Erdélyi koncertturnén a Muzsikás együttes

Szól a kakas már

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány Őshonosok a hazában – európai kisebbségek népművészete című programsorozata a Kárpát-medence és Európa őshonos közösségeinek gazdag kulturális örökségét és hagyományait mutatja be. A sorozat célja, hogy hidat építsen a különböző kultúrák között, és fókuszba helyezze azokat az egyedi népművészeti értékeket, amelyek a földrajzi elzártság és a történelmi sorsfordulatok révén alakultak ki.

A programsorozat két kiemelt eseménye is nagy sikert aratott. A 2024-ben 50 éves jubileumát ünneplő Vujicsics együttes fennállása során először lépett fel Erdélyben, ahová a délszláv népzene hagyományát hozta el a közönségnek, Sebestyén Márta és Michel Montanaro vendégszereplésével. Egy másik különleges alkalommal a korzikai Ensemble Tavagna és a Szászcsávási Dalárda közös produkciója elevenítette fel a többszólamú éneklés hagyományát. Az együttesek az európai zenei kultúra két távoli, mégis hasonló gyökerekből táplálkozó ágát mutatták be, erősítve ezzel a kulturális identitás és a közösségi összetartozás érzését. A sorozat a Kárpát-medence zenei sokszínűségének további rétegeit is feltárja. Ennek jegyében a világhírű Muzsikás együttes és Kacsó Hanga Borbála a magyar népzene mellett a hagyományos zsidó népzene autentikus hangzásvilágát is bemutatja. A koncert különleges lehetőséget teremt arra, hogy a közönség megismerje a hajdani zsidó közösségek népzenei örökségét, amelyet a Muzsikás együttes a tőle megszokott kutatói alapossággal és előadói hitelességgel tár a hallgatóság elé. A koncerten fellépő zenészek: Sipos Mihály (hegedű), Porteleki László (hegedű, tambura, koboz, dob), Mester László (brácsa, kontra, koboz), Hamar Dániel (nagybőgő, ütőgardon, dob, kiscimbalom, ének), Kacsó Hanga (ének). 

A Muzsikás együttes erdélyi turnéjának első állomása a marosvásárhelyi Vártemplom, ahol november 7-én, pénteken 19 órától koncertezik, majd ezután Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Kolozsváron lép fel. Az eseményeken a részvétel adományalapú.

A műsor nagyobb része a sokáig elfeledettnek hitt kelet-magyarországi, máramarosi, erdélyi falusi magyar zsidó népzene, de a hangversenyen megszólalnak más dallamok is az együttes gazdag repertoárjából. Hallhatjuk a falu által megőrzött magyar népzene és magyar zsidó népzene különbségeit és sok hasonlóságát. A közeg, ahol ez a közös kultúra kialakult és sokáig virágzott, természetszerűen gazdagította egymást. Ugyanaz a dallam előfordulhatott az erdélyi magyar, román vagy zsidó hagyományokban. Szép példája ennek a Szól a kakas már kezdetű dal, mely Magyarország területén sokfelé ismert, régi stílusú dallam, de egyben a kelet-magyarországi és erdélyi magyar zsidó közösségekben a messiásváró énekek közé került.

A Muzsikás együttes így ír a műsorról: „Gyűjtőútjainkon már azelőtt is találkoztunk olyan megjelölésekkel, hogy „zsidó csárdás”, »zsidó cimbalom« vagy »zsidó hangolás«, de akkor különösebben nem figyeltünk fel erre. A ’80-as évek végén egyszer felkerestük a Budapesten élő Simon Zoltánt, aki makói zsidó családból származott, és aki 1946-ban, zeneakadémista korában tanára, Kodály Zoltán biztatására népzenét gyűjtött Máramarossziget környéki zsidóknál. Gyűjtéséből adott nekünk néhány, addig még kiadatlan lejegyzést. Az előadásmód és a kíséret stílusáról csak annyit mondott, hogy nemigen tért el a környék népzenei stílusától, hiszen ugyanazok a zenészek jártak mindenfelé muzsikálni. Például a máramarosi zsidó zenekarok gyakran átjártak a Mezőségre, Kalotaszegre lakodalmakra. Simon Zoltán azt javasolta, próbáljuk meg az adott dallamokat az ottani parasztzene hangszereivel és stílusában eljátszani. Néhány hét múlva megmutattuk neki, hogyan képzeljük el a dallamokat az általunk ismert stílusokban. »Azzal, hogy a holt kotta újból életre kelt, egy kör bezárult« – mondta, és elérzékenyülve hozzátette: »Bár megérte volna a nagy zenetudós, Szabolcsi Bence is, hogy ezt hallja!«. Simon Zoltán biztatott, menjünk, keressünk, bizonyosan találunk még zenészeket, akik azelőtt zsidóknak muzsikáltak. »Meg kell találni a kapcsolatot a magyar zsidó népzene és a környezete népzenéje között. Ez a ti feladatotok« – mondta. Így indultunk gyűjtőutakra, a zsidó hangszeres zene nyomába mi is. Gyűjtőútjaink eredményéből készítettük a Szól a kakas már című albumot, melyet az angol kiadónk Maramaros, The Lost Jewish Music of Transylvania címen forgalmazott az egész világon. Ez a Muzsikás egyik legnagyobb példányszámban eladott albuma, és ennek a lemeznek és gyűjtőmunkának a zenei anyaga adja a műsorunk gerincét.”

