Megváltoztatta nevét az Iszlám Konferencia Szervezete
Megváltoztatta nevét az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), amelynek külügyminiszteri tanácsa kedden a kazahsztáni fővárosban, Asztanában ült össze.
Megváltoztatta nevét az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC), amelynek külügyminiszteri tanácsa kedden a kazahsztáni fővárosban, Asztanában ült össze: ezentúl Iszlám Együttműködés Szervezete lesz a neve.
A változtatás 42 évvel azután történt, hogy a szervezetet 1969-ben – a muzulmán világ harmadik szent helyének számító kelet-jeruzsálemi Al Aksza-mecset felgyújtását követően – létrehozták. Székhelye a szaúd-arábiai Dzsiddában van, jelenleg 57 tagállama van.
A megnyitón Nurszultan Nazarbajev kazah elnök azt hangoztatta, hogy a nemzetközi politika egyik legfontosabb problémája, a muzulmánok viszonya a világ többi részéhez, elsősorban a Nyugathoz. Szerinte a muzulmán világot a nyugati közösség az elmúlt években főként annak radikális részével azonosította. Az iszlám tanítás valódi lényege ugyanakkor semmiben sem közös a szélsőségesek tevékenységével, különösen nem a vallási köntösbe bújt terrorista szervezetekével – mondta.
Hozzátette, hogy a terrorizmus elsősorban az iszlám országok polgárainak okoz szenvedést. Ennek a problémának a megoldását nevezte Nazarbajev a szervezet legfontosabb feladatának. Meg kell tanulni ellenállni a vallási fundamentalizmusnak mint politikai ideológiának – mondta. Szerinte a szervezet tagállamainak egyértelműen be kell jelenteniük, hogy az iszlám nem azonos a politikai erőszakkal, a szélsőségességgel és a terrorizmussal.
A kazah elnök javaslatot tett arra, hogy a világhálón hozzanak létre egy olyan adatbázist, amely ismertetné szervezetük tevékenységét, ösztönözné a fiatalokat, hogy megismerjék az iszlám vallást és kultúrát, terjesztené a muzulmán szellemi értékeket.
Nazarbajev további feladatként jelölte meg, hogy nyitott és őszinte párbeszédet folytassanak a muzulmán világon belül és a Nyugattal.
A tanácskozáson Ekmeleddin Ihsangolu, a szervezet főtitkára közölte, hogy figyelemmel kísérik a Moammer Kadhafi körül kialakult helyzetet. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak a líbiai vezető ellen kiadott elfogatóparancsa kapcsán a főtitkár kifejtette, hogy ez „nem végleges döntés”. Hozzátette ugyanakkor, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot és az alapvető emberi jogokat.
