Fennállásának 170. évfordulóját ünnepelte szombaton, május 16-án a marosvásárhelyi Stefánia napközi otthon. A jubileum alkalmából az intézmény munkatársai és kis lakói a vár nyári színpadán elevenítették fel az elmúlt évtizedek legfontosabb pillanatait.
Az esemény zenés produkcióval kezdődött, az óvoda alkalmazottai egy igazi „stefániás himnuszt” adtak elő. Az ünnepi köszöntőt mondók sorát Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán nyitotta, kiemelve többek között, hogy a Stefánia napközi otthon azért is igazán különleges, mert egyike a régió azon kevés intézményeinek, amelyek már közel két évszázada szolgálják a közösséget. Ezután a Maros Megyei Tanfelügyelőség képviselői szóltak az egybegyűltekhez. Antal Levente Mihály főtanfelügyelő-helyettes hangsúlyozta, hogy bár az elmúlt 170 évben nagyon sok minden változott Marosvásárhelyen, „a Stefániában dolgozók gyermekközpontú, odaadó, lelkiismeretes és szakszerű munkája” mindvégig megmaradt. Kovács Júlia korai nevelésért felelős szaktanfelügyelő elsősorban az intézmény alapításáról mesélt. Kiemelte, hogy 1855-ben a marosvásárhelyi közösség Petri Ádám polgármester vezetésével úgy döntött, hogy szükség van egy helyre, ahol a legkisebbek szeretetben, gondoskodásban és nevelésben részesülhetnek. Erzsébet királyné (Sisi) első gyermeke születésének tiszteletére az intézmény az Erzsébet Kisdedóvó Intézet nevet kapta, a város személyiségei pedig adományokkal és közösségi összefogással járultak hozzá a működéséhez. Az óvoda hivatalosan 1856. május 5-én nyílt meg a Kövecses (ma Avram Iancu) utcában.
– Az akkori emberek talán még nem is tudták, hogy nem csupán egy intézményt alapítanak, hanem történelmet írnak. Olyan történelmet, ami generációkon át ível, és aminek gyümölcseit ma is hordozza a közösség. A magyar kisdedóvás történelmének fontos fejezete íródott itt, Marosvásárhelyen – mondta.
Az óvoda 1875-ben új épületbe költözött, a Tyúkszer (ma Aurel Filimon) utcába, ahol ma is található. 1881-ben Stefánia belga királyi főhercegnő vállalta az intézmény védnökségét, ami ettől kezdve a Stefánia Kisdedóvó Intézet nevet viselhette.
Az ünnepség fénypontjaként a közép- és nagycsoportosok léptek színpadra. A Törpike, Szívecske, Pillangó, Süni, Maci és Gomba csoportok tagjai gyerekdalokkal kedveskedtek az egybegyűlteknek, akik vastapssal díjazták az előadást.
Ezt követően az óvoda volt igazgatói elevenítették fel az elmúlt évtizedeket. Györfy Éva, aki 2003 és 2022 között vezette az intézményt, gyerekekkel körülvéve lépett színpadra, majd közösen egy rövid mondókás játékot játszottak. Az egykori igazgató köszöntőjében kiemelte, hogy „a Stefánia család hatalmas és sokszínű, ez teszi igazán különlegessé”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézmény alapítása óta számos nehézséget élt meg, azonban mindig akadtak védőangyalok, akik segítségével sikerült leküzdeni az akadályokat. Az esemény után Györfy Éva lapunknak elmondta, hogy az óvoda élén eltöltött két évtized alatt az épület rossz állapota jelentette az egyik legnagyobb kihívást, amit szerencsére sikerült orvosolni. Az épület még manzárdot is kapott, így ma már több gyereket tud befogadni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a felújítási időszakban a szülői közösség kiemelt szerepet vállalt, hiszen többek között olyan alapvető dolgokból szenvedtek hiányt, mint az ágynemű. A korábbi igazgató kiemelte, hogy a nehézségek ellenére szeretettel gondol vissza az intézményben eltöltött évekre, ahol a közösség és a munka mindig örömmel töltötte el.
A nehéz időkben való összetartást emelte ki beszédében Kertész Katalin is, aki 2022–2025 között vezette az intézményt. Egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a Stefánia igazi értékét az adja, hogy az elmúlt 170 évben minden körülmények között képes volt helytállni és megmaradni „a gyermekkori biztonság szeretetteljes szigetének”.
A megható pillanatokat követően ismét az óvoda kis sztárjai léptek színpadra, akik népi gyermekjátékokból összeállított produkciót mutattak be. A vastaps ezúttal sem maradt el.
A köszöntőt mondók sorát Weisz Réka, a Stefánia napközi otthon jelenlegi igazgatója zárta, hangsúlyozva, hogy büszkeséggel tölti el az a munka, amit az alkalmazottak naponta a gyerekek nevelésébe és biztonságába fektetnek. Az intézményvezető lapunknak elmondta, hogy a hozzá tartozó három oktatási intézménnyel együtt – a 3-as és 4-es számú rövid programú óvodák, illetve az 1-es számú bölcsőde – a napközi otthon összesen 278 gyermeket foglalkoztat. Kiemelte, hogy bár ez a szám magasnak tűnhet, mégis a születési arány csökkenése miatt évek óta egyre kevesebb gyerek érkezik hozzájuk. Hozzátette ugyanakkor, hogy mivel az épületet eredetileg nem ilyen sok gyerek befogadására tervezték, a csökkenő létszám ellenére továbbra is helyszűkével küzdenek.
Az ünneplők között találkoztunk Kertész Erzsébettel, aki 1998 és 2020 között dadusként dolgozott a Stefániában. A nyugalmazott dajka kiemelte, hogy számára mindig megnyugtató volt a gyerekekkel foglalkozni, így hálás szívvel gondol vissza az intézményben töltött évekre. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az óvodából származó fényképeket és A gyerekek által készített rajzokat ma is gondosan őrzi, és nagyon jólesik neki, amikor az egykori óvodások ma már felnőttként megismerik.
Az ünnepség után a Stefánia napközi otthonban nyílt nappal folytatódott a program, ahol az érdeklődők megismerkedhettek az intézmény munkatársaival, illetve megtekinthették az óvoda történetét bemutató régi képekből és emléktárgyakból összeállított kiállítást.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
