Weber–Mendelsohn–Dvořak, a romantikusok
A korai romantikusok szemében az élő nagyság – természetesen Beethoven kivételével – Carl Maria von Weber volt. Virtuóz zongorista, zenéje megelőzte korát, természetfölötti témájú operákat írt. Mára (A bűvös vadászt, három opera nyitányát, a zongorára írott Konzerstücköt és egy szonátáját kivéve) nagyon kevés műve maradt műsoron. Felix Mendelssohn a korai romantikusok közül Mozarthoz hasonlítható tehetség. Családi, vagyoni háttere nem tette fogékonnyá forradalmi eszmékre, csak abban különbözött a többi arisztokratától, hogy történetesen zseni volt. Antonín Dvořák, a zseni, aki úgy néz ki, mint egy üstfoltozó, írták róla. Brahms örült, ha kijavíthatta a kompozícióit. Muzsikus volt, de nem volt művelt.
A Zenei Napok május 15-i műsorán: Carl Maria von Weber: Oberon-nyitány, Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűverseny, Antonin Dvořák: 9. Újvilág szimfónia. Karmester: Radu Popa, hegedűn szólót játszott Iulia Teodora Todoran.
Az Oberon-nyitány, mivel az opera nincs előadásban, Shakespeare oldaláról közelíthető meg, s ha a Szentiván-éji álmot említem, már otthon is vagyunk. Ha Titániát, Puckot, Oberont, Theseust, a tündéreket említem, tovább nem is kell mondanom. Weber csodálatos zenéje hordozza tálcán a történéseket, amit a nyitány sűrít. Nem lehet elrontani. Legfennebb, ha a karmester hoppmester álcában vezényel, kicsit mulatságos.
Felix Mendelssohn-Bartholdynak az e-moll hegedűversenye, op. 64, MWV O 14, az utolsó versenyműve. Ősbemutatóján jól fogadták, és a történelem egyik legkiemelkedőbb és legelismertebb hegedűversenye maradt. Egy kezdő hegedűművész-palántának viszont nem hiszem, hogy tanácsos rögtön próbára tenni a tudását ezen a szinten. Nem a hangszerjáték mechanikus-virtuóz oldaláról van szó. Az a benyomásom, hogy bár technikailag és zeneileg is átgondoltan muzsikált, mintha a zenei anyag perfekt megszólaltatásán túl személyes mondanivalója kibontására már nem fordítottak volna kellő energiát. Röviden: nem lehetett érezni az interpretációban az egyénisége jelenlétét.
Antonín Dvořák a cseh nemzet ünnepelt zeneszerzője, akinek jellegzetesen szlávos hangzású zeneművei Európa-szerte nagy népszerűségnek örvendtek. Legismertebb műve a 9. szimfóniája, amely „Az Újvilágból” jelzőt is viseli, a zenetörténet egyik klasszikusává nőtte ki magát, minden tétele és témája közismert. A hangverseny záró, második részét a közönség lelkesen ünnepelte.
Csiky Csaba
