FENISER BÜKKÖSI ANNAMÁRIA
Hirtelen távoztál, nagyon rövid idő alatt,
számomra csak a döbbenet és a fájdalom maradt.
De te a szívemben továbbra is élsz, megmaradsz.
Hiányod örökös fájdalom, földi jóságodért kísérjen mennyei jutalom.
Drága emlékeddel szívemben maradtál.
Halálod, míg élek, fájó emlék marad.
Életed elszállt, mint a virágillat,
jóságos szíved pihen a föld alatt.
Kicsordul a könnyem, állva a sírodnál.
Mélységes fájdalom, hogy örökre távoztál,
mosolyod még most is látom, idézem szavaid, tetteid,
és hogy belépj az ajtón, még most is várom.
Érzem, vigyázol rám onnan fentről,
lelkemhez szólsz a végtelenből.
Nem múlik el nap anélkül,
hogy ne mondjak egy imát érted.
Örök az arcod, nem száll el a szavad,
minden mosolyod a szívemben maradt.
Az élet csendesen megy tovább,
fájó emléked elkísér egy életen át.
Sírig tartó fájdalommal emlékezem drága jó gyermekemre, a marosugrai
FENISER BÜKKÖSI ANNAMÁRIÁRA
halálának 10. évfordulóján. Isten nyugtasson, drága gyermekem!
Bánatos édesanyád, aki mindig gondol rád. (26456-I)
