A jövő a fiataloké

23. EU Akadémia

A jövő a fiataloké, kell érte tenni, kell érte dolgozni, hogy ez megtörténjen – röviden ez volt a mottója a 23. EU Akadémiának, amelyet Félixfürdőn tartottak november 21–23. között. Ugyanakkor az eseményen az a kérdés is felmerült, hogy az a bizonyos jövő miért ne kezdődhetne jövő héttől, miért kell erre várni. A Magyar Ifjúsági Értekezlet, a Kós Károly Akadémia Alapítvány és Wilfried Martens Center for European Studies eseményén a Népújság is részt vett.

Az EU Akadémia a Magyar Ifjúsági Értekezlet egyik első programja volt 23 évvel ezelőtt, amelynek már az első kiadása is közös gondolkodásra késztette a fiatalokat azon aktuális témák kapcsán, amelyek meghatározzák a mozgásterüket, mondta Szilágyi Dóra Emese, a Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke, aki arra is rámutatott, hogy az Akadémia céljai ma sem változtak, ugyanakkor az esemény elengedhetetlen része a közösségépítés is.

A Wilfried Martens Center for European Studies és a Kós Károly Akadémia Alapítvány az esemény főtámogatója és szakmai partnere is, előbbi azért is fontos, mert egy szélesebb világlátás kialakításához biztosít tudást. Az idei konferencia középpontjában az adaptáció állt, az, hogy a fiatalok hogyan tudnak alkalmazkodni, és hogyan tudják alakítani a mostani politikai és gazdasági körülményeket, valamint miként tudnak a mesterséges intelligenciával együtt dolgozni, hogyan tudnak ellenállóak lenni a jelenlegi gazdasági nehézségek közepette, mindezt pedig miként tudják itthon, Erdélyben megtenni.

Az Akadémián sikerült olyan témákat választani – akár a munkaerőpiac, a vállalkozások, vagy a technológia – amelyek elérték a fiatalok ingerküszöbét, hiszen az előadások végén kérdéseket tettek fel, ami azt jelenti, hogy a feldolgozott témák valamit elindítottak bennük, mondta Szilágyi Dóra Emese, aki sikeresnek ítélte meg a 23. EU Akadémiát, ugyanakkor biztosította arról a nyilvánosságot, hogy jövőre is lesz folytatás.

Kovács Péter, a Kós Károly Akadémia Alapítvány alelnöke, a Magyar Ifjúsági Értekezlet alapítója és első elnöke is jelen volt az eseményen, és lapunknak elmondta, 23 évvel ezelőtt résztvevőként és szervezőként volt jelen az Akadémián. „Közel negyed évszázaddal ezelőtt az öregek azt mondták, hogy a jövő a tiétek, ez pedig már akkor nagyon idegesített, hiszen felmerült a kérdés bennem, hogy miért kell ezt megvárni, miért ne kezdődhetne a jövő a következő héttől” – mondta Kovács Péter, aki aláhúzta azt is, hogy senki nem fogja a fiatalok helyett megcsinálni azt, ami nekik jó. A Kós Károly Akadémia Alapítvány alelnöke arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek kezdeményezőbbek, tanuljanak többet, álljanak több lábon. A kulcsszó a több, fogalmazott Kovács Péter, hozzátéve, hogy a világ gyorsan változik, ezért is kell több lábon állni, megtanulni tanulni, hiszen ez elengedhetetlen a boldoguláshoz. Ugyanakkor többet kell gondolkodni Erdélyről is, hiszen az itteni, a romániai, bukaresti, döntések határozzák meg az emberek életét. A fiataloknak az is a feladata, hogy jobban csinálják, mint az előttük lévők, ne akarjanak egy kicsi RMDSZ lenni, emelte ki az alapítvány alelnöke.

A román politika és a román politikai pártok nem érettek meg arra, hogy empátiával forduljanak a magyar igényekhez. Ez lehet a jövőben változni fog, de jelenleg nem ez a helyzet, ezért is fontos, hogy Bukarestben ott legyen a magyar érdekképviselet, ott legyen a magyar érdekképviselet a megyei és helyi önkormányzatokban, és ha lehet, akkor legyen magyar polgármester is, nyomatékosította Kovács Péter, aki szerint ha ezek a tényezők megvannak, akkor teljesen másként fognak ránk tekinteni mint nemzeti közösségre, és másképpen fognak viszonyulni azokhoz az ügyekhez is, amelyek számunkra fontosak.

Az Erdély felé fordulás kapcsán a Kós Károly Akadémia Alapítvány alelnöke kifejtette, hogy ez nem pénz, hanem hit kérdése, akkor sem, ha vannak olyan szervezetek, amelyek több pénzt tudnak egy-egy eseményre fordítani. Hiszen korábban, akár az első Akadémia idején, nem volt LED-fal, nem volt ennyi csillag a szállodán, de mindent megoldottak, emelte ki a MIÉRT alapítója. Az a kérdés, hogy hisznek-e a fiatalok az erdélyi ügyben. Kovács Péter szerint egyértelműen megvannak ezek a fiatalok, csak át kell hangolják az attitűdjüket Erdélyre. Nem Magyarország felé kell fordulni, hanem a helyi közösségek irányába, több helyi kezdeményezésre, több helyi ügyre és több helyi emberre van szükség.