*Fotó: 2026 – Nyomaid a friss havat eljegyezték magadnak
A zöld karácsony rossz,
Fehér húsvétot hoz.
Így a közmondás – sok valóságalapja nincs. De önmagában a hó hiánya szomorít.
Mintha alulról nyomnák, úgy dagad
most a sírok koporsó-forma dombja;
állj ki közéjük a friss hó-porondra
s nagy téli számadásra hívd magad (…)
– e sorokkal kezdi a Kolozsvárról Budapestre tartó vonaton 1937 karácsonyán Márai Sándornak dedikált Nagy téli nap című versét Jékely Zoltán.
Nézz hátra most: nyomaid a havat,
a friss havat eljegyezték magadnak (…)
Emlékezz elmerült karácsonyokra!
Hová is tűnt a reggeli varázs,
mikor, mint egy kinyilatkoztatás,
ott állt égi díszben Jézuska csokra (…)
Karácsony a niceai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapja: az öröm és békesség, a család és gyermekség, az otthon és szülőföld ünnepe.
A karácsony szublimálja a téli napforduló pogány hagyományait is.
(…) az ünnep népi hagyományvilága szinte számbavehetetlen gazdagsággal (…) teljesedik – írja Bálint Sándor.
A karácsonyi ünneplés 24-én, bővedeste lámpagyújtás után kezdődött. A karácsonyi vacsora részint az ókori görög-római hagyományok, részint a napfordulót ünneplő pogány lakomák kereszténnyé szelídült mása. Mágikus jellegű. A lencse pénzt hoz. A mákos tészta szerelmi jósláshoz szolgál. Az almára töltött víz itatása az állatok fejlődését segíti. A férges dió betegséget jósol. Az asztalra tett só is, ha olvad. A fokhagyma betegséghárító, a vöröshagyma időjárásjósló. A jövőbeli bőség záloga a Luca-napkor elültetett, karácsonyra kihajtott búza – olvasom Bogdán István Régi magyar mulatságok-jában.
Szívemet szúrja a Karácsony
gyantás, deres tüskéivel;
emlék-sereg pusztít, harácsol,
s üres hajlékomból kiver (…)
Leginkább őket keresném fel,
a visegrádi domb alatt –
sírjukról dermedt-ujjú kézzel
lesepregetni a havat.
Jékely Zoltán 1967-ben írt Tövises Karácsonyának biztatására indulok ma én is emlékhavat sepregetni. Ha kedved tartja, jer velem, kedves Olvasóm, óévi utolsó sétámra!
December 25-én, 1846-ban született Kurländer Ignác meteorológus. Fő műve, a Földmágnesességi mérések a Magyar Korona országaiban 1892–1894. években 1896-ban jelent meg Budapesten.
26-a Szent István napja. Az első keresztény vértanú alakja a magyar népi emlékezetben egybeolvadt Szent István királyunk alakjával. E nap a legények felköszöntötték a falu Istvánjait – regöléssel! Ez az ősi napfordulati, jórészt ókori eredetű alakoskodás, a párok összevarázsolása a mai napig él. A regölés, a „hej regö rejtem” kifejezés varázslást jelent. A legények többszakaszos éneke a jöttüket bejelentő bevezetés után jókívánságokat halmoz a gazdára, s a fiatalok párosításával fejeződik be. Ezt előzi meg a beköszöntő, melyben a regösök elmondják, hogy hosszú, fáradságos útról érkeztek; néha megemlítik, hogy ők István király szolgái.
27-e János napja. János apostol, a negyedik evangélium feltételezett szerzője, a hagyomány szerint az Apokalipszis (Jelenések könyve) írója.
Ha János-nap borús,
A termés igen dús.
No, lám, még egy a kevés alappal bíró népi mondások közül.
E nap született 1896-ban Kabay János gyógyszervegyész. Kutatásait a mák alkaloidjainak közvetlenül a növényből történő előállítására kezdte meg. Ő a magyar alkaloidgyártás megteremtője, módszerét világszerte használják ma is.
Adjon az Isten fényeket
28-a aprószentek napja. Heródes rémtettére emlékeztet e nap: Betlehemben és környékén minden számba jöhető gyermeket megöletett…
E napon, 1696-ban született Bucholtz Jakab természettudós, a Magas-Tátra legelső kutatóinak egyike. A kirándulásain gyűjtött természetrajzi ritkaságokat Bécsbe küldte, a császári udvarba. Ennek hatására Mária Terézia férje, Lotharingiai Ferenc István egy kutatócsoportot küldött a helyszínre, ezzel kezdődött a Tátra tudományos feltárása. A Kárpátokban gyűjtött tapasztalatairól szóló írását jóval 1758-ban bekövetkezett halála után, csak 1783-ban tette közzé a pozsonyi Ungarisches Magazin, a Beschreibung des wundervollen karpatischen Schneegebirge című cikkben.
