Legyen szép a szárnyalásotok!

*Fotók: Nagy Tibor

Utoljára szólt a csengő a Római Katolikus Líceum végzőseinek

Három osztály vett búcsút a Római Katolikus Líceumtól, ünneplőbe öltözött diákok, tanárok, szülők és rokonok társaságában. Ilyenkor megszépül az iskola, az udvar, valami magasztos hangulat lengi be a környéket, hiszen virágcsokrokkal, kosarakkal a kezükben sok fiatal, elegáns ember tölti meg a teret. Tegnap egy olyan hagyomány részesei lehettünk, amely évszázadokon át formálódott a Rákóczi gimnáziumban, s amelyet 1948-ban erőszakkal szakítottak meg, majd 67 évvel később újra életre kelt. 

A ballagási ünnepség hagyományosan a Keresztelő Szent János-plébánián kezdődött, majd az ősi, 115 éves iskola udvarán folytatódott. Felcsendült a Gaudemus, a végzősök az udvarra vonultak, ahol szülők, nagyszülők, iskolatársak, barátok vártak rájuk. 

Dr. Tamási Zsolt igazgató ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az akkori végzősöknek azt mondta, ők jelentik a hidat a felszámolásra ítélt múlt és a reményteli jövő között. Mert ők voltak azok, akik ott folytathatták a Rákóczi végzőseinek sorát, ahol 1948-ban mesterségesen megszakították. Az elmúlt tíz évben bebizonyosodott, hogy a történelem újra és újra próbára teszi az embert. A mostani ballagók azok, akiknek a legtovább kellett várniuk arra, hogy ismét egy önálló katolikus iskola végzőseiként búcsúzhassanak. Így ennek a generációnak a híd részévé kellett válnia, méghozzá egy hosszú és nehéz szakaszon. 

– Bízom benne, hogy jók voltak a hídépítő mérnökök: tanáraitok, osztályfőnökötök, osztályközösségetek. Bízom benne, hogy miközben együtt építettük ezt a hidat, amely végül átvezetett bennünket a túlpartra, számtalan szép emlékkel gazdagodtatok. Úton voltatok, és úton maradtatok. Szent Pál apostol két gondolatát tolmácsolom a Filippiekhez írt levélből: Elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. A másik: Amit már elértünk, tartsuk meg! Ki kell tartanunk abban, amit már elértünk. Erre méltán lehettek büszkék. De soha ne feledjétek: rákóczisnak lenni egyszerre jelent büszkeséget, felelősséget és alázatot. Ami előttetek áll, az a mese folytatása, azé a meséé, amelynek kezdő szavaival négy évvel ezelőtt köszöntöttelek benneteket. Kiálltátok a mese próbáit, most eljött az idő, hogy tovább szárnyaljatok. Bátran. Álmodjatok nagyot, és tegyetek is álmaitokért! De soha ne feledjétek ezt a fészket, amelyet őseitek építettek, az alma matert, ahonnan útnak indultok. Lépjetek ki ebből a fészekből úgy, hogy őrizzétek melegét, vigyétek magatokkal mindazt, amit itt kaptatok. Legyen szép a szárnyalásotok! Ne hagyjátok soha, hogy sorsotokról mások döntsenek. Legyetek saját jövőtök alakítói! – biztatta a diákokat az igazgató.

Mindenki szemében annyit értek, amennyit hajlandó megtenni értetek! És mindenki a ti szemetekben annyit ér, amennyit ti hajlandók vagytok megtenni érte! Akik benneteket körülvesznek, sokat tettek meg értetek – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Balla Árpád, az Erdélyi Római Katolikus Státus igazgatótanácsának elnöke, aki dr. Kovács Gergely érsek nevében is a Jóisten áldását kívánta a végzősökre.

Idén három osztály végzett. Az ünnepségen díjazták a legjobb tanulókat, a díjakat az osztályfőnökök adták át. A katolikus teológiai osztályban az idei tanév első díjasa Máté Dalma Noémi lett, aki 9,52-es átlaggal végzett. A természettudomány osztályban I. díjjal András István Dénest jutalmazták, 9,81-es átlaggal, míg a társadalomtudományok osztályban Miklós Ingrid Iringót 9,80-as átlaggal, ő lett az évfolyamelső is, a négyéves átlaga 9,89. 

Azon diákoknak, akik elemista koruktól a Rákóczi-közösség tagjai, hűségdíjat adtak át.

Idén, Rákóczi-év lévén, amikor Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját ünnepeljük, a Magyar Nemzeti Bank Rákóczi-emlékérmet bocsátott ki. Simon János, az iskola támogatója négy ilyen érmet adott át, hármat végzős diákoknak, egyet dr. Tamási Zsolt igazgatónak.

A ballagási ünnepségen Tuzson Attila iskolalelkész áldotta meg a végzősöket, akik a tanárokkal, meghívottakkal együtt nagy kört alkotva énekelték el a Nélküled című dalt.