Tartalmas start a Bolyai Nyári Akadémián
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 2025-ben a 33. alkalommal szervezte meg a Bolyai Nyári Akadémiát. A szakmai fórumok a június 20. – augusztus 1. közötti időszakban, 6 hét leforgása alatt 10 helyszínen, 500 pedagógus részvételével zajlanak. Ebben az időszakban 14 képzésen vehetnek részt a tanárok. A BNYA idei főtémája a jóllétérzés fejlesztése a közoktatásban.
A 33. Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóünnepségét július 14-én tartalmas programot kínáló rendezvény keretében tartották.
Jelen voltak a szövetség támogatói, partnerei, képviselői és a Szovátán kezdődő akadémiai szekciók (tanítói és óvodapedagógusi) előadói és hallgatói.
Köszöntőt mondott Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ országos elnöke, dr. Maruzsa Zoltán államtitkár (Magyarország Kormánya, Belügyminisztérium Köznevelési Államtitkárság), Kiss Dávid főosztályvezető (Oktatási Hivatal – Elnöki Kabinet). Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke a Kárpát-medencei pedagógusszervezetek nevében köszöntötte a résztvevőket, továbbá Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke is.
A köszöntőbeszédek után szakmai előadások következtek:
Dr. habil. Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának (az RMPSZ-szel együttműködő szervezet) dékánja Nevelés és/vagy nevetés – humor a pedagógiában címmel tartott előadást.
„A humor életolajozó. Ha egy intézmény tudatosan a »nem rajtad, hanem érted, veled nevetek« eszméjét hirdeti, akkor a derű, a vidámság és a játék otthonává válhat. A tanulók értelmi és érzelmi képességeihez igazított pedagógiai humor bearanyozhatja dolgos hétköznapjainkat – pedagógusét, diákét egyaránt. Az sem mellékes, hogy a pozitív érzelmek növelik az intellektuális teljesítményt, a humorérzék a kreativitással mutatja a legkifejezettebb korrelációt.
Teljesebb, hitelesebb személyiséget nevelhetünk, ha nyitottság, őszinteség és gyengéd humor jellemzi munkánkat. Ehhez azonban nekünk, nevelőknek is tanulnunk kell humorul.
A humorra – többek között – azért is szükség van, hogy megtanítsuk diákjainkat a stressz oldásának egy lehetséges módszerére, életszemléletük pozitívabbá tételére, olyan örömforrásra, amely különböző élethelyzetekben segíti a sikeres túlélést. A nevelés ne csupán a rosszul működő funkciók megjavításáról szóljon, legyen inkább az erősségek, a bátorítás tudománya.
A pedagógus habitusának, műveltségének, intelligenciájának, okosságának és érzékenységének esszenciája a kincset érő humor. Mi, pedagógusok magunk is részesülhetünk a nevetés áldásos hatásából oly módon, hogy a nevetést pedagógiai eszközeink közé emeljük. Sohasem késő! A nevetés, a jókedv, ha őszinte, ránk is visszahat. Az lenne jó, ha minél több intézményben karizmatikus nevelők derűs aurája katalizálná az »alulról jövő« diákderűt.”
Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora A holnapután iskolája címmel tartott előadást a szünetet követően.
„Egész Európa pedagógus-, szülői és diákközössége érzi, hogy iskoláinkban valami nincs rendjén. Keressük az okokat a technológiai fejlődésben, generációk átalakulásában, társadalmi jelenségekben – s nem is járunk messze a valóságtól, csakhogy a feszültség nem ezekben a külső okokban keresendő, hanem magának az iskolának a viselkedésében, amely nem kíván reflektálni az őt körülvevő világ változásaira. Pedig az iskolának évezredeken keresztül nem önmaga volt a célja, hanem az, hogy boldog és boldogulni képes felnőtteket segítsen nevelni a szülőknek gyermekeikből, ami mindig is azt jelentette, hogy a korabeli felnőtt világ határozta meg tevékenységüket.
Ma ez a »felnőttek világa« inkább valamiféle gyanús ősellenség, semmint pedagógiai munkánk célja. Sőt, iskolai tevékenységeinknek nem is annyira céljai vannak, mintsem okai. A mi iskolai élményünk a tananyag, a tantervek, az egyetemi képzésünk, a tankönyv.
Ezek azonban nem célok. A holnapután iskolája mindenképpen célok mentén kell hogy szerveződjék, ami visszaadhatja egyúttal a pedagóguskollégák, a gyerekek és szülők hitét és lelkesedését is az iskolában. Más úgy, ha értelme is van. S hogy mi lehet az értelme? Erről szólt az előadás.”
A megnyitóünnepség különleges zenés irodalmi műsorral zárult. Nagy Katica színművész és Prieger Zsolt író, zenész előadásában hallgathattak meg a résztvevők egy időt és teret átívelő előadást Kedves Teréz! Titkos levelek címmel, amely a 250 éve született Brunszvik Teréznek állított emléket – olvastuk a rendezvényről szóló beszámolókban.
A természettudományi szekció résztvevői az első héten Szovátán tartották meg tevékenységsorozatukat.
