A mese rövid összefoglalása
2026-09-28 15:00:00
- Csíky Csaba
A gordiuszi csomó legendája Nagy Sándorhoz és a phrügiai Gordion városához kötődik. Gyakran említik metaforaként azokban az esetekben, amikor egy látszólag megoldhatatlan problémát valaki egy váratlan húzással egy csapásra megold: kezemben egy nagyszerűen összeállított, felépített, óráról órára megszervezett eseménysorozat tervezete, követelményrendszerrel: a harmadik marosvásárhelyi karmesterverseny tervezete. És kész a díjazások elosztása is. Sőt próbára teszi az opera, e csodalatos műfaj vezénylésének módjait is. A három finalista: a kínai Ding Weizheng (Debussy: Egy faun délutánja és Mozart Figaro házassága című művének egy részletét vezényelte) lett az első; második díjas a fehérorosz Alexander Humala (Kodály: Galántai táncok és Verdi: Attila, részlet), a harmadik pedig a német Patrick Tuttle (Schumann: Manfred nyitány és Verdi: Falstaff, részlet).
A csomó a díjazás körül alakult ki. A zenekar is jogot kap a díjazásra, és a szakma jogosnak érzi a választást. Mivel a bizottságnak nincs meghatározott véleménye, a gyengébb teljesítményt értékeli magasabbra, ezzel vágja el a gordiuszi csomót, és teszi jelentéktelenné az eseményt. A továbbiakban, nem tudni hogyan, de szinte minden díj a kínai karmesternél kötött ki. Vezényelt még a legjobb női karmesterként díjazott Olekszandra Korobka (Beethoven: Egmont nyitány), magánszemélyek és cégek adtak kisebb díjakat. Fantasztikus párost alkotva adtak értelmet a versenynek, új színfoltként György Levente basszbariton és Szabó Levente tenor. A negyedik karmesterversenyre készülve én félek az angol tolmácsolástól, ha ajándékot hoznak is.
