Gyermeknevelési szabadság után

*Fotó: Sófalvi Szidónia

Sok kisgyerekes szülőben ott a bizonytalanság: vajon hogyan fogadják majd őket a munkahelyükön a GYES lejárta után? A technológiai fejlődés, a gyerekek gyakori betegségei és a rugalmatlan munkafeltételek miatt sokan tartanak attól, hogy a munkáltatók inkább megszabadulnak tőlük. Miután Csép Éva Andrea parlamenti képviselő (fotó) a közösségi médiában beszélt erről a sokakat érintő problémáról, megkerestük őt, hogy részletesebben kifejtse a szülőket megillető jogokat, a jogorvoslati lehetőségeket és a munkaerőpiaci kihívásokat.

Állandó szorongás a visszatérés előtt

A kisgyerekes anyákban szinte állandóan ott motoszkál a kérdés: mi lesz, amikor a gyermek betölti a két- vagy a hároméves kort, és vissza kell menni munkába? A képviselő tapasztalatai szerint ez egy, a kismamákat állandóan foglalkoztató kérdés amiatt, hogy a kétévi munkahelyi kiesés alatt a technológia sokat fejlődik. Ez az oka annak, amitől sok édesanya tart: hogy nem tudják tartani a lépést, vagy a munkáltatók nem fogadják vissza őket. Sőt, mint rámutatott: „Sok esetben a munkáltató kéri fel arra az édesanyát, hogy akkor mondjon fel”, a szülők pedig sokszor azért nem mernek fellépni, mert annyira örvendenek, hogy munkahelyük van, hogy mindent, akármit elfogadnak. Csép Éva Andrea hangsúlyozza, hogy nem kell mindent elfogadni, hiszen a munkavállalónak joga van ugyanarra az állásra visszatérni azzal a bérrel, amellyel a gyermeknevelési szabadság előtt elment.

Mi védi valójában a kismamákat?

A törvény tiszta garanciát nyújt a visszatérőknek: ha a szülő visszatér a munkahelyére, és megkapja a 650 lejes visszatérési támogatást, a jogszabály értelmében „hat hónapig, ameddig ő ezt kapja, addig nem lehet felmondani a munkaviszonyt”, kivéve a különleges, törvényben meghatározott kivételes eseteket.

„Minden írásban kell történjen”

Ha a munkáltató mégis megpróbálja megkerülni a szabályokat, a legfontosabb szabály, hogy ne mondjunk fel hirtelen, és szóban semmit se intézzünk. A képviselő kiemeli: „Minden írásban kell történjen, nem szóban, mert annak nincs jogi ereje.” Első lépésként a higgadt egyeztetést, megbeszélést kell választani, hiszen sok helyzetet tisztázni lehet a munkáltatóval, aki gyakran csak attól tart, hogy a visszatérő szülő a gyakori gyerekbetegségek vagy a hirtelen jött otthonmaradások miatt kevésbé lesz rugalmas. Ha a megegyezés nem vezet eredményre, a területi munkaügyi felügyelőséghez (ITM) vagy akár a bírósághoz lehet fordulni, amennyiben pedig a kisgyermekes státusz miatti megkülönböztetés éri a munkavállalót, az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz is fordulhat.

Tervezett változtatások

A modern munkaerőpiac egyre inkább elavultnak és rugalmatlannak bizonyul, miközben nagy kihívást jelent a kisgyerekes szülők támogatása. Csép Éva Andrea elmondása szerint jelenleg is azon dolgoznak, hogy hogyan tudják flexibilizálni a munkavégzési formákat, olyan többféle munkaszerződést életbe ültetve, amelyek valódi mozgásteret biztosítanak az alkalmazottaknak. A jogi keretek bővítése mellett a nyugdíjazási szabályok igazságosabbá tételén is fáradoznak: probléma jelenleg az a 2001 áprilisa és 2006 januárja közötti időszak, amikor a gyermeknevelési szabadságot betegszabadságként tartották nyilván, így a most nyugdíjba vonuló anyák esetében ezt nem teljes értékű gyermeknevelési időként számolják el. Ezen a helyzeten egy most kidolgozott módosítás hivatott változtatni, hogy az érintett édesanyák is megkapják a teljes körű jogosultságaikat.