Sikeres volt az EHTET

Rendhagyó turné keretében találkoztak

Megfeszített tempójú, szervezési szempontból nehéznek mondható, de színes, pörgős és tartalmas találkozót tudhat maga mögött a hat erdélyi magyar hivatásos táncegyüttes. Minderről Kovács Anabella, a szervező Bekecs Táncszínház sajtószóvivője számolt be a Népújságnak.

Március 18–22. között zajlott le az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozójának (EHTET) huszadik alkalma, amely nagyon sok tekintetben rendhagyó volt. Egyrészt ez volt az első, amelyet a Bekecs Táncszínház rendezett, illetve első alkalommal valósították meg vándorrendezvényként. A Bekecs működésének egyik alappillére a szórvány, a szórványvidékeken való fellépés, és nagyon fontosnak tartották, hogy ezt megmutassák a többi együttesnek is, amelyek közül van, amelyik vállal szórványkiszállást, míg mások nem. Költségvetés szempontjából is hatékonynak bizonyult ez, mert a támogatók egy része az EHTET megvalósítását támogatta, mások kifejezetten a szórványprogramot. Így több pályázati támogatás adódott össze, ebből sikerült megszervezni a programsorozatot. Öt napon át átlagban 150 alkotót és táncost kellett turnéztatni négy megye hét településére, és ha csak a legalapvetőbb költségeket (szállás, étkeztetés, utazás) számolták volna, akkor is igen megterhelő összegre rúgott volna.

A hat együttes hét településen találkozott, a szórványban (Gyulafehérvár, Déva, Vajdahunyad, Petrilla és Nagyszeben) öt ingyenes előadást tartottak, Nyárádszeredában és Szovátán – mivel azok nem szórványtelepülések – az előadások belépőhöz voltak kötve.

Fotók: a Bekecs Táncszínház közösségi oldala

Tartani a szakmai színvonalat

A hat előadás páronként valamilyen módon kapcsolódott egymáshoz: a Bekecs Táncszínház és az Udvarhely Néptáncműhely egy-egy gyerekelőadással (Szép új világ, illetve Barátságunk története) jelentkezett, a Hargita Székely Néptáncszínház és Maros Művészegyüttes irodalmi témát dolgozott fel (Toldi, illetve Sárga rózsa), míg a Nagyvárad Táncegyüttes és a  Háromszék Táncszínház produkciója (Tündérkert: Bartók útjain, illetve Napszentület) emléket állít a szakmai felmenőknek, megemlékezik, köszönetet mond kollégáinak.

Minden előadást egy öttagú szakmai zsűri (Kutszegi Csaba, Szalay Tamás, Berecz István, Lőrincz Hortenzia, Bakos Árpád) értékelése követett, Kádár Elemér néptáncpedagógus, szakíró szakmai kritikákat írt róluk, s ezzel is próbálták megvalósítani az EHTET egyik fontos célját, hogy nagyon jó szakmai fóruma legyen az előadóknak, alkotóknak, együttesvezetőknek, de a szakmai zsűrinek is.

Az előadásokat számos szempont szerint értékelték, mint az alkotói munka (rendezés, jelmez- és zeneválasztás), a tánckar teljesítménye és alkalmazott megoldások, valamint a kortárs színháznak a „beszivárgása” a néptáncegyüttesek működésébe, hiszen egyetlen előadás sem volt kimondottan folklór, és hogy ezek az elemek nem eredményezik-e a néptáncelőadások „kisiklását”. A nézők nemcsak hivatásos néptáncművészeket láthattak a színpadon, hanem bedolgozó színészeket is, ezért értékelték a néptáncosok és színészek együttműködését, a zenekarok teljesítményét, kitértek az autentikus folklórra, az esetleges pontatlanságokra és az alkotói elvárásokra is.

Szokatlan felépítés, de pozitív mérleg

A négy megye hét településén öt nap alatt mintegy ezerötszázan nézték meg az együttesek előadásait. Mellettük a szakmai zsűri is, és mindegyik előadást végigkövette a többi együttes is, hogy kiderüljön, az együttesek településein mik a mai elvárások, a nézői igények, de az is, hogy az együttesek hol tartanak az alkotói folyamatban, milyen tájegységek táncanyagát dolgozzák fel.

Arra is figyeltek, hogy a szakmai részek mellett szabadidős programokat is biztosítsanak, így vezetett túrán meglátogatták a dévai várat, volt wellnessprogram is, hogy a táncosoknak pihenésre, kikapcsolódásra is legyen alkalmuk.

Minden együttes működése, turnézási szokásai, a kiszállások ritmusa, dinamikája más-más, ám ezt a találkozót a szervezők a Bekecs Táncszínház ritmusára, tempójára, időbeosztására szabták. Volt, aki már hozzászokott ehhez a feszes tempóhoz, volt, akinek ez megerőltető volt. Annak ellenére, hogy sokat kellett utazni, és megfeszített volt a tempó, utólag csupa pozitív visszajelzések érkeztek, mindenki eredményesnek, hasznosnak, fontosnak találta a turnét.

A szervezést már a múlt év vége felé elkezdte a Bekecs, míg ez év elejétől napi szinten nagyon aktívan dolgoztak rajta. Megerőltető időszakot tudnak maguk mögött, de a szervezők tudták, miért dolgoznak, és ami fontos: hittek is benne. Minden akadályon megpróbáltak sikeresen túllépni, de ehhez szükség volt a többi együttes alkalmazkodására és együttműködésére is. Szerencsére nagyon jól kialakultak és működtek az együttesek szervezőcsapatai közötti kapcsolatok, ennek köszönhetően meg tudták valósítani az öt nap órára, sőt percekre lebontott programját.

Az, hogy 1500, szórványban élő személy láthatta a hat előadást, hatalmas eredmény és öröm a szervezők számára. Ezzel beigazolódott: érdemes és fontos a szórványba is elvinni az előadásokat, mert igény van rájuk. „Ez egy nagyon nagy vállalás sikeres megvalósítása” – összegezte Kovács Anabella, hozzátéve, hogy az egész idei találkozó koronája egy, a vajdahunyadi várban tartott villámcsődület volt, amelynek felvételeit – mélyebb tartalma miatt – egy közeljövőben szervezendő nagyobb eseményen mutatják be.

A rendezvény fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke volt, támogatói a Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő. A szervezésben partnerek voltak: Szováta, Petrozsény, Petrilla, Déva városok polgármesteri hivatalai, a Maros, Fehér, Szeben, Hunyad megyei RMDSZ szervezetek, valamint a brüsszeli székhelyű Hunineu Alapítvány és a nagyszebeni HÍD Egyesület.