Bella István: Nyár

• 2020-07-31 11:54:26

• -

Megfojt e súlyos ragyogás,

amit torkomra ráfon

e nyári ítélethozás

sugarakból, virágból.

Szomjuk nem lehet oltanom.

A nagy forróság földönt.

Az ég, a kéklő oltalom,

itt züllik a mezőkön.

Befele lát már csak szemem,

de így is egyre látom:

tétova lepke, szerelem,

izzik egy zöld faágon.

A nyár, bokáig meztelen,

kövek parazsán lépdel.

Közelről asszonyarca van.

Mint te, olyan egészen.

*80 éve, 1940. augusztus 7-én született a Kossuth- és József Attila-díjas költő Székesfehérváron, elhunyt 2006. április 20-án Budapesten