*Fotó: Érdekes előadásokból, de érdeklődőkből sem volt hiány a MIÉRT Green Team harmadik konferenciáján
Fenntartható városok, erdőgazdálkodás és a kihágások
A MIÉRT Green Team idei, május 16-ai marosvásárhelyi konferenciáján, ahogy korábban beszámoltunk róla, szóba került, hogy egyre nagyobb mennyiségben bocsát ki az emberiség üvegházhatású gázokat, de ebben a jelenségben is nagy egyenlőtlenségek mutatkoznak, ugyanakkor viszont nincs két gazdaság, egyben kell kezelni a kibocsátást. Szó volt arról is, hogy milyen függőségek vannak az Európai Unió szintjén, és hogyan lehet ezeket kezelni. Ezek mellett viszont szó volt az erdőgazdálkodásról, az erdők ellenálló képességéről, a környezetre káros illegális tevékenységekről és arról is, hogy hogy lesz megvalósítható az álom.
Porzsolt Levente erdőmérnök, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, a Kovászna megyei Gidófalva polgármestere az eseményen tartott előadása után lapunknak elmondta, hogy az országban növekednek az erdős területek, 2010 és 2020 között Románia az első tíz ország között szerepelt az erdős területek növekedése szempontjából, évente mintegy 41.000 hektárral nőttek az erdős területek. A felmérések szerint 6,6 millió hektár erdős terület van, de más platformok szerint ez akár 7,7 millió is lehet, a bő egymillió hektáros különbség abból adódik, hogy vannak olyan területek, amelyek beerdősödtek, viszont nincsenek hivatalosan erdőként számontartva, például hegyi kaszálók, legelők, hiszen azt is tapasztaljuk, hogy visszaszorult a legeltetés, magyarázta Porzsolt Levente, aki arra is rámutatott, hogy évente 50-60 millió köbméterrel nő az erdők mérete, amiből viszont csak 20 millió köbméter kerül kivágásra. A szakember szerint fejleszteni kellene a kitermelést, de az erdőgazdálkodás terén az ipar akkor is szitokszónak számít, ha az szakszerűen történik. Porzsolt Levente azt is elmondta, hogy a kitermelt mennyiség több mint fele száradásból és természeti katasztrófából származik. Ez viszont oda is vezet, hogy romlik az erdők egészségi állapota, ezen a jelenségen pedig a kitermelés felgyorsításával lehetne segíteni, továbbá az erdők művelésével, emelte ki a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elnöke, és azt is hozzátette, hogy Székelyföldön megvan az a tudás, ami szükséges a faanyag felhasználásához, viszont ezt a folyamatot kellene támogatni, hogy az említett tudás megmaradjon, és a jövőben is legyenek olyan szakemberek, akik tudnak fából bútort készíteni vagy éppen rönkházat építeni. Utóbbiak azért is fontosak, mert egy bútorban (és értelemszerűen egy rönkházban) a szén tovább megkötve marad, kint egy erdőben.
Dr. Szilveszter Szabolcs környezetmérnök, egyetemi adjunktus, Kézdivásárhely alpolgármestere is tartott előadást a MIÉRT Green Team konferenciáján, ahol a városi fenntartható tervezésről és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásról beszélt. Ezen témákkal kapcsolatban a Népújságnak adott interjújában elmondta, hogy nincs egy általános recept, amely érvényes lenne minden városra, azonban mindenhol alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, az ehhez kötődő jelenségeket csapatként kell kezelje az állam, az önkormányzatok és a hatóságok. Dr. Szilveszter Szabolcs arra is rámutatott, hogy az önkormányzatok a decentralizációnak köszönhetően részben rugalmasan tudják kezelni a változásokat, azonban a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást nem szabad négyéves ciklusokhoz kötni, hiszen elképzelhető, hogy 4 év alatt nem hoz eredményeket az erre való törekvés. Nem egy politikai mandátum időtartamát kell nézni, hanem ciklusokon átívelő gondolkodásra van szükség, ami hozzájárul ahhoz, hogy a fenntarthatóság minél jellemzőbb legyen.
Borbély Lászlóval, a Fenntartható Fejlődés Főosztály vezetőjével is beszélgettünk a MIÉRT Green Team konferenciáján. Elmondta, hogy a főosztályt 2017-ben hozták létre, 2018 óta pedig kipipálták az összes célkitűzést, amely megjelent a stratégiában. A fenntarthatóság területén is nagyon fontos, hogy kapcsolatunk legyen a társadalommal, mondta Borbély László, aki szerint a fenntarthatósági törekvések olyanok kell legyenek, mint egy mozgalom. A főosztály vezetője lapunknak azt is elmondta, hogy a munkájuknak köszönhetően is Románia elismert pozíciót vívott ki a fenntarthatóság szempontjából.
Ezzel együtt azonban van még hova fejlődnie a hazai környezetvédelemnek, hiszen a környezetvédelmi őrség Maros megyei igazgatója, Székely Annamária szerint továbbra is sokféle kihágás történik, mint például a hulladékok illegális lerakása, az engedély nélküli működés, vagy olyan tevékenység védett területeken, ami nem oda való. Az őrség feladata az, hogy ellenőrzéseket végezzen, és kiossza a bírságokat, elrendelje a működés beszüntetését, sorolta Székely Annamária, akinek az a tapasztalata, hogy a cégek befizetik a büntetéseket, ugyanakkor ezek az összegek nem az őrség számlájára érkeznek. És hogy mennyibe kerül a kihágás? Magánszemélyek esetében 30.000-45.000 lej közötti bírság jár az illegális hulladéklerakásért.