Szintén december 28-án, 1830-ban született Mócson Györffy Iván prímási főtanító, a Magyar enciklopédia társszerzője. Iskoláit Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíksomlyón, Nagyszebenben és Kolozsváron végezte. A ’48-as honvéd a zsibói fegyverletétel után Székelyföldre menekült. Sepsiszentivánban, Gyulafehérváron, Kézdiszentléleken, Erzsébetvárosban, Zentán tanított, míg 1867-ben Simor János esztergomi érsek, hercegprímás prímási tanítónak hívja Esztergomba, ahol a prímási gyakorlóiskola főtanára lesz. Számos, nyomtatásban megjelent műve közül itt a természetrajzzal kapcsolatosakat említem: Földrajzi könyvecske népiskolai növendékek használatára (Esztergom, 1878); Természetrajz kézi könyvül népiskolai növendékek használatára (Esztergom, 1878; Természettan népiskolai növendékek használatára (Esztergom, 1879).
December 28-i az 1916-ban született Bajkó Barabás szülész-nőgyógyász szakorvos, orvosi szakíró is. Kászonfeltízi szülők gyermekeként, a román betörés után, a menekülés alatt, Nagyváradon született. Tanulmányait a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégiumban kezdte, majd a bukaresti Orvostudományi Egyetemen tanult, végül a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1942-ben. Orvosi pályáját a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben kezdte; egyetemi karrierje származása miatt gyorsan megszakadt. 1947-től Csíkszeredában élt és dolgozott kórházi főorvosként. 1970-ben szerezte meg a tudományok doktora címet. Számos nemzetközi orvoskongresszus előadója volt, rendszeresen publikált hazai és külföldi lapokban főleg nőgyógyászati témákban: az EME Értesítőjében, az Orvosi Szemlében, a Revista Medicală és az Obstetrică-Ginecologie hasábjain.
December 31-e az év utolsó napja és I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Uralkodásának idejére (Kr. u. 314–335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja. Nagy Konstantin császár idején hivatalosan elfogadottá vált a keresztény hit.
A néphagyomány óévbúcsúztató szokásai viszont egyszerűen az év fordulójához kapcsolódnak, szakralitásuk nem szembetűnő. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások. (A szilveszteréji „balhézás” előzményei ezek!) Szilveszteri, helyesebben újévi szerencsejelképek, a kéményseprő, a négylevelű lóhere, a patkó, a lencse, s főleg a malac szintén régi szokások túlélő tanúi.
Az év utolsó napján, 1889-ben született Nagyváradon Bodnár János vegyész. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Bécsben és Berlinben végezte; 1911-ben Kolozsváron tanári oklevelet nyert. 1912-ben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen tanársegéd, 1913-ban Magyaróváron segédvegyész és a Növényélet- és Kórtani Állomás biokémiai laboratóriumának vezetője lett. 1914-ben a budapesti Növényélet- és Kórtani Állomás segédvegyészeként dolgozott. 1916-ban biokémiából a kolozsvári egyetem magántanára, az egyetem Szegedre való menekülése után, 1921 és 1923 között a szegedi egyetem tanára, 1923-tól a debreceni tudományegyetemen az orvosi vegytan tanára és az Orvosi Vegytani Intézet vezetője volt. 1924-ben állami megbízást kapott a Dohánykísérleti Állomás laboratóriumának vezetésére; 1928-ban a budapesti Növénykémiai Intézet igazgatója lett, 1950 elején vonult nyugalomba. Főként analitikai kémiával, ill. biokémiai, orvosi, törvényszéki, víz- és ásványvízvizsgálati, gyógyszerészeti, növényvédelmi alkalmazásaival foglalkozott. E tárgykörökből hazai és külföldi szaklapokban számos tanulmánya jelent meg.
E nap halt meg 1956-ban Mátyás Mátyás sebészorvos. A borszéki születésű orvosi szakíró Brassóban és Kolozsváron járt középiskolába, majd a Ferenc József Tudományegyetemen szerzett orvosi diplomát 1910-ben. Pályáját a kolozsvári egyetem bőrgyógyászati és nőgyógyászati klinikáján kezdte, 1919-ben egy ideig vezette a sebészeti klinikát. Miután megfosztották az egyetemi pályafutás folytatásának lehetőségétől, maga alapított szanatóriumot, biztosítva benne a rádiumterápia lehetőségeit is. 1945-ben nőgyógyászati előadásokat tartott a Bolyai Tudományegyetemen, majd 1948-ban átvette és élete végéig vezette a marosvásárhelyi OGYI sebészeti tanszékét. Közel 100 tudományos előadást tartott. Dolgozatai az Erdélyi Orvosi Lap, a budapesti Gyógyászat, Tudomány és Haladás, valamint az Archiv für klinische Chirurgie, Zentralblatt für Gynäkologie és más szakfolyóiratok hasábjain jelentek meg. Az orvosi ismeretek népszerűsítésére színművet is írt (Kórházi életkép, Marosvásárhely, 1949).
A 2025. esztendő farkában hadd kívánjak Nagy László soraival – Pápai Páriz Ferenctől kölcsönvéve a szót – Békességet magamnak, másoknak, azaz Neked, kedves Olvasóm: békés, boldog új esztendőt:
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
