Gazdasági recesszió fenyeget – megszorításcunamival reagál a kormány
2025-07-03 16:00:00
- Tasnády Ádám
A kormány nagyszabású megszorító intézkedéscsomagot jelentett be, válaszul az egyre súlyosbodó költségvetési hiányra és a recesszió rémképére. A csomag legfontosabb eleme a kétkulcsos héarendszer bevezetése augusztus 1-jétől: az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek, a közüzemi szolgáltatások, a könyvek és a vendéglátás 11%-os héakulcs alá kerülnek, minden másra 21% vonatkozik majd.
Emellett 10%-kal nő a jövedéki adó az alkoholra, a dohányra és az üzemanyagokra; az osztalékadót 2026-tól 10%-ról 16%-ra emelik; bevezetik a bankok extraprofitadóját, és szigorítják a szerencsejátékok adózását. A 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után újra egészségügyi járulékot kell fizetni, így a kormány szerint nyolcmillióra nőhet a járulékfizetők száma.
Megszorítás az oktatásban is
A tanárok kötelező heti óraszáma két órával emelkedik, miközben a fizetések és nyugdíjak az idén nem nőnek – a kormány szerint ez átmeneti intézkedés 2025 végéig. Az óraadói rendszer leépítésétől
remélik a megtakarítást. Kérdés viszont, hogy készült-e becslés a megnövekedett munkateher hatásairól: milyen következményei lehetnek a minőségre, a pedagógusok mentális egészségére és a pályaelhagyásra? Az elmúlt évek kutatásai alapján ezek valós kockázatok.
Kevesebb ösztöndíj, szigorúbb szabályokkal
Az ösztöndíjrendszert is átalakítják: csak a legjobb tanulók kaphatnak érdemösztöndíjat, a szociális támogatásokat szigorúbb kritériumok alapján osztják. A kormány szerint az érdemjegyek inflálódása – túl sok 9,50 feletti átlag – indokolja a szűkítést. Felmerül azonban a kérdés: nem inkább az értékelési rendszerrel van probléma, ha a kiváló átlageredmény nem jár együtt jó érettségi teljesítménnyel?
És mit mondjon egy szülő a gyerekének, aki 9,60-as átlaggal már nem jogosult ösztöndíjra? Hogy az erőfeszítés kevés? Milyen garanciák vannak arra, hogy a szociális juttatásokat valóban méltányosan és átláthatóan osztják ki, ha eddig ennek az ellenkezője volt jellemző?
Kérdések az egészségügyi járulékról és az árak alakulásáról
A kormány azzal indokolja az egészségügyi járulék kiterjesztését, hogy hatmillió járulékfizető tart el 16 millió ellátottat. De kik ezek az ellátottak? Gyerekek, tanulók, munkanélküliek, szülési szabadságon lévők? Nem torzítja ez az összehasonlítást?
Továbbá: van-e hatástanulmány arról, hogy az élelmiszerláncok és a szolgáltatók nem emelik-e meg az áraikat a kedvezményes héa ellenére? Mert ha az árak mégis emelkednek, akkor – miközben a fizetések befagyasztva maradnak, a nyugdíjak csökkennek az új járulékkal, és az ösztöndíjak is szűkülnek – hogyan fognak megélni az átlagemberek?
Mit jelent a „csak 2025 végéig”?
Végül: mit jelent az, hogy a fizetés- és nyugdíjemelés csak az év végéig szünetel? Milyen biztosíték van arra, hogy 2026-ban valóban lesz fedezet az emelésre?
A kormány álláspontja szerint az intézkedések elkerülhetetlenek – de egyelőre sok a nyitott kérdés, és kevés a garancia.