Mint ismeretes, a több mint 50 éve alakult Muzsikás együttes fogalom, legenda, márkanév. Lassan olyan, mint Puskás Öcsi vagy a pirospaprika. Bárhol a világban a magyar kultúra követeinek számítanak. A világhírű zenekar a parasztzenészek elhivatottságával, mély tudásával, lelkével és alázatával muzsikál egy vidéki iskola tornatermében éppúgy, mint a Carnegie Hallban. A táncházmozgalom születésével szinte egy időben, az első táncház után egy évvel alapította három fiatalember 1973 tavaszán a Muzsikás együttest. Sipos Mihály matematikus, Hamar Dániel geofizikus és az akkor még diák Ifj. Csoóri Sándor célja az volt, hogy a régi magyar paraszt-vonószenekarok mintájára muzsikáljanak, ahol a szólóhegedű mellett a brácsa és a bőgő adta a kíséretet. „Faluhelyen ezeket a zenészeket muzsikásoknak hívták. Ez adta az ötletet, hogy zenekarunknak a Muzsikás nevet adjuk.” „Zenénkben azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy lehetőleg minél kevésbé különbözzék a muzsikások játékától, tekintve, hogy korábban ez a szín teljesen hiányzott. Ezt a zenét igyekszünk terjeszteni, megismertetni” – vallották már a kezdetekkor. 

A zenekarhoz Éri Péter, majd utána néhány évig Sebestyén Márta is csatlakozott. Ifj. Csoóri Sándor kiválása után Porteleki László került a zenekarba. A Muzsikás az egyik legismertebb népzenei formáció lett, lendületükkel ezreket, tízezreket szólítottak meg a népzenével. Elsőként sikerült elfogadtatniuk a világban a magyar népzenét mint önálló, minden más műfajjal egyenértékű zenei stílust, és fáradhatatlanul járva a világot, az ország kulturális nagyköveteivé váltak, együttműködve számos neves zenésszel. Tevékenységük szemléletformálóvá vált a teljes zenei életben, hiszen pályájukon folytatták azt, amit Bartók és Kodály elkezdett: gyűjteni jártak falvakba, Erdélybe ellesni a hagyományt, és népzenészként elsőként visszacsatoltak a bartóki életműhöz, bemutatva azt a zenei örökséget, amelyet Bartók felfedezett és gyűjtött, és amelyből szerzői életműve táplálkozik. Számos díj és kitüntetés birtokosai. Ezek közül is kiemelkedő a Magyar Művészetért díj, a Liszt Ferenc-díj, a Magyar Örökség díj, a Kossuth-díj és a Prima Primissima díj. Az együttest 2008-ban európai zenekarként elsőként a legrangosabb nemzetközi világzenei díjjal, a WOMEX-díjjal is elismerték. A Muzsikásról film (rendező: Tóth Péter Pál) és 40. évfordulójukra könyv is készült (szerző: Jávorszky Béla). Éri Péter halála után Mester László csatlakozott a zenekarhoz. A Muzsikás zenészei, bármilyen híresek is lettek az elmúlt évtizedekben, nem felejtik el a zene örömét és továbbadását a következő generációknak. Iskolai programjukkal sok ezer kis- és nagyobb iskoláshoz vitték el rendhagyó énekóráikon a népzenét, hiszen mélyen hisznek abban, hogy ezek az élmények lélekgyógyítóak, sorsfordítóak, meghatározóak lehetnek. 

A Szól a kakas már koncerteken közreműködik Kacsó Hanga Junior Príma díjas énekes, a 2018-as Felszállott a páva tehetségkutató vetélkedő kategóriagyőztese, korosztályának legígéretesebb népdalénekese. A Muzsikással való közel egy évtizedes együttműködése során számos nagy sikerű koncertet tartott otthon és külföldön, többek között Londonban, Rómában, Lisszabonban, New Yorkban, Torontóban és olyan távoli helyszíneken is, mint Hong Kong, Delhi, Kalkutta, Tajpej vagy Katmandu. (közlemény)