Dsida Jenő 1934-ben írta ezt a versét, a Mária szobra a kertbent.
Szent Hieronymus doktor azt mondja, hogy ez a név, Mária, a zsidóknál annyit tészen, mint Illuminatrix, megvilágosító – olvasom Kosztolány Sándor Mária neve című tanulmányában. – (…) Mária a syrus nyelven annyit tészen, mint Domina, Úri asszony. – Valóban Mária minden teremtett állatnak asszonya, fejedelemnéje és királynéja, hatalom adatván nékie Fiától mind az égen, mind a földön.
Mária nevenapja Bécs fölmentése (1683. szeptember 12.) után, Szent XI. Ince pápa intézkedésére vált egyetemessé az Egyházban.
Szeptember második szombatja, idén 13., a Nemzetközi Vöröskereszt 2000. évi határozata alapján az elsősegélynyújtás világnapja. A világnap arra is felhívja a figyelmet, hogy sok esetben életmentő az idejében és szakszerűen érkező segítség.
Egy csíkos páris almafa virágba énekli magát
E napon, 1840-ben született Roller Mátyás csillagász. Főként üstököspályákkal és földrajzi helymeghatározásokkal foglalkozott. Elsőként mutatta ki a rövid periódusú üstökösök bolygótávolságok szerinti csoportosulását (üstököscsaládok). Részt vett Magyarország földmágneses felmérésében. Számos közleménye jelent meg az Akadémiai Értesítőben (A bolygók befolyásairól az üstökösök járására, A naprendszer tovamozdulásáról az üstököspályákból ítélve), illetve a Természettudományi Közlönyben (A Volga folyam jégviszonyai, vízállása és az erdőirtások).
Szeptember 16-án, 1916-ban született Kisbaconban Benedek Géza, a Tündérvölgyi Szívkórház névadója. Orvostudományi tanulmányait Kolozsvárt, Budapesten és Halleban végezte. A körorvosi évek után 1952-től Kovásznán belgyógyász főorvos, 1961 óta ugyanott szívgyógyász főorvos volt. Ott ismertem meg; annak a háznak a földszintjén lakott, amelynek emeletén Paál Elek rajztanár iskolaigazgató nagybátyám látta vendégül nyaranta néhány hétre húgát – édesanyámat és családját. Kezdetben rémített, hogy az íróasztalán egy emberi koponya bizarrkodott. Akkor kötöttünk barátságot, amikor a lakásán berendezett magánrendelőjében magyarázgatott nekem, érdeklődő kiskölyöknek, a borvizek csodás hatásairól. Első írása, az Ifjú Erdélyben (1938) Erdővidékről szólt, később orvostudományi szakcikkei jelentek meg román, német és amerikai szakfolyóiratokban. Népszerűsítő cikkeit a Székelyföld borvíz- és gázforrásainak gyógyászati jelen-
tőségéről – különös tekintettel a szív és az érrendszer betegségeire – a TETT és A Hét közölte. Halála évében, a kovásznai Szívkórház megalapításának ötvenedik évfordulója alkalmából róla nevezték el az intézményt, 2010. novemberében.
Az ősz biztos jele, hogy elérkezett az almaszüret ideje. Néhol egy-egy terméssel terhes almafaág még virágba énekli magát.
Királyfalvi vén almafa,
itt születtem árnyékodba’.
Sok emlékem rejteke volt
öreg törzsöd reves odva.
Mikor előbb tipegtelek
körül, még erőtlen lábbal,
büszkén mutattál az égre,
akkor még zöld koronáddal.
Leveled fürdött a napban.
Dongó járta bokrétádat.
Szerelmeskedtél a széllel,
s gyümölcsöktől hajlott ágad.
Te hallottad első szómat,
kit anyám után ejtettem.
Őrizted múltam emlékit,
miket én már elfeledtem.
Odvad, nanyó meséiben,
a hétfejű sárkány vára.
Apám vállairól léptem
hajdan fel párkányára.
Sokszor volt a menedékem,
s kópéság forrása hányszor!
Vén fám, több, mint harminc éve,
hogy már a halállal játszol.
Te a halállal s én veled.
Lettél tanító mesterem.
Legyek én is olyan, aki
halállal küzdve is terem.
Vessek virágot, miként te,
melyen rajzó méhek járnak.
Mert jaj, fának és embernek,
kit szánnak, vagy megutálnak.
Vén fám, holtodban is tanítsz.
Enyészet ült a zöld ágra,
s száraz lomb közt ért gyümölcsöd
kacag rá a napsugárra.
Ha majd enyészetbe hajlok
ilyen halált kívánok én.
Erősödjék mind, aki él,
volt életem ért gyümölcsén.
Horváth István Vén almafánk halálára című verse 71 évvel ezelőtt jelent meg az Igaz Szó szeptemberi számában.
