Nyári munka fiataloknak

Pénzzel támogatja az állam a diákokat alkalmazó cégeket

Pénzbeli támogatást nyújt a román állam azoknak a cégeknek, amelyek diákokat alkalmaznak nyári munkára. A fiatalok lehetőségeiről, a juttatáshoz való hozzáférés feltételeiről és a fiatalkorúak munkavállalási arányáról Csép Éva Andrea parlamenti képviselővel, szociális ügyekkel foglalkozó szakpolitikussal beszélgettünk. 

Ahogy azt Csép Éva Andrea már a beszélgetés legelején hangsúlyozta, a cégek támogatása nem egy újonnan indult program része, hanem törvény. Ennek értelmében, ha a munkáltató a nyári szünet alatt diákokat vagy egyetemistákat alkalmaz, havi 330 lejes támogatásban részesül. Ez az összeg a szociális referenciamutatónak az 50 százalékát jelenti és mivel vakációs munkáról beszélünk – meghatározott időtartamú munkaszerződéssel –, legfeljebb 60 munkanapra érvényes egy naptári évben. Az alkalmazást követő 30 napon belül a munkáltatónak kérnie kell a munkaerőfoglalkoztatási ügynökségnél (AJOFM) a juttatást, amit ezután szinte azonnal meg is kap. A szakpolitikus úgy fogalmazott: a hozzájárulás célja az, hogy arra ösztönözze a munkáltatókat, hogy több  fiatalt alkalmazzanak. 

A 16–18 év közöttiek 8 óra helyett maximum 6 órát dolgozhatnak naponta, a heti munkaidejük nem haladhatja meg a 30 órát. Ha a folyamatos munkavégzés tovább tart, mint négy és fél óra, akkor kötelezően szünetet kell kapniuk. Kiskorúak esetében a munkavállalás szülői beleegyezéshez kötött. „Nagyon fontos, hogy a szülőnek tudomása legyen arról, hogy a gyereke mit dolgozik és milyen feltételek mellett” – mondta Csép Éva Andrea. A nyári munkára jelentkezők dolgozhatnak többek között turizmusban, bolti kisegítőként, pincérként, gyorséttermi segédként, gyerektábor-animátor-asszisztensként, de részt vehetnek mezőgazdasági munkában, lehetnek fotóval, videóval, illetve közösségi médiával foglalkozó gyakornokok vagy akár irodai vagy online ügyfélszolgálati kisegítők is. Nem árulhatnak azonban alkoholt, és nem dolgozhatnak éjszaka. Ugyanakkor, ahogy azt Csép Éva Andrea is nyomatékosította, fontos, hogy hivatalos munkaszerződéssel dolgozzanak – ez nemcsak a fiatalokra vonatkozik, hanem mindig, mindenkire. „Hivatalos munkaszerződés által mind az alkalmazott, mind az alkalmazó, védve van, ami kulcsfontosságú, hiszen például egy munkabaleset komoly következményekkel járhat. A hivatalos munka ugyanakkor azt is jelenti, hogy az illető befizeti az adót, az illetékeket, és van egészségügyi, illetve társadalombiztosítási kötelezettsége” – mondta. 

Az állam nemcsak azokat a cégeket támogatja, amelyek diákokat alkalmaznak nyári munkára, hanem azokat is, amelyek frissen végzetteket – legyen az szakiskola, líceum vagy egyetem – vesznek fel, abban az esetben, ha a munkaszerződés meghatározatlan időre szól. Egy éven át 2250 lejes támogatáshoz jut az a munkaadó, aki az említett feltételek mellett legalább 18 hónapig foglalkoztatja a fiatalokat. Felsőfokú végzettség esetén hat hónapos szakmai gyakorlatra is alkalmazhatnak frissen végzettet, ami után a munkaadó szintén támogatásban részesül. „Ez megint csak nagyobb lehetőséget biztosít arra, hogy munkát találjanak a fiatalok, hiszen van egy kis extra motiváció a cégeknek, hogy alkalmazzák őket” – tudtuk meg Csép Éva Andreától. 

A szakpolitikus kiemelte, hogy a törvénykezés felelőssége egy olyan vállalkozó- és munkavállaló-barát jogi környezet megteremtése, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok első találkozása a munkával a megfelelő környezetben történjen, és pozitív tapasztalat legyen. Mint mondta, Románia jelenleg a fiatalok foglalkoztatottsági arányát és a diákmunkára jelentkezők számát tekintve messze lemarad az európai uniós átlagtól. „A 15–24 év közöttiek esetében Romániában 23,9 százalékos a munkanélküliségi ráta, míg az EU-ban 14,9 százalékos.” Hangsúlyozta, hogy az illetékeseknek oda kell figyelni arra, hogy olyan motiváló eszközöket találjanak ki, amiket az alkalmazók hasznosítani tudnak. „A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta a fiatalok körében Németországban, Hollandiában, Máltán, Izlandon és Csehországban van. Ezek azok az országok, amelyeknek a példáját akár nekem is mint törvényhozónak meg kell figyelnem, és tanulmányoznom kell, hogy milyen foglalkoztatási formában tudják bevonni a fiatalokat a munkaerőpiacra” – mondta Csép Éva Andrea.  Kiemelte: fel kell tenni a kérdést, hogy mik lehetnek az okai annak, hogy a 15–24 év közötti korosztály esetében ennyire alacsony a foglalkoztatottsági ráta. „Ok lehet a kedvező családi háttér, de az is, hogy nincsenek olyan típusú munkák, amelyeket egy munkáltató felajánlana akár csak egy vakáció idejére is a gyerekeknek. Lehet, hogy a kihívás érzése hiányzik, ami arra motiválná a fiatalokat, hogy próbálják ki magukat a munkavégzésben. Nagyon sok lehetséges forgatókönyv van, de én úgy gondolom, hogy mindegyik fiatalnak ki kell használni az okos vakációzásra való lehetőséget” – mondta. Nyomatékosította, hogy amellett, hogy a nyári munka remek lehetőséget biztosít a plusz zsebpénz megszerzéséhez, egy életre szóló tapasztalatot is jelent, amelynek során a gyerekek megtanulják hatékonyan beosztani az idejüket, felismerik a pénz értékét – hiszen keményen megdolgoztak érte –, és tudni fognak felelősségteljesen költekezni, ugyanakkor segíti a szociális készségek, a konfliktuskezelés és az alkalmazkodási képességek fejlesztését is. „Nem elhanyagolandó az a tény sem, hogy amennyiben a gyerek érzi, hogy fontos a munkája, és hogy igenis el tudja végezni a számára kijelölt feladatot, az nagymértékben növeli majd az önbizalmát.” 

Csép Éva Andrea ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy bár adott a nyári munka lehetősége, a kiskorúak számára mindennél fontosabb a pihenés. „Fiatal szervezetről beszélünk, amely jól bírja a terhelést, így sokan hajlamosak túlvállalni magukat, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy vakációról van szó, amikor a gyerekeknek pihenni és regenerálódni kell, mert rövidesen kezdődik a következő tanév” – mondta.