Jövőkép a szórványban

Segesvár

*Szigorúbb szabályozás előtt a köztéri árusítás (Fotó: Nagy Tibor)

Ami szinte elképzelhetetlennek tűnt

Egymandátumnyi szünet után, 2024-ben újra magyar alpolgármestere lett a szászok egykori városának. Kreuzer Erzsébet tíz évvel ezelőtt (Tóth Tivadar alpolgármestersége kezdetén) lett RMDSZ-es helyi tanácsos, a legutóbbi önkormányzati választások óta pedig alpolgármesterként képviseli a segesvári szórványmagyarság érdekeit. Az elöljáróval az induláskor megfogalmazott célkitűzésekről és az azóta bejárt, illetve az előtte álló útról beszélgettünk.

– Mit jelentett, jelent Önnek ez a megbízatás?

 – Óriási megtiszteltetésként élem meg, hiszen szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy olyan városnak, amelyben a magyar közösség kisebbségben van, ismét magyar alpolgármestere legyen. Ugyanakkor örömmel is tölt el a lehetőség, hogy közvetlenül hozzájárulhatok Segesvár fejlődéséhez, illetve a helyi magyar közösség helyzetének előremozdításához. A kezdetektől célkitűzésemnek tekintettem a civil szervezetek és az önkormányzat közötti együttműködés erősítését, az egyházak és az iskolák, kiemelten a magyar tagozatok támogatását, valamint a kulturális kezdeményezések felkarolását. Prioritás számomra ugyanakkor a helyi fiatalság közéleti, közösségi szerepvállalásra való ösztönzése.

– Milyen kihívásokkal találkozott kétszeresen kisebbségi minőségében, magyar elöljáróként, illetve női alpolgármesterként?

– Őszintén mondhatom, hogy magyar kisebbségiként semmilyen hátrányos megkülönböztetést nem tapasztaltam. Segesváron évszázadokon át több nemzetiség élt együtt, magyarok, románok és szászok, és ez a sokszínűség ma is a helyi mentalitás jellemzője. De az sem jelentett számomra külön kihívást, hogy nőként kell betöltenem ezt a tisztséget, pályafutásom során ugyanis többnyire közép- és felsővezetői pozíciókban dolgoztam, így már korábban hozzászoktam ehhez a szerephez. Persze mindig voltak és lesznek konzervatívabb szemléletű emberek, akik nehezebben fogadják el, hogy egy nő ilyen felelősségteljes tisztséget tölthet be, éppen ezért fontosnak tartom, hogy munkámmal, eredményeimmel erősítsem a bizalmat.

Zsibvásár helyett valós értékek

– Beszéljünk kicsit az eddigi konkrét megvalósításokról és tervekről.

– A feladatkörömbe tartozik a Főépítészeti Igazgatóság, valamint a hozzá tartozó vagyonkezelési, kataszteri és urbanisztikai részlegek munkájának koordinálása. Az elmúlt időszakban elsősorban a folyamatban lévő urbanisztikai és vagyonkezelési ügyek előrehaladására, illetve a korábban elindított projektek folytatására összpontosítottam. Az egyik legfőbb célkitűzés az általános városrendezési terv (PUG) időszerűsítése, ennek a tervezési szerződését a héten hosszabbítjuk meg. Emellett több önkormányzati szabályzat korszerűsítésén is dolgozom. Számomra különösen fontos az utcai kereskedelmet érintő szabályzat megújítása. Segesvár történelmi központja UNESCO-világörökségi helyszín, és nem méltó hozzá a közterületi árusítás sok esetben rendezetlen, zsibvásárszerű jellege. Célunk egy olyan szabályozási keret kialakítása, ami egyszerre biztosít lehetőséget a kereskedők számára, ugyanakkor megőrzi, sőt erősíti a történelmi városkép minőségét. Az új szabályzattervezetet egy-két héten belül bocsátjuk közvitára. A hatáskörömbe tartozik továbbá a gazdasági engedélyezési részleg is. Jelenleg a működési engedélyek kiadására vonatkozó szabályzat egyszerűsítésén dolgozunk. 

A várfalak védelme

– Milyen munkálatok zajlanak a városban?

– Folyamatban van a segesvári várfal 12., 16. és 22. szakaszának megerősítése és restaurálása az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében, a Beruházások és Európai Projektek Minisztériumának finanszírozásával. Egy több mint 12,3 millió lejes beruházásról van szó, amelynek célja a várfal állagának megőrzése és hosszú távú védelme, a munkálatoknak június végéig kell befejeződniük. Készül továbbá a műszaki dokumentáció a Csizmadiák, a Szabók és a Szűcsök tornya közötti várfalszakaszok helyreállításához és megerősítéséhez. A finanszírozási szerződést a Nemzeti Örökség Intézetével kötöttük meg, a támogatás értéke mintegy 459 ezer lej, amelyhez az önkormányzat 10%-os önrésszel járul hozzá. A tervezési szakasz lezárása után újabb vissza nem térítendő forrásokat szeretnénk lehívni a kivitelezéshez.

