgozni kell ahhoz, hogy jól működjenek. Ezt követően Halmányi Takács István ismertette a Vadvilág című vadászmagazint, amely az egyik legnépszerűbb a kategóriájában Magyarországon. 

A rendezvényt Kilyén Ilka és Ritziu Krisztina irodalmi előadása tette színesebbé, akik Kemény János Halász, vadász, madarász című könyvéből olvastak fel részleteket, amelyeket népdalokkal és egy Áprily Lajos-verssel egészítettek ki. Az esemény legkiemelkedőbb pillanata báró Kemény János és gróf Wass Albert sírjának megkoszorúzása volt, ezt követően pedig ünnepélyesen aláírták a Kárpát-medencei Magyar Vadász Helikon Egyesület alapító okiratát.

A délután folyamán sor került Dobai Róbert vadászfestmény-kiállításának megnyitójára, H. Szabó Gyula pedig bemutatta Kemény Jánosnak a Kriterion kiadásában újramegjelent Halász, vadász, madarász című könyvét. A napot a marosvécsi Kiscsillagok együttes koncertje zárta.