2019. október 17., csütörtök

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Aki azt remélte, hogy Ecaterina Andronescu tanügyminiszter korrekt módon rendet teremt a romániai oktatásügyben, például betartja a MOGYE esetében adott szavát, és intézkedik, nos, ebben az iskolai évben pontosan az ellenkezőjéről győzött meg. Arról, hogy ő az első, aki „fittyet hány” a törvényes előírásokra. Hogy megszabaduljon az állandó jelzőtől, miszerint a szakoktatás „sírásójának” nevezik, idén májusban a közép- és szakközépiskolai oktatás „felrobbantását” tűzte ki célul – olvasható a Spiru Haret szakszervezeti szövetség közleményében. 

Mint ismeretes, 2009-es minisztersége idején az Európai Unióhoz való felzárkózás igényére hivatkozva 72.000-rel növelte a középiskolai helyek számát, és nullára csökkentette a szakosztályokét, egy jól működő rendszert felszámolva. Hogy jóvátegye a szakoktatás olyan méretű tönkretételét, amit azóta sem sikerült visszaépíteni, azt gondolta, hogy egyetlen „kardcsapással” visszaállítja a hajdan megbontott rendet. Úgy, hogy drasztikusan megszüntet 30.000 líceumi és szaklíceumi helyet, és ugyannyival növeli a helyeket a hároméves szakképzésben, amire nem tudni, milyen mértékben vannak felkészülve az iskolák. Azt is rebesgetik, hogy aki 7,84-es általános alatti jegyet ér el a nyolcadik osztályt záró országos felmérőn, azt kötelező módon a szakiskolák felé terelik. A líceumi és szaklíceumi oktatásban ugyanis 1.200 osztállyal kevesebb lesz szeptembertől. Erre nem lenne joga a miniszternek az idén, hiszen a tanügyi törvény világosan kimondja, hogy a középiskolai felvételi szabályait legkésőbb a nyolcadik osztály kezdetéig közölni kell a diákokkal. Az érintett felekkel való párbeszédet figyelmen kívül hagyva Ecaterina Andronescu május 13-án miniszteri rendeletet adott ki, hogy a képességvizsgákat (idegen nyelv, sport, zene stb.) június 10-12-re halasszák, holott a korábbi előírások értelmében május 15-17-én szervezett vizsgákra már elkezdődtek a beiratkozások. Az országos felháborodás miatt a rendeletet azonnal visszavonta, de a pontos beiskolázási számokat tartalmazó tájékoztató füzetek kinyomtatását május 30-ra halasztotta, holott a törvényes előírások szerint május 13-ig kellett volna kiadni azokat. Így az iskolák a mai napig sem tudják, hogy a tervezett osztályokból hányat indíthatnak, a nyolcadikat végző diákok is tanácstalanok, hogy hova iratkozhatnak a képességvizsga után.

Állítólag azért kell május 30-ig várni, hogy a felháborodás, amit a feje tetejére állított beiskolázási terv válthat ki, ne befolyásolja a vasárnapi választásokat, a szocialista képviselőjelöltekre adott szavazatok számát. Aztán jöhet az özönvíz, ami a kisebbségi diákok számára még tartogat egy „cseles” meglepetést. Erre már szeptemberben megszületett a miniszteri rendelet azzal a „kedves” szöveggel, hogy azok a kisebbségi diákok, akik nem akarják, hogy „az anyanyelvből kapott jegy kedvezőtlenül” befolyásolja az átlagukat, joguk van azt a lehetőséget választani, hogy csak a román- és számtanjegyüket vegyék figyelembe. Arról már csak mellékesen lehet olvasni, hogy aki egyszer bejelölte ezt a lehetőséget, többé már nem választhat magyar tan-nyelvű kilencedik osztályt, ha nem sikerül bejutnia oda, ahova eredetileg tervezte. Hadd jegyezzük meg, hogy a biztos állással és jövedelemmel kecsegtető szakközépiskolai kilencedik osztályok, a polgármesteri hivatal által nyilvánosságra hozott adatok szerint, az idén sem indulnak magyar nyelven. 

És ez még csak a kezdet. Ki tudja, hogy mit tartogat az új közoktatási törvény, aminek az országos vitája kapcsán nem esett szó arról, hogy Ecaterina Andronescunak és pártjának milyen szándékai vannak a kisebbségi oktatást illetően. Ezért kell akkurátusan figyelni minden intézkedésre, rendeletre, mert a jelek szerint az ellenünk irányuló ötletekben nincsen hiány.