A negyven prédikátor és kiszabadítójuk emlékére
2026-02-10 15:00:00
- Ábrám Zoltán
Négyszázötven évvel ezelőtt, 1676. február 11-én Michiel de Ruyter holland admirális (1607–1676) közbenjárására kiszabadultak embertelen fogságukból a magyar protestáns gályarabok. A reformátusok évszázadok óta tisztelettel emlékeznek hitvalló őseinkre és a holland tengernagyra.
A magyarországi ellenreformáció idején, 1674 márciusában több mint hétszáz protestáns prédikátort idéztek a pozsonyi különbíróság elé. A megjelent papokat, tanítókat a tárgyaláson felségsértéssel és hazaárulással vádolták, és a katolikus hitre való áttérésüket követelték. A beidézett hitvallók közül várbörtönökbe zárták azokat, akik semmilyen megalkuvásra sem voltak hajlandóak. Miután a legkülönfélébb kínzásokkal sem értek el eredményt, negyven prédikátort Nápolyba hurcoltak, és eladtak gályarabnak. A rabok többheti gyaloglással jutottak el az Adriai-tengerig, rengeteget szenvedtek, közben többen meghaltak. Közülük harmincketten maradtak életben, sorsuk nagy visszhangot keltett Európa protestáns országaiban, gyűjtés is indult kiszabadításuk érdekében.
„Sok győzelmet vívtam életemnek minden rendiben ellenségeim felett, de az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam” – ezekkel a híressé vált szavakkal fogadta hajóján a holland tengernagy a huszonhat életben maradt és megmentett prédikátort.
A magyar gályarabok kiszabadítására egész Európa felfigyelt. Később, a 19. század végén a protestáns identitástudat erősítése céljából újból megélénkült a gályarabok iránti érdeklődés. Ekkor terjedt el és került be a protestáns énekeskönyvekbe a Térj magadhoz, drága Sion kezdetű ének. Magyarországon 1895-ben Debrecenben a Nagytemplom mögötti téren emlékművet avattak a gályarabok emlékére. Évtizedekkel később a Magyarországi Református Egyház zsinati székházában a megpróbáltatásban részt vevő lelkészek neveit ismertető emléktáblát avattak fel. Hollandiában 1907-ben Michiel de Ruyter admirális születésének 300. évfordulóján látványos ünnepségeket szerveztek, egyúttal postai bélyeget adtak ki az emlékére. A Magyarországi Református Egyház Konventje ezüstből készített koszorút küldött az admirális Amszterdamban található sírjára.
Megjegyzendő, hogy 1991-es magyarországi látogatása során II. János Pál pápa a kiengesztelés jeleként megkoszorúzta a gályarabok emlékművét a Debreceni Református Nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteletet követően. Végső vigasztalásul szolgál számukra az ige: „Én támasztottam őt fel igazságban, és minden útait egyengetem, ő építi meg városomat, és foglyaimat elbocsátja, nem pénzért, sem ajándékért, szól a seregek Ura!” (Ézsaiás, 45:13).
