Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-09-15 15:00:00
*Fotók: Gligor Róbert László
Fenntarthatósági tanulmány készül egy, Nyárádszeredát elkerülő tehermentesítő út építéséről, ami megoldaná az autópályaépítés során és után feltorlódó áthaladó forgalom kérdését a kisvárosban.
A Maros Megyei Tanács augusztusi ülésén 350 ezer lejt szavaztak meg egy előtanulmány elkészítésére, amely egy, Nyárádszeredát tehermentesítő út megépítésének lehetőségeit elemzi. Feltétlenül megoldást kell találni az áthaladó forgalom kérdésére, mire megépül az A8-as autópálya első szakasza, s netán a második szakasz építése is elkezdődik – többször hangoztatta ezt a kisváros polgármestere. Ugyanis a Nyárádszereda melletti le- és felszálló megépítésével az amúgy is nagy áthaladó forgalom várhatóan meg fog többszöröződni.
Már ma nagy a városon áthaladó forgalom, feltétlenül megoldást kell találni a tehermentesítésre
A nyárádszeredai elöljáró fölöttébb örül, hogy megtörténnek az első lépések a kisváros számára égetően sürgős kérdés megoldása érdekében. Minden igyekezetük ellenére sem tudták elérni, hogy az autópálya második szakasza elkerülje a kisvárost, és ne átszelje, ezért a szentannai városrészen családokat kell elköltöztetni, lakóházakat lebontani a jövőben.
A le- és felszállópálya megépítésével Nyárádszereda gazdaságilag nyerhet az autópálya építéséből, de a többszörösére növekvő forgalom tönkretehet minden eddigi eredményt, hiszen a jelenlegi infrastruktúra szerint Nyárádszeredán haladna át minden le- és felszálló autó Szováta és Szászrégen irányából, illetve irányába. Ezért keresték meg a megyei önkormányzatot és a közúti infrastuktúra-befektetési országos társaságot (CNIR) egy tehermentesítő út megépítésének kérésével, amire azt a választ kapták, hogy ha egy tanulmányt mutatnak be erről, az út megépítési költségeit megpróbálják előteremteni az autópálya-építéssel párhuzamosan – mondta el lapunknak Tóth Sándor.
A megyei önkormányzat vállalta, hogy a Nyárádszerdán át Szováta felé tartó megyei utat eltereli úgy, hogy az a települést északról kerülje meg. Székelytompa végénél térne le a mostani útról az új nyomvonal Csíkfalva irányába, a sportbázis mögött egy körforgalommal keresztezné a Csíkfalva felé tartó megyei utat, majd elhaladna a nyárádszeredai árvízvédelmi gát mellett, és az andrásfalvi városrész megkerülése után a településen kívül térne vissza a mostani megyei útra. Ehhez a Nyárádon át egy új átkelőt kell építeni, de a helyszíni természeti feltételek és a gáttól szükséges távolság miatt valószínűleg egy völgyhídra lesz szükség, nem egy egyszerű építményre. Nyárádszereda elszenvedője az autópálya építésének az első és második szakasz esetében egyaránt, ezért életbevágóan szükséges mentesíteni a tranzitforgalom alól. Egy tavalyi felmérés szerint jelenleg is napi 12,5 ezer jármű halad át a kisvároson; ha az autópálya miatti forgalomnövekedést is a jelenlegi úthálózatnak kellene átvennie, az tönkretenné az elmúlt évtizedben elért és jelenleg is zajló utca- és útfelújítási beruházások eredményét – mondta el az elöljáró.
Tóth Sándor szerint ez a kérdés Nyárádszeredát meghaladó, nemcsak helyi, hanem térségi fontosságú, ezért a megyei önkormányzaté a projekt, hiszen az ügykezeli a megyei utakat.
Személy szerint nagyon örül, hogy a megyei vezetés felvállalta a kérdést, miközben ő összekötő szerepet vállalt a kisváros, a megye és a fővárosi intézmény között. Ugyanakkor reméli, hogy minden érintett fél tartja az ígéretét, és lesz politikai akarat is a beruházás támogatására a következőkben is.
Ellenkező esetben katasztrófa sújtaná Nyárádszeredát, ha a szentannai részen átvágó autópálya mellett a többletforgalom is a település közlekedési infrastruktúráját terhelné. Habár egyelőre még nem tudni, hogy mikor kezdik el a második pályaszakasz építését, de előbb-utóbb az is következni fog, és az azzal járó minden kellemetlenséget ugyancsak a városnak kell elszenvednie.
„Hosszú távon gondolkodunk, nem három-öt, hanem tíz-húsz évben, és sikerült úgy tárgyalni a megyei vezetéssel és Bukarestben is, hogy ma erről a kérdésről egyáltalán beszélgethetünk” – zárta visszafogott optimizmussal a polgármester.