Maros megyében sokkal nagyobbak a bányakatasztrófa hatásai

Továbbra sem működnek a vízüzemek, az ökoszisztéma tönkre ment

Maros megyében a Kis-Küküllő mentén sokkal nagyobbak a bányakatasztrófa ökológiai és gazdasági hatásai, mint Parajdon. Óriási gondok vannak, huzamos ideje negyvenezer emberhez nem jut el a vezetékes víz, ami a tömbházlakóknak jelent különösen nagy problémát, gazdasági egységek tevékenységét kellett felfüggeszteni, öntözés nélkül tönkre mennek a kultúrák, az állatfarmok is vízhiánnyal küzdenek – nyilatkozta a pénteki sajtótájékoztatón Barabási Antal Szabolcs, Maros megye prefektusa  

Pontos tájékoztatást kértek a szivárgásokról

Maros megye prefektusa és Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat vezérigazgatója csütörtökön munkalátogatást tett Parajdon, ahol megbeszéléseket folytattak a sóbányánál folyó munkálatok menetéről. Jelen volt Petres Sándor, Hargita megye prefektusa és a Salrom képviselői. A Maros megyei küldöttség arra kérte a Hargita megyei illetékeseket, hogy a bányánál folyó munkálatok során a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a vízszennyezést, hogy a magas sótartalommal ne befolyásolják a vezetékes vízszolgáltatást a Kis-Küküllő Maros megyei szakaszán. 

– Minket, a Maros megyei településeket abban kellene segíteni, hogy hetente két-három napig tartó szennyezés mentes „ablakot” biztosítsanak, hogy legalább háztartási vezetékes vízzel tudjuk ellátni a lakosságot. Ilyen nyári hőségben, legalább ezt kellene biztosítanunk. A bányánál a protokollnak megfelelően végzik a munkálatokat, viszont a technikai kérdésekről nem tárgyaltunk – fogalmazott Barabási Antal-Szabolcs prefektus. 

– A kérésünk egyértelmű volt: pontosan tájékoztassanak a bányánál végzett beavatkozások során előidézett szivárgásokról, hogy kiszámíthassuk, mikor várható a folyóvíz sótartalmának a csökkenése, hogy időszakosan tudjunk vizet szolgáltatni a lakosságnak. Ezt megígérték, viszont előre nem látható újabb incidensek is bekövetkezhetnek, úgy ahogy csütörtökön is voltak beomlások – fogalmazott Sipos Levente. 

A sótalanító berendezés lesz a megoldás

A sajtótájékoztatón elhangozott, hogy a Kis-Küküllő vizének sótartalmát Sóváradtól egészen Dicsőszentmártonig 5 kilométerenként ellenőrzik. Ezek a mérések arra engednek következtetni, hogy az elkövetkező két-három napban, azaz, szombaton, vasárnap és hétfőn nem lesz olyan alacsony a sótartalom, ami lehetővé tenné a dicsőszentmártoni vízüzem újraindítását. 

A Kis-Küküllő sótartalma csütörtökön és pénteken  Dicsőszentmártonnál 2000 mg/l értéknél állandósult, ennél alacsonyabb értékek nemigen vannak! Viszont Parajdnál ugyanebben az időszakban kisebb értékeket mértek, ami reményt ad arra, hogy napokon belül kisebb lesz a sóhullám Dicsőszentmártonnál, és beindíthatják a vízüzemet – fogalmazott Sipos Levente vezérigazgató. Újságírói kérdésre válaszolva elmondták, hogy három sótalanító berendezés jelentene megoldást Gyulakután, Küküllőszéplakon és Dicsőszentmártonban. Három különböző kapacitású berendezést igényeltek, aminek beszerzését a kormány kell jóváhagyja. Legjobb esetben 30 nap alatt megérkezhetnek a berendezések, s augusztus elsejéig üzembe helyezhetik ezeket. A három berendezés ára  2 millió euró körül van. Az érintett települések vízellátására másik lehetőség is van, Gyulakutát a bözödi tóból, míg Dicsőszentmártont Maroscsapótól a Maros vizéből ellátni. ez viszont költségesebb és időigényesebb változat.  

Az ökoszisztéma tönkrement, évtizedek múlva állhat helyre az egyensúly

– A környezeti szennyezés a Kis-Küküllőn folyamatos és annyira káros, hogy az ökoszisztéma gyakorlatilag tönkrement. Balavásárig semmi sem él már a vízben, de lennebb sem jobb a helyzet, semmi sem „mozog” már a folyóban. Abban az esetben, ha most megszűnne a folyó szennyezése, akkor is évtizedekre volna szükség, ahhoz, hogy helyreálljon az ökológiai egyensúly. A víz továbbra is zavaros, a haltetemek a folyómeder alján vannak. Ezek bomlásnak indulnak, az elpusztult halak fogyasztása tilos! – fogalmazott Székely Annamária, a Maros Megyei Környezetvédelmi Őrség főfelügyelője, aki hozzátette, hogy a Maros folyó sótartalma sokkal alacsonyabb, mint a Küküllőé, de a víz minősége nem megfelelő, öntözésre sem használható. 

 Folyamatos a vízellátás

A Maros Megyei Horea Katasztrófavédelmi Felügyelőség pénteken összesen 1.231 ezer liter vizet osztott szét, ebből: 630 ezer liter ivóvíz, 538 ezer liter háztartási víz és 63 ezer liter állatok itatására. Az Aquaserv vállalat 24 óra alatt 54 ezer liter ivóvizet szállított a maroscsapói vízműből. Jelenleg 82 ivóvízosztó pont működik a térségben, számukat a szükségletekhez igazítják. 

Az ISU képviselője arra kérte a lakosságot, hogy legyenek megértők, mert 24 órából 24 órát dolgoznak, viszont a kapacitás korlátozott. Ezért nem tehetnek eleget annak a kérésnek, hogy az egyesek által megvásárolt tartályokat kérésre feltöltsék. Megértik, hogy mindenkinek szüksége van vízre, azonban nem tehetnek kivételt, mindenkinek egyformán kell biztosítaniuk a szükséges vizet.