Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-10-23 16:00:00
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete október 23-án, csütörtökön megemlékezést tartott. Az ünnepi műsor 17 órától ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Keresztelő Szent János-plébánián, ezt követően a résztvevők fáklyákkal vonultak a Vártemplom melletti kopjafához, ahol a hősökre emlékezve koszorúztak. Az eseményen az RMDSZ helyi és megyei képviselői mellett Magyarország csíkszeredai főkonzulátusát dr. Both Hajnal konzul képviselte.
Fotók: Nagy Tibor
A 88 éves Kelemen Kálmán az ’56-os forradalom és szabadságharc erdélyi hőseinek nevében emlékezett. Mint mondta, a hét év börtön számára nyereséget is jelent, mivel olyan értékes emberekkel hozta őt össze a sors, akiknek tudása meghatározta az életútját, a szenvedése nem volt hiábavaló.
Egy nappal korábban, október 22-én, szerdán Marosvásárhelyre látogatott Gulyás Gergely, a magyarországi miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a helyi politikusokkal találkozott, és megkoszorúzták az 1956-os szabadságharc hőseinek emlékére emelt kopjafát.
***
Kelemen Kálmán
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarországnak a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, mely október 23-án a budapesti diákoknak az egyetemekről induló békés tüntetésével kezdődött. Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé vált, amely a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról.
A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen.
Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi harca végül elbukott, és a következő év januárjától tömegesen börtönözték be a forradalom résztvevőit, sokukat kivégezték.