Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-11-14 12:00:00
*A szovátai önkormányzat tüzet is gyújt a Márton-napi felvonuláskor
(Fotó: Ábrahám Szilárd)
Szent Márton napja a magyar népi kultúrában a karácsonyt megelőző böjt kezdetét jelzi: ekkor zárul a mezőgazdasági év, megtartják az utolsó vigasságokat, de ez az utolsó lakomák napja is. A Szombathely környékén született ókori katonából tours-i püspökké lett férfi életéről szóló legendák azóta is megörökítik a segítségnyújtás, az adakozás, a jóság örök érvényű erejét. Nevét ma sem feledik, játékokkal és jókedvvel emlékeznek rá.
Nyárádszentmártonban harminc évvel ezelőtt tartották az első Szent Márton-napot, azóta az unitárius egyházközség évente megrendezi az eseményt, így – leszámítva a világjárvány sújtotta 2020. évet – idén már huszonkilencedik alkalommal ünnepelt a közösség – tudtuk meg Kiss Sándor Lóránd lelkésztől. Múlt vasárnap ismét az unitárius templom több évszázados falai között gyűltek össze a közelről és távolról érkezettek, emlékezni a falu névadójára, de hálát is adni, megtapasztalni az Atya végtelen szeretetét.
Az ünnepi ökumenikus istentisztelet keretében Kerekes József csíkfalvi református lelkész idézte fel Szent Márton legendáját, új oldalról világítva meg az isteni üzenetet: mi, emberek büszkén mondjuk el magunkról, hogy adunk valamit másoknak és Istennek, de mi az, amit nem Istentől kaptunk? Istent nem zárhatjuk el magunktól, Ő ott akar lenni velünk, ahol koldusként állunk a mindennapokban, és Ő mindig a belsőleg fejlődő, emelkedő embert látja, és mindig munkál bennünk valamit.
Az ünnepség keretében a jobbágyfalvi Nagy Ferenc férfikar tartott énekszolgálatot, majd a művelődési otthonban került sor a hagyományos Márton-napi vigasságra: egész délután szólt a zene- és énekszó, ismét fellépett a jobbágyfalvi férfikar, és nem hiányzott sem a bor, sem a hagyományos libazsíros kenyér lila hagymával. A szervezők közel másfél száz ajándéktárgyat kínáltak fel, amelyeket sorsjegyekkel lehetett elnyerni, a legszerencsésebb az a helyi személy volt, aki fődíjként egy élő Márton-napi libát vehetett át a lelkészcsalád felajánlásából.

*Nyárádszentmártonban harminc évvel ezelőtt kezdtek ünnepelni – minden évben egy liba a főnyeremény
(Fotó: Gligor Róbert László)
November 11-e, Márton napja az egyik legjelentősebb őszi néphagyományunk, amelyhez gazdag szokásvilág és időjóslások kapcsolódnak. Ezen a napon országszerte lakomákat tartottak, hogy bőség és egészség köszöntsön a házra a következő esztendőben. Ilyenkor már levághatták a hízott libát, hiszen azt tartják, hogy „aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A liba csontjából és az időjárásból jósoltak: ha a liba csontja fehér volt, havas telet, ha barna, sáros időt vártak. Azt is mondták: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” A bor is fontos szerepet kapott ezen a napon, mert „a bornak Szent Márton a bírája”, vagyis ekkorra készült el az újbor, amit ilyenkor kóstoltak meg először. A naphoz néhol termékenységi hagyományok is kötődtek: a pásztorok ajándékba vitték Szent Márton vesszejét (többágú mogyoró- vagy nyírfavesszőt) a gazdáknak, úgy tartották, hogy ahány ága van, annyi malacot ellenek majd a disznók. A gazdák ezért kolbásszal, szalonnával vagy pénzzel jutalmazták őket.
Márton napja a karácsony előtti negyvennapos böjt előtti utolsó ünnepnap. Több helyen ez volt a cselédfogadás ideje, és ekkor fizették ki a szolgák bérét is, akik a fizetség mellé néhol ajándékba egy libát is kaptak. Ezen a napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok. Ilyenkor nagy lakomákat rendeztek.
