Veszettség ütötte fel a fejét Hargita megyében
A szomszédos Hargita megyében vad- és háziállatoknál veszettséget mutattak ki, ami vírussal terjedő, rendkívül veszélyes betegség. A fertőzés agy- és gerincvelő-gyulladást okoz, szinte mindig halálos kimenetelű, fertőzött emlősök – főleg rókák, kutyák, macskák és denevérek – terjesztik nyállal, harapással vagy karmolással. A tünetek megjelenése után a kór már nem gyógyítható, de az azonnali sebellátással és a védőoltás-sorozattal az idegrendszeri tünetek megjelenése előtt megelőzhető a betegség kialakulása. A kór veszélyeiről, illetve a folyamatban levő oltási kampányról dr. Nagy Péter Tamás állatorvos, a Maros Megyei Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság igazgatója tájékoztatott.
Maros megye területén a csalik légi szórása befejeződött
Románia területén a veszettség az ukrán határtól kezdett elterjedni, majd átterjedt Iași, Vaslui, Bákó és Neamț megyére, onnan pedig Hargita megyére. Maros megyében még sem vad-, sem háziállatokon nem mutattak ki veszettséget, gyanús esetek sem voltak, miközben három éve nem volt veszettség elleni kampány. Nagyon kellett igyekezni, hogy az immunizálást elkezdjék, főként megyénk Hargita megyével szomszédos részein. Az oltóanyagot tartalmazó csalik légi szórása befejeződött, a műveletet az erdők fölött repülőből végezték, szkennelt térképek alapján. Azonban a vadállomány immunizálása, a földi szórás jelenleg is folyamatban van egész Maros megye területén.
– Az oltóanyagot tartalmazó csalikat úgy kell elképzelni, mint egy-egy húsgombócot, ami préselt hallisztből készül, a belsejében pedig egy oltóanyagot tartalmazó kapszula található. Amikor a róka, a sakál vagy a medve beleharap, a kapszula kilyukad, s ennek tartalmát az állat lenyeli. Miután a repülőből történő szórás befejeződött, a vadásztársaságoknak kiosztottuk a kézi kihelyezést igénylő csalikat, amelyeket róka- és sakállyukakhoz, illetve olyan helyekre, főként faluszélekre helyeznek ki, ahol a rókák, sakálok járnak. Az immunizálási kampány keretében folytatjuk a kutyák oltását, főként azokat a kiskutyákat oltják ebben az időszakban, amelyek veszettség ellen még nem voltak beoltva – tájékoztatott dr. Nagy Péter Tamás.
Ha elhullt rókát, sakált találnak, azonnal értesíteni kell az állatorvost, az állategészségügyi hatóságot
Az állategészségügyi igazgatóság szakemberei óvatosságra intenek. Felhívták a gazdák és a vadőrök figyelmét is, hogy ha elhullt rókát, sakált találnak, azonnal értesítsék az állategészségügyi hatóságot, hogy a tetemet vigyék be a laborba szűrővizsgálatra, hogy ha netán betegség ütné fel a fejét, minél hamarabb lehessen intézkedni. Semmi esetben sem szabad kontaktusba kerülni a beteg vagy elhullt állattal.
– Hargita megyében súlyos a helyzet, szarvasmarhára, juhra, macskára, kutyára terjedt át a vírus. A legelőn levő szarvasmarhákat, juhokat megharapták a rókák, s megbetegítették őket. A megharapott állatok megvesztek, nem gyógyíthatók, és elhullnak. A Hargita megyével szomszédos településeken élő gazdáknak nagyon oda kell figyelniük, mert a megyehatárok sem a rókának, sem a sakálnak nem számítanak, ők szabadon közlekednek, s könnyen behozhatják a fertőzést. Sajnos az emberre nézve is nagyon veszélyes a veszettség, és halálos kimenetelű lehet. Ezt próbáljuk elkerülni, viszont a kór megfékezése nem csak tőlünk függ – mondta az igazgató.
Emberre nézve halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz
A veszettség vírussal terjed, a fertőzött állatok viselkedése kiszámíthatatlanná, agresszívvé válik, nyálazni kezdenek, s a tünetek megjelenése után a bénulás és a légzési elégtelenség miatt az állat néhány napon (általában 5–15 napon) belül elpusztul. A veszettség a legfélelmetesebb emberi betegségek egyike. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz.
