A zene a közös nyelvünk

* Fotó – A tornaljaikat két évtizede fűzi barátság a nyárádszeredaiakhoz, így nem hiányzohattak az évfordulós eseményről

Emlékezés, alkotás, ünneplés 

Többek között ez volt az üzenete a múlt hét végén Nyárádszeredában megrendezett XVIII. nemzetközi kórustalálkozónak, amelyen egyben a jelenlegi női kar fennállásának 35. évfordulóját is ünnepelték. „A zene nem csupán hangok összessége, hanem a lélek legmélyebb kifejeződése” – a 145 éve született Bartók Béla fogalmazta meg az idei találkozó alapjául választott gondolatot. 

Van egy nyelv, amelyhez nem szükséges szótár – egy nyelv, amelyet megért a gyermek és az idős ember, az itthon élő és a messziről érkező vendég, a tegnap és a ma embere. Ez a nyelv a zene. És amikor a zene nem egyetlen ember hangján szólal meg, hanem sok ember ajkáról, sok szívből egyszerre, akkor megszületik valami különleges: az éneklés közösségteremtő ereje. Ez az erő töltötte meg múlt szombaton este a nyárádszeredai művelődési házat.

Egy település életében különleges értéket jelentenek azok a közösségek, amelyek nemzedékről nemzedékre őrzik és továbbadják mindazt, amit elődeiktől örököltek. Nyárádszeredában a kóruséneklésnek gazdag és tiszteletre méltó hagyománya van, és ez a találkozó ennek a hagyománynak az ünnepe is volt – hangzott el az eseményen.

A helyi önkormányzat nevében felszólaló Bocskay Eszter Gizella képviselő is a másfél évszázadnál hosszabb éneklő múltat idézte fel: háborúk, határváltozások, társadalmi átalakulások viharaiban is egymásba fogózkodtak az egymást követő nemzedékek, és ebből a múltból erőt meríthetünk. Egy kórus megtanítja az embereket egymásra figyelni, egymáshoz alkalmazkodni, egymást segíteni, és éppen ezek az értékek azok, amelyre a legnagyobb szüksége van a magyarságnak a megmaradáshoz.

35 éves a Bocskai István Dalkör

A nyárádszeredai karéneklés hosszú múltja során minden külső és belső tényező, történelmi és ideológiai változás nyomán megmaradt a dal, az éneklés szeretete. A szocialista időszakban sem tört meg a lendület, és a több, egymás mellett működő dalegyletek egyike volt az 1988-ban megalakult női kar, amely 1991-ben felvette a Bocskai István Dalkör női kara nevet, továbbörökítve azt a történelmi örökséget, amelyhez ma is büszkén kapcsolódik. Így a múlt szombati eseményen ennek a közösségnek a 35 évét is ünnepelték, amely alatt énekesek nemzedékei őrizték és gazdagították a közösség zenei hagyományát. Az elmúlt évtizedekben több mint 250 alkalommal léptek színpadra itthon és külföldön, sok helyre elvitték Nyárádszereda hírét, és sok éneklő közösséget fogadnak, újra és újra megnyitják Nyárádszereda kapuit a dalosok előtt.

Minden közösségnek vannak látható és láthatatlan tagjai. Vannak, akik ezen az ünnepen fellépőként vagy egykori énekesként voltak jelen, és vannak, akiknek hangja már nem hallható, arcukat azonban őrzi az emlékezet. Ezért az ünnepi pillanatokban gyertyát gyújtottak az elhunyt kórustagok emlékére, akik a közösség életében maradandót alkottak.

Éneklés és barátság

A múlt szombati találkozó nemzetközi jellegét a Felvidékről érkező vendégek adták, miután a vajdasági meghívottak végül nem tudták bevállalni az ideutazást. Így a tizennyolcadik dalostalálkozót a nyárádszeredai Deák Farkas Általános Iskola tanulóiból alakult, 2022 óta működő Kicsinyek Kórusa (karvezető: Bocskay Eszter Gizella) nyitotta meg, és az apróságok rögtön meghódították a közönség szívét, s ezt a hangulatot csak tetőzte ugyanennek az iskolának a tanulóiból álló Harmónia ifjúsági kórus (karvezető: Ferencz Örs Csaba) előadása. A házigazda Bocskai dalkör (karvezető Ferencz Sándor Csaba) mellett fellépett a 15 éves jobbágyfalvi Nagy Ferenc férfikar (karvezető Ferencz Sándor Csaba) és az 1998-ban alakult marosvásárhelyi Cantuale énekegyüttes (vezető énekes: Nyilas Szabolcs). Legvégül lépett színpadra az egyetlen külföldi kórus, a felvidéki Tornaljáról érkezett Andante (karvezető: Kurali Ágnes). A Csemadok tornaljai alapszervezetének vegyes kara 1975-ben alakult, az együttes tavaly ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. 2005 óta viseli az Andante nevet, és immár több mint két évtizede szoros baráti kapcsolatot ápol a nyárádszeredai kórussal. A felvidéki együttes a szombati színpadi fellépést követően vasárnap a helyi főtéri református templomban is énekszolgálatot tartott.

Egy kórustalálkozó legszebb pillanata az, amikor már nem külön-külön énekelnek a kórusok, hanem a sok különálló hangból egyetlen közös hang születik. Így az idei kórustalálkozó közös énekeként az Ismerős Arcok Nélküled című dala csendült fel.

Az idei esemény megszervezését Nyárádszereda önkormányzata mellett Magyarország kormánya (a Bethlen Gábor Alap révén) támogatta, de köszönet jár azoknak is, akik támogatásukkal, hozzáállásukkal, munkájukkal hozzájárultak a közösség, a kultúra, a zene és a kóruséneklés értékeinek megőrzéséhez.