2019. május 26., vasárnap

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Megújuló hit és templom a Felső-Nyárád menti szórványban

Szinte maratoninak nevezhető körúton négy megújult templomot és két haranglábat áldott meg ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke vasárnap a Felső-Nyárád mentén, a Csíkfalvi Missziói Református Egyházközségben. Az eseményt a magyar kormány képviselete és a helyi politikum is megtisztelte jelenlétével.

A négy templom felújítását anyagilag a magyar kormány támogatta a Bethlen Gábor Alap révén, és része az Erdélyi Református Egyházkerületben tapasztalható nagyméretű felújítási programnak. Hasonló Szász Domokos püspök idejében volt, amikor 128 templom és paplak épült vagy újult meg, de ezt jelentősen túlszárnyalja a mostani, amikor a magyar kormány támogatásával mintegy 350 református intézmény, ingatlan épül, újul meg. A Küküllői Egyházmegyében 41 épületet újítottak fel, ezek közül elsőként a csíkfalvi egyházközségben lévők megáldására érkezett a Nyárádmentére Kató Béla. Történelmi ez a pillanat, hiszen egy püspök először járta végig ezeket a szórványgyülekezeteket.

Az eseményen jelen volt Brendus Réka, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkárságának főosztályvezetője, Nagy Bercel, a magyar államelnöki hivatal társadalmi kapcsolatok igazgatóságának vezetője, Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, és megyebeli politikusok.

Bátorította, megáldotta a szórványban élő reformátusokat a főpásztor 



Teljesült a vágy

A püspököt a csíkfalvi parókián fogadták a helyiek, majd a legkisebb templomban, Jobbágyfalván kezdődött az ünnepi istentisztelet. Az itteni kis református közösség is rég megfogalmazta vágyát, hogy saját hajléka legyen, és azt felújítva lássa. Ma Erdély-szerte látjuk, hogy fogy az erő, a gyülekezetek megcsappannak, de ez a gyülekezet a beteljesedést éli meg – hangsúlyozta a püspök, azt kívánva, hogy a jobbágyfalviak nőjenek fel a kapott ajándékhoz, amely az ittmaradásban és megmaradásban segít nekik, és olyan hely, ahol az élet vizét vehetik magukhoz. Nt. Biró István, a küküllői református egyházmegye esperese hálát mondott, hogy a helyiek vágya találkozott a püspök álmaival és a magyar kormány támogatásával, majd Bibliát nyújtottak át a gyülekezetnek, azzal a figyelmeztetéssel, hogy akik egymásba kapaszkodnak, azok megmaradnak. Szász Sándor gondnok a 80 éves épület felújításáért mondott köszönetet, míg Kerekes József lelkésztől azt tudtuk meg, hogy a kis gyülekezet már a 18. században templomra vágyott, de ez csak a 20. században adatott meg számára, amikor megkapta a falu régi kultúrotthonának egy részét. 

A jeles pillanatot a két helybéli gyermek és a helyi férfikórus fellépése tette ünnepélyesebbé.

A kicsi sem vész el

A tucatnyi hívet számláló búzaházi gyülekezet nagy örömmel foglalta el megújult 19. századi templomát. A félreeső falu egyre elhagyatottabb, de Isten nem hagyta el az övéit, ami elveszettnek tűnt, mégis létezik. Senki nem veszhet el, ezt gondolja a magyar kormány is, amely szerint mindenki ott fontos és ott kell megerősíteni, ahol él. „Adjon Isten új erőt, lelkesedést, új reményt, mert csak az vész el, aki el akar veszni, de itt megélhettük a csodát, hogy Isten velünk van” – mutatott rá Kató Béla, akinek szavait a helyi gyerekek magyar és cigány nyelvű Istent dicsérő énekekkel köszönték meg.

Megújuló templom és közösség

A nyárádköszvényesi-nyárádremetei gyülekezet közös temploma zsúfolásig telt. A kisebbségben élőnek minőségi életre kell törekednie, ha egy közösség összetartó, azt elismerik. Most olyan segítséget kapott ez a közösség, hogy nemcsak dönteni, hanem cselekedni is tudott, és ebben nyilvánul meg magyarságunk, hogy nemcsak sajnálkozunk, hanem alkalomadtán meg is mutatjuk, hogy testvérek vagyunk. Merjünk továbbra is élni, áldozatot hozni, gyereket nevelni, mert különösen nagy feladataink vannak, és a hálás nép boldog is egyben – figyelmeztetett beszédében a püspök, akinek főpásztori munkájáért nt. Biró István mondott köszönetet. Az esperes Kerekes József lelkészről sem feledkezett meg, aki nemcsak az igehirdetést vállalta, hanem olyan munkába kezdett, amitől sokan visszariadtak volna. A felújított templomra és gyülekezeti házra Csíki Dénes helyi plébános mondott áldást, majd a gyülekezet gyerekei tettek bizonyságot arról, hogy „minden győztesnek jár örökrész”.