Márton napjáról a vendéglátósok sem feledkeznek meg, néhány étterem ilyenkor libából készült ételeket is kínál. A nyárádszeredai Csámborgóban a múlt hét végén zenés estet hirdettek, s Márton napjáig libacombos étket is kínáltak, míg egy szerencsés fogasztó egy konyhakész libát is hazavihetett. Egész libás menüsorral készült a keddi Márton-napra a marosugrai Haller Kastélyszálló és a makfalvi Gerendás étterem is.
A német nyelvterületről terjedt el Európában a Márton-napi fáklyás, lámpásos felvonulás, ahol a lámpások fénye a jó cselekedetet jelképezi, Márton, miután a katonatisztből szerzetessé, majd püspökké lett, a jóság, a segítőkészség, a szeretet jelképe is lett.
A nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola napközisei is – Balogh Judit, Kádár Ilona, Dózsa Zsuzsanna, Marton Emőke Csilla óvónőkkel – kedden délután megünnepelték a Márton-napot. A gyerekek izgatottan készülődtek: lámpásokat festettek, dalokat tanultak, és sokat gyakorolták a libás tánclépéseket, hogy amikor eljön az idő, együtt énekelhessenek és táncolhassanak Szent Márton tiszteletére. A gyerekek és óvónők közös játékában Szent Márton története, Márton-napi népszokások elevenedtek meg mondókával, dallal, tánccal, majd a hangulat lezárásként a szülők, gyerekek, óvónők lámpásokkal libasorban körüljárták az óvodát, Márton-napi fénymenetet tartva. A jó hangulat tetőzött a libazsíros kenyér és tea elfogyasztásakor – tudtuk meg Balogh Judit óvónőtől.
A szovátai S. Illyés Lajos Általános Iskola kisdiákjai és óvodásai sok éve megtartják a Márton-napi felvonulást: ezúttal kedden délután lámpásokkal, gyertyákkal vitték a fényt az utcákon a tanintézménytől a közeli sportcsarnokig, hiszen idén itt gyújtotta meg a Márton-napi tüzet az önkormányzat. A tűz körül előadták azokat az énekeket, mondókákat, versikéket, amelyeket a múlt heti készülődés, hangolódás, lámpáskészítés közben megtanultak, de szeretetkalácsot is megosztottak, adományokat gyűjtöttek a város gyerekotthonainak és a szerényebb körülmények között élő családoknak, majd zsíros kenyér, illetve forró tea várt mindenkit – mondta el Kiss Enikő, a szervező Szovátai Népi Játszóház vezetője. Az eseményen már nemcsak a pedagógusok és a szülők, hozzátartozók kísérik el a kicsiket, hanem a település egyik ünnepe is lett a Márton-nap.
Közösségi oldalán Fülöp László Zsolt polgármester elismerte: szinte gyermekként „mi is ámulva néztük a lámpások, gyertyák ragyogását, és örültünk annak a különleges hangulatnak, amit a fény hozott az őszi estékbe; jó érzés látni, hogy ez a varázs ma is él – a gyermeki mosoly, a fény a sötétben mind emlékeztet arra, hogy az apró dolgok milyen sokat jelentenek, és mennyire fontos, hogy megőrizzük hagyományainkat” – írta a város-
vezető, köszönetet mondva a pedagógusoknak, amiért nap mint nap azon dolgoznak, hogy „gyermekeink tevékenységeit úgy szervezzék, hogy azok örömteli, tartalmas és értékeket közvetítő pillanatok legyenek – különösen a közelgő ünnepi időszak előtt.”
Márton-napi felvonulást szerveztek a kisiskolások kedden délután Nyárádszentimrén is, ahol bárki részt vehetett a lámpások elkészítésében és a meneten, majd az ezt követő eszem-iszomon is. Marosvásárhelyen szombaton rendeznek Márton-napi sokadalmat a Nicolae Bălcescu iskolában a Waldorf-osztályok, ahová a különböző programok mellett jótékonysági vásárra is várnak mindenkit; büfé, kávéház, bográcsgulyás és libanéző is várja a betérőket.