*Fotó: Nagy Tibor (archív)
Hogyan fog alakulni a jövő mobilitása?
Vitathatatlan tény, hogy a mobilitás terén is szükség van változásra, hiszen elég csak körülnézni Marosvásárhelyen, ahol jóformán egymást érik az autók, a sofőrök pedig rengeteg időt töltenek a dugókban. Alternatíva lenne, csak éppen nem élnek vele.
Az idei Tusványoson előkerült a jövő mobilitásának kérdése is, amelynek kapcsán Borbély László, a Fenntartható Fejlődés Főosztály államtanácsosa elmondta, hogy technikai oldalról nagyon sok mindent elő kell készíteni, ugyanakkor elengedhetetlen a mentalitásváltás az emberek részéről. Borbély László elmondása szerint meg kell teremteni a lehetőséget az állampolgárok számára, hogy például kerékpárral közlekedhessenek, viszont az embereken is múlik, hogy ezt válasszák, hiszen például a Dózsa György utcában ott van a kerékpársáv, viszont kevesen használják. Továbbá az államtanácsos kitért az elektromos és a hidrogéncellás autók kérdésére is, amelyek egyelőre nem többek egy szép álomnál. Meglátása szerint az ezekre való átállás, valamint ezek kifejlesztése egy hosszú távú folyamat lesz.
Marosvásárhely kapcsán Borbély László aláhúzta, hogy egy olyan városról van szó, ahol szinte mindenhova el lehet jutni biciklivel vagy tömegközlekedéssel, mégis túl sok az autó. A döntéshozók feladata is lenne – mind helyi, mind pedig országos szinten –, hogy meggyőzzék az embereket a váltásról, valamint arról, hogy a váltás után jobb lesz az életük. Az államtanácsos lapunknak adott interjújában azt is elmondta, hogy meglátása szerint egy hiteles személy könnyen meg tudja győzni az embereket, továbbá azt is kiemelte, hogy a konferenciákon szerzett tapasztalatai alapján az emberek nagyon jól reagálnak egy-egy ötletre.
– Egy ilyen konferencia után, ha azt mondanám nekik, hogy na most megyünk, hogy csináljunk valamit együtt, jönnének velünk, velem – nyomatékosította Borbély László, rámutatva, hogy valahogy meg kell magyarázni az embereknek, hogy önvizsgálatra lenne szükség: milyen életük van, mennyire élnek egészségesen, mennyire szennyezik a környezetüket, és mit tesznek annak érdekében, hogy kevesebbet szennyezzenek. Borbély László kiemelte azt is, hogy ez egy soha véget nem érő történet, viszont ezen az úton kell haladni.
Megoldás lehet az elektromos autó? Vagy a ridesharing?
A statisztikákból látszik, hogy a személyautók az idő legnagyobb részében egy parkolóban állnak. Kicsit drasztikusabban fogalmazva azt is lehetne mondani, hogy csak foglalják a helyet. Miközben hogyha egy ridesharing (telekocsi) alkalmazáson keresztül bérelnének az emberek rövid távra autót, akkor azok mindig közlekedhetnének, nem foglalnák a helyet, és ha elektromosak lennének, akkor nem is szennyeznék a környeztet. Persze nem minden felhasználásra való – egyelőre – a villanyautó.
Székely-Farkas Tímea környezetgazdász lapunknak adott interjújában nyomatékosította, hogy ameddig nincsenek telepítve töltőállomások 1500-2000 méter magasságban, addig például a kirándulók számára nem opció az elektromos autó. Ahogyan Romániában azok számára sem egyszerű villanyautóval közlekedni, akik nagyobb távokat tesznek meg, mivel még nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúra.
A ridesharing (több ember utazik egy autóban) kapcsán a környezetgazdász elmondta, hogy ez lehet a jövő mobilitásának egy része, de nem az egésze. A bérelhető autók mellett viszont beszélni kell a biciklikről is, elég csak megnézni Dánia vagy éppen Hollandia példáját, ahol rengetegen használnak kerékpárt, és a lakosságot erre ösztönzik azáltal, hogy az említett két ország városaiban nagyon sok helyen megdrágították a központi zónákban a parkolást, de arra is van példa, hogy teljesen kitiltották az autókat. Egy másik példa: Franciaországban már van olyan technológia, hogy napelemeket helyeztek el az úttestre, vagy napelemekkel burkolták úgymond az úttestet, és olyan autókat próbálnak rávezetni ezekre az utakra, amelyek ezekből a napelemes panelekből töltődnek, mondta Székely-Farkas Tímea, aki azt is hozzátette, hogy hosszabb távon mindenképpen arra kell törekedni, hogy tiszta energiaforrásból nyert energiával közlekedjenek az autók.
A roncsautóprogram kapcsán a környezetgazdász elmondta, hogy ez a rendszer nem sokat segít, mert egyrészt ettől a programtól is forrásokat fognak megvonni a költségvetési deficit miatt, másrészt pedig azért sem hatékony a roncsautóprogram, mert nem mindenki engedheti meg magának, hogy alternatív autós megoldásokat tudjon alkalmazni, ahogyan nagyon sokan nem engedhetnek meg maguknak egy új autót.