Nagy Bercel a boldogság lényegéről szólt az egybegyűlteknek, és köszönetet mondott Magyari Péter polgármester is. Péter Ferenc úgy jellemezte az itteni embereket, mint akiknek gondjuk van a templomra, a közösségre, a megújulásra, és azt bizonyítják, hogy ha visszatalálunk a hithez, imához, akkor sikerül maradandót alkotni. A négy templom megújulása jelképes lépés közösségünk megújulása felé – emelte ki a Maros Megyei Tanács elnöke. Csép Éva Andrea parlamenti képviselő szerint hálával tartozunk, hogy van egy erős közösség, amelynek erős öntudata, utánpótlása van, és hálásak vagyunk, amiért van, aki segítsen nekünk. Meg kell őriznünk erős öntudatunkat, de figyelnünk kell társainkra is – figyelmeztetett a képviselő.

A támogatásért Siklódi Boldizsár gondnok mondott köszönetet, majd Kerekes József lelkész mutatott rá: az épület stílusainak keveredése jelzi a sokszínűséget, amit hozunk magunkkal, de amivel meg is találjuk az egységet Istenben. A katolikus közösségben a reformátusok templomát 1996-ban kezdték építeni a hívek óhajára, jelenleg Remete, Köszvényes, Vármező, Deményháza és Jobbágytelke reformátusai használják.

A templomi ünnepséget követően a püspök mondott áldást a közadakozásból vásárolt harangra, amely a templombejárat melletti haranglábra került.

Az egyházi és világi méltóságok csapata „villámlátogatást” tett Iszlóban, ahol a reformátusok harangja az unitárius parókia udvarán került új haranglábra, amire a püspök mondott áldást: itt „otthonra talált egy harang, amely hirdeti, hogy itthon vagyunk”.

„Semmit nem vehetnek el tőlünk” 

Csíkfalva 18. századi istenházát többször újjáépítették, toldották, de sosem vált lehetővé az alapos javítás. Most azonban szó szerint csak a templomfalak maradtak belőle, minden más új benne. A csodát ünneplő gyülekezetet arra figyelmeztette az egyházfő, hogy áldozati nemzedék vagyunk, de e templom felújításával nemcsak a jelenre, hanem a jövendőre és unokáinkra is gondolunk. Mindig van jó is az életben, ezért nem lehetünk hálátlanok, hanem meg kell ragadni a boldog pillanatot, és e templomnak nemcsak a külső szépségét kell megcsodálnunk, hanem be is kell térni oda örömeinkkel és bánatainkkal.

Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka a „mégis lehet” csodálatos maratonjának nevezte ezt a napot, amikor a csodával lehetett találkozni. Az anyaország bizonyságát adta, hogy igenis lehet, ehhez kell nekünk a magunk részét odatenni. Ebben pedig a lelkész példát mutatott. Az ünneplőket Kiss Sándor unitárius és Csüdör Imre katolikus pap is köszöntötte. Felszólalásában Novák Csaba Zoltán szenátor arra mutatott rá, hogy az idő fölött aratott győzelmet a magyarság, míg dr. Vass Levente parlamenti képviselő szerint „a templomok vigyáznak ránk”. Balogh István polgármester azt húzta alá, hogy a templom felújítása nem a máról szól, hanem inkább a jövőről, a reménységről, ezért fontos és példaértékű az egész térség számára. Brendus Réka is a múlt és jövő találkozásáról beszélt, amikor az őseink építette örökséget új ruhába öltöztetve a következő nemzedéknek adjuk át. A tégla, cserép cserélődik, de üzenik, hogy változó időkben is változatlanul élhetjük meg hitünket. Amíg van erőnk megvédeni templomainkat, addig van erőnk egymást is megvédeni. Bármit elvehetnek tőlünk, de ha van hitünk, és kiállunk a közösség mellett, semmit nem vehetnek el. A jövő és a múlt kövei szólítanak minket, hogy érdemes a jövő nemzedék mosolyáért küzdeni – bátorította a politikus a nyárádmentieket, akik Kilyén Csaba gondnok által mondtak köszönetet az anyaországnak.

Az ünnepséget a helyi gyerekek és fiatalok, valamint a budapesti Zurgó együttes műsora zárta, majd a vendégek a jobbágyfalvi kultúrotthonban nemcsak a helyi ízekből kaptak kóstolót, hanem a húsvéti locsolás szokásából és a vidék népdalkincséből is.

Csodát éltek meg

Kerekes József lelkész hálával és köszönettel fordul a magyar kormány, az egyházkerület és a gyülekezet felé, hálás az adományokért, a munkáért és a presbitérium hozzáállásáért, hogy „ilyen csapattal tudunk dolgozni”. Lapunk kérdésére elmondta: egy éve kezdték el a felújítást a magyar kormány hathatós támogatásával, ami az egyházkerületen keresztül érkezett. Kezdetben a kételkedők hangja volt az uralkodó, de amikor elkezdődött a munka, jött a csodálkozás, hogy ez megtörténhet, végül pedig a hálaadás. A javítást „letudhatták” volna egy-egy meszeléssel is, de egy-két év múlva a repedések ismét megjelentek volna. Ehelyett a nehezebbb utat választották, a presbitérium az alapos felújítás és az apró lépések mellett döntött. Elkészültek a tervek, és amikor felvetődött a támogatás lehetősége, gyorsan tudtak lépni, mivel tudták, hogy mit kell és mit akarnak csinálni. Tanultak a gyülekezeti ház esetéből, amelynek építésében kis lépésekkel és kis támogatásokkal haladtak, és tíz évre volt szükség a befejezéshez. A gyülekezet most megtapasztalhatta a csodát, hogy összefogásból mi mindent meg lehet valósítani, ami valóban Isten dicsőségét szolgálja.