„Széles e földön, ahol ismerik a korondi kerámiát, ismerősen cseng a Pállok neve. Most már tudjuk, hogy a Páll-kerámia gazdagabbá tette a székely népművészetet és a magyar kultúrát” – mondotta Páll Ágoston 2016. december 17-én Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, megköszönve, hogy a Páll család munkásságát Magyar Örökség díjjal ismerték el. Ide másolom a Hazanéző folyóirat 2017-es (összevont 1–2.) számából a kitüntetett fazekasnemzetség névsorát: idős Páll Lajos, Pállné Tódor Karolina, Páll Lajos, Pállné Simó Erzsébet, Tófalviné Páll Erzsébet, Páll Lajos, Józsáné Páll Elvira, Páll Antal, Pállné Kovács Rozália, Györfi Imre, Györfiné Páll Magdi, Páll Ágoston, Pállné Koszta Veronika, Farkasné Páll Katalin, Páll Antal, Páll Árpád, Kis Páll Anna-Mária, Páll Domokos, Páll Lajos, Lecza Páll Annamária.
A Lajos gyakori keresztnév Korondon, ebből a sorból a költő Páll Lajost ismertem és tiszteltem. Barátomnak tudhattam Páll Antalt és Páll Ágostont, Gusztit, akivel egyazon évben születtem.
Ma már ők is az eltávozottak sorában fazakalnak a magasban.
Van két nem Páll Lajos barátom is. Ambrus Lajos, az alapító költő-szerkesztő; a művelődési egyesület motorja, akinek elhunytával lezárult egy korszak a Sóvidék kultúrájában: jelesen az 1990-ben alapított Hazanéző hungarológiai folyóirat köré szerveződő művelődési pezsdülés időszaka.
És barátomnak tudhatom a költő-szerkesztő Molnos Lajost – róla időnként hírt kapok Budapestről.
Páll Lajosnak 2016-ban emlékkopjafát állított a Firtos Művelődési Egylet a korondi unitárius templom udvarában.
*Páll Lajos festményével korondi otthonában Archív felvétel a Facebookról
Nemrég értesültem, hogy korondi fiatalok egy csoportja szívvel-lélekkel folytatná ezt a szellemi munkát. Újjáalakult a Firtos Művelődési Egylet, és a folyóiratot is feltámasztanák. Addig is az Ambrus családdal együttműködve egy jubileumi Hazanézőt adnának ki ez év őszén, melynek szerkesztési munkálatait a Szovátán élő, szintén korondi származású író-költő, tévés szerkesztő Molnos Ferenc vállalja magára.
A „hazanézőséget” – mindazt, amit ez a szokatlan, de tömör kifejezés magában foglal (aki forgathatta a folyóiratot, érti, miről beszélek) tehát: – nem feledi az új nemzedék. Az emlékszám részére magam is válogatok néhány oda kívánkozó szöveget, és eljuttatom özv. Ambrus Judit tanárnőnek, akivel drága barátom távozása óta levélbeli kapcsolat révén „beszélgetünk”…
Páll Lajos emlékére közöltem egykor a lap fent jelzett számában egy versfélét, ezt most kissé módosított formában adom közre s ajánlom fel a jubileumi Hazanézőnek.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