Folytatódnak a beruházások

– Több segesvári iskola korszerűsödik, és válik energetikailag hatékonyabbá a PNRR keretében. A Zaharia Boiu Általános Iskola és a hozzá tartozó sportterem felújítása már befejeződött, jelenleg a Victor Jinga Általános Iskola Octavian Goga tagozatánál, valamint a Nicolae Iorga Általános Iskolában zajlanak a munkálatok. Jelentős előrelépést jelent a tanintézetek felszereltségének korszerűsítése is, ez is a PNRR-n keresztül valósul meg közel 12,8 millió lej értékben. Energetikai felújításon esik át a városi kórház gyermekosztályának épülete, a mintegy 5,65 millió lej értékű munkálat befejezésének határideje június vége. Kivitelezési szakaszban van a Mihai Eminescu terem felújítása, a munkálat értéke közel 15 millió lej. Az Országos Beruházási Társaság (CNI) programja keretében egy hetven férőhelyes bölcsőde épül a Küküllő II. lakónegyedben, mintegy 17,3 millió lej értékben. Az önkormányzat feladata a közműcsatlakozások biztosítása. Végül, de nem utolsósorban önkéntes beszállításon alapuló hulladékgyűjtő központ létesül a PNRR-n keresztül mintegy 4,56 millió lej értékben, a beruházás hamarosan átadásra kész lesz.

A terelőút, amelyre az Anghel Saligny program keretében sikeresen pályáztunk, jelenleg az építési engedélyezés szakaszában van, az önkormányzat jó ideje vár a minisztérium jóváhagyására. A városi forgalom tehermentesítését szolgáló beruházás előkészítésének minden egyéb feltétele teljesült, így amint az engedély meglesz, azonnal elkezdődhet a kivitelezés. 

Van élet a közösségben

Beszélgetésünk végén arról kérdeztük Kreuzer Erzsébetet, hogyan látja a segesvári magyarság jövőjét.

– Ugyanazokkal a demográfiai kihívásokkal szembesülünk, mint sok más erdélyi település: kevesen vagyunk, fogyunk. Míg 1992-ben 7100 magyar élt a városban, mára ez a szám 3000-re csökkent. Sok fiatal máshova megy tanulni, közülük kevesen térnek vissza. Meglátásom szerint őket kellene hazavonzani. Ami a közösségi életet illeti, a lehangoló statisztikai adatok ellenére bizakodó vagyok. Különféle kulturális eseményeket, filmvetítéseket, bálokat szerveztünk az utóbbi időben, és ezeken az alkalmakon megtapasztalhattam, hogy a segesvári magyarok szeretnek együtt lenni. A rendezvényekre a fiatalok is eljönnek, és ez megerősít abban, hogy derűlátó legyek. 

Leköszönt a helyi RMDSZ-elnök

„Az az igazi öröm, hogy sok embernek segíthettem”

Gáll Ernő egy negyedszázadon át töltötte be az elnöki tisztséget az RMDSZ segesvári szervezetében, február 19-i, múlt csütörtöki beszélgetésünkkor pedig tudtunkra adta, hogy a 23-ára, hétfőre (tegnapra) időzített tisztújításkor leköszön ebből a funkcióból. Ennek apropóján arra kértük, értékelje a szövetség élén végzett tevékenységét, és külön térjen ki arra, amit a legnagyobb sikernek érez.

– Egy rendkívül kimerítő évet zártunk tavaly a választások miatt. Meggyőződésem, hogy nem lehet összehasonlítani egy szórványban létező szervezetet azokkal, amelyek magyar vezetésű területi egységekben működnek. Ezért is nagy öröm számomra, hogy végre magyar alpolgármestere van a városnak. Ami viszont elkeserítő, az az emberek érdektelensége a közügyekben való részvételt illetően. Gyakran elhangzik, hogy fiatalítani kellene a szervezetet. Egyetértek, de ha nincs kivel? Emiatt elég szkeptikusan látom a jövőt. Az eltelt 24-25 évet egyetlen szóval talán úgy jellemezhetném, hogy érdekes volt. Sokan megkérdezték tőlem, hogy ha újrakezdhetném az egészet, újra elvállalnám-e. Mindig azt válaszolom erre, hogy igen, mert ha nehéz is volt, szerettem, szívvel-lélekkel végeztem ezt a munkát. Az volt benne számomra az igazi öröm és siker, hogy tudtam segíteni az embereknek, akár a hadifogolysegély elintézéséről, akár a magyar állampolgárság igényléséről vagy sok más ügyről volt szó. A segesvári magyar otthonok mintegy 70%-ában megfordultam aláírásgyűjtésekkor – és nem csak –, így szinte mindenkiről tudom, hogy hol lakik. A munkavégzésnek tehát azt a módját választottam, hogy hazajárjak az emberekhez, és ne egy irodában ülve próbáljam megérteni a különböző helyzeteket. A fontosabb megvalósítások között tartom számon a Kiskunfélegyházával való kapcsolatteremtést, ami után sok minden megoldódott, és azt is, hogy van két díszpolgárunk Farkas Miklós nyugalmazott tanár, a Gaudeamus Alapítvány és a Gaudeamus Ház oktatási és művelődési szórványközpont megálmodója, valamint id. Veress László gyógyszerész, a segesvári patikamúzeum létrehozója és működtetője személyében. A legnagyobb siker pedig számomra az, hogy Segesvárnak hosszú idő után újra lett egy Petőfi tere, ahol a legnagyobb költőnk szobra is megtalálható. 

Beszélgetésünk végén megtudtuk, hogy Gáll Ernő a március 2-i kerületi választáson indul egy elnöki tisztségért. Helyét az RMDSZ segesvári szervezetének élén egyedüli jelentkezőként Kreuzer Erzsébet jelenlegi alpolgármester veszi át.