Az ENSZ Közgyűlése 1994-ben szeptember 16-át nyilvánította Az ózonpajzs megőrzésének nemzetközi napjává. 1987-ben e napon írták alá a Föld ózonrétegének megóvása érdekében született Montreali Egyezményt. A különböző freongázok hatására az ózonpajzs jelentősen sérült, s így a földfelszínre érkező UV-sugárzás mennyisége drasztikusan megnőtt. Ez növeli a bőrrák kialakulásának esélyét, sérülékenyebbé vált az immunrendszer. De az élővizek rendszere is sérült. A legsúlyosabb a helyzet az Antarktiszon, amely felett az ózonréteg nagyon elvékonyult már a múlt század utolsó évtizedében. Sajnos e jelenség nem ismer határokat. Emlékszem, hogy a kétezres évek elején kreolbőrű tanítványom a téli szünidőben dél-amerikai rokonait látogatta meg, s többek között azzal a hírrel érkezett vissza, hogy a chilei tengerparton olyan nagy volt az UV-sugárzás, hogy 50 faktoros naptejet kellett használnia. Nagyotmondásnak véltem akkor állítását. S lám, 2020 körül megjelent, s azóta én is elővigyázatból használom az 50 faktoros naptejet itt, Közép-Európában.
Szeptember közepe – még nyár lenne, de már Valami készül. Így írt erről Kányádi Sándor a Napsugár 1974. szeptemberi számában:
Elszállt a fecske,
üres a fészke,
de mintha most is
itt ficserészne,
úgy kél a nap, és
úgy jön az este,
mintha még nálunk
volna a fecske.
Még egyelőre
minden a régi,
bár a szúnyog már
bőrét nem félti,
és a szellő is
be-beáll szélnek,
fákon a lombok
remegnek, félnek.
Valami titkon,
valami készül:
itt-ott a dombon
már egy-egy csősz ül.
Nézd csak a tájat,
de szépen őszül.
Bizony a szellő már be-beáll szélnek, s ha eső esik, már nem nyári zápor, de őszi csepergés. S bomlik már a fecskekotta is.
Szeptember 16-án, 1925-ben hunyt el László Ferenc régész, meteorológus. A kolozsvári Református Kollégiumban érettségizett 1892-ben, a Ferenc József Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát és doktorátust szerzett 1896-ban. Tanársegéd az egyetemen, majd szülővárosában a Székely Mikó Kollégium tanára 1897-1925 között. Meteorológiai állomást szervezett 1898-ban; 1901-től a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa, 1920-1923 között a Székely Nemzeti Múzeum múzeum őre volt. Kezdetben természetrajzi, majd néprajzi anyaggyűjtéssel foglalkozott, 1907-től régészeti ásatásokat végzett. Több mint két évtized alatt feltárta Háromszék őskori telepeit. Megvetette a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi részlegének alapjait is. Írásai a Székely Nemzet, Székely Nép, Székely Újság, Csíki Lapok, Vasárnap, a budapesti Archaeológiai Értesítő és az Időjárás hasábjain jelentek meg. Születésének századik évfordulója után került sor Táj és tudomány cím alatt válogatott írásainak gyűjteményes kiadására 1978-ban, amelyben – mások mellett – Kovács Sándor biológus, a Székely Nemzeti Múzeum természetrajzi szakmuzeológusa a botanikusról és meteorológusról értekezik.
Ugyane napon, 1893-ban született Szent-Györgyi Albert. 1928-ban hívta meg Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a Kolozsvárról menekült szegedi Ferenc József Tudományegyetemre. 1937-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában.
Gyermekkori emlék. Fecskék gyülekeznek a távíródrótokon. Ma már egyre ritkábban. Nemcsak azért, mert számuk megcsappant, hanem már nincs szükség rájuk. Mármint távírópóznákra. És fecskékre? Átalakuló világ.
Bomlik már a fecskekotta is
Szeptember 17-én lesz 181 éve, hogy 1844-ben megszületett Puskás Tivadar, a telefonhírmondó feltalálója. Nagyapja ditrói székely földbirtokos volt. A bécsi Theresianumban, majd Angliában folytatta tanulmányait. Idővel a jó sorsa Erdélybe vezette vissza, ahol az angol vasúti társaság helyi képviseletének lett főmérnöke. Ám kalandvágya az akkor oly titokzatos Amerikába vezérelte. 1875-ben Coloradóban földet vásárolt, és kis ideig arany után kutatott. Később Párizsban Thomas Alva Edison találmányainak terjesztésével foglalkozott, vezetésével épült a párizsi és budapesti telefonközpont. Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a – hallom szóból származó – halló szót. A „Halló” szó nem azonos az angol „hello” üdvözlőszóval, ezt Edison is és Puskás is több helyen leírta. Az öreg Edison 1911-ben, Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki – harminc évvel korábban – felvetette a telefonközpont gondolatát. Ez volt az eddig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató eszköz a világon, a rádió és internet őse, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban. Puskás Tivadar alkotó időszakának csúcsán, mindössze 49 évesen hunyt el – egy hónappal azután, hogy a telefonhírmondó megkezdte rendszeres adását.
Gond-pásztorok
Söprik
Csillagosra
Az eget.
Pszt!
Fejünk almán
Az ősz szendereg.
Demeter József őszi alkonyatával pisszentek én is egy hétre esti búcsúszót.
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
