Az ürgeállomány gyarapítására van szükség
A magyarországi Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Természetvédelmi Igazgatóságának vezetésével, 11 szakmai szervezet – köztük a marosvásárhelyi Milvus természetvédelmi egyesület – részvételével hétéves projekt indult, amelynek célja egy természetvédelmi biztonsági háló megteremtése a Pannon régióban élő európai ürge (Spermophilus citellus) részére, hozzájárulva ezáltal a faj állományának megőrzéséhez és gyarapításához.
A CitellusLIFE program 75 százalékban az Európai Unió támogatásával, a szükséges önrész tekintetében pedig a magyar Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Agrárminisztérium finanszírozásával valósul meg. Ötletét A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas zsákmányforrásának biztosítása a Kárpát-medencében című, 2013–2018 között megvalósult projekt keretében történt ürgetenyésztési és -telepítési részprogram sikere alapozta meg.
Az ürgét a múlt század közepéig mezőgazdasági kártevőként tartották számon, sőt népi eledelként fogyasztották is, azonban a korlátlan irtás és a tájhasználat változása miatt számuk napjainkra drasztikusan lecsökkent, így ma már világszerte veszélyeztetettnek számítanak. A Milvus csoport biológusa, Fülöp Tihamér lapunknak elmondta, hogy az egyesület már évek óta igyekszik tenni az ürgék védelme érdekében, az erőfeszítések ellenére azonban a rágcsálók rendkívül gyors ütemben tűnnek el. Az ürgék rendszerint síkvidéken, gyepes területeken élnek, ezek pedig olyan zónák, amelyeket egyre inkább bekebelez a mezőgazdasági és építkezési ipar, így a faj egyre kevesebb táplálékhoz jut, és kiszorul természetes élőhelyéről. Mivel kis termetű állat, ami nem képes nagyobb távolságok megtételére, csupán tavasztól őszig aktív, mert az év többi részében hibernál, emellett pedig csak évente egyszer szaporodik, így szinte elkerülhetetlenné vált az egyedszámok csökkenése.
A kedvezőtlen folyamat megállítása érdekében 2025. december 1-jén elindult a CitellusLIFE projekt. Január 20-án a programban részt vevő szakemberek egész napos projektindító találkozón egyeztették a közös munka legsürgősebb lépéseit. A helyi erőfeszítések összehangolásával olyan természetvédelmi biztonsági hálót hoznak létre, amely a régió életképes állományának fenntartásával a világon az ürgeállomány megőrzésnek legfontosabb zálogává válhat. A természetvédelmi háló garantálja az erőfeszítések hatékony összehangolását, amelynek főbb elemei: a meglévő ürgekolóniák állapotának javítása, területük kiterjesztése és a kolóniák összekötése, továbbá új kolóniák létrehozása. A Pannon régióban élő erős állományok mellett kültéri szaporítóhelyek, valamint zárttéri tenyészközpontok segítségével szaporítják majd az ürgéket, amelyeket gondosan kiválasztott és előkészített élőhelyfoltokra telepítenek vissza. Így kialakulhat a Pannon régió megerősített ürgeállománya, amelynek állapotát és természetvédelmi helyzetét egységes monitorozórendszerben, kolóniaszinten folyamatosan nyomon lehet majd követni. Ugyanakkor a védelem elengedhetetlen eleme az ürge társadalmi elfogadottságának javítása, a helyi lakosság pozitív attitűdjének kialakítása is – olvasható a Herman Ottó Intézet tájékoztatójában.
