Idén is megemlékeztek a székely szabadság napjáról

A marosvásárhelyi Postaréten

Megemlékezést tartottak március 10-én, kedden, a székely szabadság napján a marosvásárhelyi Postaréten. A 2012 óta minden évben megszervezett eseményen az előző évekhez hasonlóan idén is elhangzottak beszédek, Izsák Balázs felolvasta az országvezetőknek szánt, aktualizált kiáltványt a Székely vértanúk emlékművénél, majd az egybegyűltek átvonultak a prefektúra épületéhez, ahol átadták a petíció írott változatát a kormány megbízottjának. 

– Ma, 2026. március 10-én, Marosvásárhelyen összegyűlt székelyek és a velünk szolidaritást vállalók itthon és szerte a világban, a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten nyilvánítjuk ki akaratunkat: követeljük Székelyföld területi autonómiáját! – áll a kiáltványban. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs a folytatásban arról beszélt, hogy a székely szabadság napja „az emlékezés napja, de egyben a jogkövetelés napja is, hiszen emlékezünk azokra, akik életüket áldozták a szabadságért, és megerősítjük elkötelezettségünket a békés, demokratikus küzdelem mellett”. 

– Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, és összhangban áll Románia alkotmányával – emelte ki Izsák Balázs.

Ezt követően az SZNT elnöke többek között felolvasta a kiáltványban megfogalmazott követeléseket is. A kérések között szerepelt, hogy „Románia kormánya – saját székelyföldi választóival szembeni felelősségének tudatában – támogassa a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezést, aminek sikere új kohéziós forrásokat nyithat meg a nemzeti régiók számára, amelyekből Székelyföld minden lakosa profitálhat”. Felszólaltak továbbá az anyanyelvi oktatást ért támadások, valamint a regionális újra elosztások ellen is. 

– Tiltakozunk a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló támadások, Székelyföld helyhatóságainak meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen. Tiltakozunk minden olyan közigazgatási reformterv ellen, amely Székelyföldet egy nagyobb régióba olvasztaná, feldarabolná, vagy történelmi és kulturális egységét megbontaná. Szolidaritást vállalunk és kiállunk a nagyváradi premontrei rend mellett, határozottan tiltakozunk Fejes Anzelm Rudolf apát kilakoltatása ellen, és elítélünk minden olyan hatósági intézkedést, amely a magyar nemzeti közösség vallásszabadsága és felekezeti intézményei ellen irányul. Tiltakozunk minden olyan szándék ellen, amely székely községek megszüntetésére irányul – hangsúlyozta Izsák Balázs. 

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem tudott személyesen részt venni a rendezvényen, így az egybegyűltekhez levélben szólt, gondolatait Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke olvasta fel. Az elnök egyebek mellett főhajtásra szólította fel a hallgatóságot az 1854. március 10-én vértanúságot szenvedett székely szabadsághősök, bágyi Török János kollégiumi tanár, martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és nagyváradi Horváth Károly földbirtokos emléke előtt. 

– A székely vértanúk végzetükben számot vetettek sorsukkal. Megtették, amit megtehettek. Még a forradalom és szabadságharc leveretése után sem törődtek bele a birodalmi önkény megsemmisítő uralmába – hangzott el. 

Tőkés László levelében többek között kiemelte, hogy a forradalmárok a vérbe fojtott szabadságharc néma tehetetlenségében sem voltak hajlandók megadni magukat.

– Vakmerőségükért és olthatatlan szabadságvágyukért életükkel fizettek. Büszkeséggel tölt el bennünket, erdélyi székelyeket és magyarokat, hogy még a legkilátástalanabb helyzetben sem tettük le, hanem a titkosszolgálati önkény erővel és hatalommal vette ki a kezünkből a szabadság fegyverét. A következetes szabadságharcosok és a székely vértanúk példája azzal a tanulsággal szolgál, és arra indítson bennünket, hogy jelenkori harcainkban mi se adjuk meg magunkat a sorsnak, és ne hátráljunk meg, hanem még a legkedvezőtlenebb és már-már lehetetlennek tűnő körülmények között is legyünk készek folytatni a szabadságért, az igazságért és a jogainkért vívott küzdelmünket – hangsúlyozta. 

A megemlékezésen felszólalt továbbá Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, illetve Teresa Calveras, a Katalán Nemzetgyűlés képviselője. Az alkalmat Sebestyén István népdalénekes előadása, valamint Wass Albert Üzenet haza című versének interpretálása tette még meghittebbé. A Székely Nemzeti Tanács Gábor Áron-díját este a marosvásárhelyi Studium Hubban adták át, az idei díjazottak a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének jelenlegi és korábbi elnökei, László Eszter, illetve Csibi Krisztina voltak. 

Szili Katalin: a székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja

A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.

Az Országgyűlés volt elnöke közleményében rámutatott: március 10-én a székely közösség és a velük szolidaritást vállaló magyarok világszerte az 1854-ben kivégzett székely vértanúkra emlékeznek.

A székely szabadság napja azok emlékét őrzi, akik életüket áldozták a szabadságért és a nemzet eszméjéért. Áldozatuk arra figyelmeztet bennünket, hogy az önrendelkezésért minden nemzedéknek újra és újra ki kell állni. Ez a nap ma is a határozott és egyértelmű kiállás a székely közösség szabadsága, méltósága és az autonómiához való joga mellett – írta.

Szili Katalin kiemelte: a székely közösség ma is demokratikus eszközökkel követeli történelmi jogainak tiszteletben tartását, valamint Székelyföld területi autonómiájának biztosítását. Ezek a törekvések összhangban állnak az európai alapértékekkel és az őshonos nemzeti közösségek jogainak biztosításával.

A székely szabadság napja minden évben világos üzenetet küld: a székelység nem mond le önazonosságát biztosító nyelvéről, kultúrájáról, hagyományairól, közösségi jogairól és autonómiaigényéről – rögzítette.

Kitért arra is: március 10-én Marosvásárhelyen, a Székely vértanúk emlékművénél, valamint számos Kárpát-medencei és diaszpórabeli helyszínen gyűlnek össze, akik az összefogás, a nemzeti szolidaritás és a közösségi jogok védelmének jegyében fontosnak tartják a székely közösség melletti kiállást. Egyben kifejezik azt, hogy a szabadság iránti vágy és a közösségi összefogás ereje számunkra ma is élő valóság.

Minden felelősen gondolkodó nemzettársunk ma kiáll a székely közösség jogos törekvései mellett. Európa pedig a hitelességét a többi közt azzal bizonyítaná, hogy képes felismerni felelősségét a béke és stabilitás megteremtésében és védeni őshonos nemzeti közösségei jogait.

A székely szabadság ügye nemcsak a székelyek ügye – közös európai felelősség, Európa hosszú távú stabilitása megteremtésének felelőssége – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó. (MTI)