MIÉRT tisztújító küldöttgyűlés

Szilágyi Dóra Emese a régi-új elnök

A hét végén Szatmárnémetiben, a Megmaradás Házában tartotta az országos tisztújító küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet, vagyis a MIÉRT. A küldöttgyűlésen bemutatták az ifjúságkutatás eredményét, díjakat adtak át, megszavazták a testületek új tagjait, illetve, ami a legnagyobb érdeklődésre tartott számot: ismét elnökválasztást tartottak. 

Az elnöki tisztségre ketten jelentkeztek: Szilágyi Dóra Emese és György Botond. 108 küldött adta le a szavazatát, ebből 107 volt érvényes. György Botond 48 szavazatot kapott, Szilágyi Dóra Emese 59-et, így ő folytathatja a munkát a Magyar Ifjúsági Értekezlet élén. Szilágyi Dóra Emese 2023 óta vezeti a MIÉRT-et, ez alatt az idő alatt pedig több program is neki köszönhetően indult el, többek között a Mind the Gap podcast, a fesztiválokra való kitelepedés, a Green Team konferencia, vagy éppen a MYLA projektben való részvétel. Szilágyi Dóra a szavazatok mintegy 55%-át kapta meg, tehát kijelenthető, hogy egy szoros versenyen van túl a szervezet, érezhető egyfajta polarizáció.

Ezt érzi a régi-új elnök is, aki lapunknak elmondta, hogy egy nehéz időszakon van túl a MIÉRT, ami annak is az eredménye, hogy érdekképviseleti szervezetként aktívan részt vesznek a választásokban, az elmúlt két évből – a MIÉRT-ben kétéves elnöki ciklusok vannak – másfél a választásokkal telt el, ami Szilágyi Dóra meglátása szerint kihatással volt a szervezet működésére. – Annak ellenére, hogy számos újítást vezettünk be, a szervezet megérezte az elmúlt időszakot, és változást szeretne – fogalmazott Szilágyi Dóra Emese, aki azt is hozzátette, hogy minden erejével azon lesz, hogy a hétvégi szoros eredmény ne vezessen kettészakadáshoz a MIÉRT-en belül.

A következő két évben a szervezetépítésre fogják helyezni a hangsúlyt, minden felet meg szeretnének hallgatni, minden tagszervezet álláspontjára kíváncsiak, mi az, amit hiányoltak az elmúlt két évben. – A cél az, hogy minél közelebb vigyük a szervezetet, a programokat a fiatalokhoz, mind fizikai, mind pedig átvitt értelemben, fontos, hogy megtalálják magukat a MIÉRT-ben, hogy érezzék, hogy valóban nyitott kapukkal várjuk őket – hangsúlyozta a szervezet elnöke, aki a következő két évben többek között toborzótábort, sítábort, AI-képzéseket, pályázati képzéseket, egy ösztöndíj- és csereprogram-monitort is meg szeretne valósítani, amellett, hogy továbbviszi a már hagyományosnak számító eseményeket. Szilágyi Dóra Emese programtervéről a Népújságban korábban részletesen beszámoltunk.

A MIÉRT programjaira nyílt felvétel lesz, tehát a meghirdetésük után bárki jelentkezhet rájuk, ahogyan csatlakozhat a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteihez is, a MIÉRT ugyanis az ország 17 megyéjében van jelen.

A MIÉRT küldöttgyűlésén bemutatták az ifjúságkutatás eredményeit is, amiről részletesebben is be fogunk számolni, azonban ebből kiderült, hogy a fiatalok nagy hányada érdeklődik a politika és a közélet iránt. – Most az a kérdés, hogy sikerül-e megtalálni azokat az ügyeket, amelyekkel a fiatalok azonosulni tudnak, és be tudnak-e kapcsolódni – mondta Szilágyi Dóra Emese, aki szerint ebben a tekintetben a legcélravezetőbb az ügyek menti előrehaladás.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke arról is beszélt a Népújságnak, hogy a kitűzött célok között szerepel az is, hogy erősítsék a közösségi tudatot a fiatalokban, ott, ahol ez valamelyest kikopott. Ehhez az kell, hogy be legyenek kapcsolva azokba a közösségekbe, ahol egyszerre tudnak fejlődni, szórakozni, más fiatalokkal találkozni, illetve, hogy össze legyenek kapcsolva Erdély más tájegységein élő fiatalokkal, sorolta Szilágyi Dóra.

Kommunikáció helyett kivonulás

A küldöttgyűlés egyik programpontja az alapszabályzat-módosítás vitája lett volna. Azonban, amikor erre sor került, a küldöttek több mint fele kivonult a teremből, nem volt többség, nem lehetett szavazni, végül le is vették a napirendről ezt a pontot. Szilágyi Dórától megtudtuk, hogy a kivonult küldöttek nemtetszését egy olyan módosítási javaslat váltotta ki, ami a tagszervezeteken belül működő helyi tagszervezetek monitorozását vezetné be. – Erre azért van szükség, hogy pontosan tudjuk, melyik területi szervezetünknél hány tagszervezetünk van – tisztázta az elnök, aki arra is rámutatott, hogy az erre vonatkozó bizottság már 2021 óta létezik a MIÉRT alapszabályzatában, ezért sem tudja arra a választ, hogy miért vonultak ki a teremből a küldöttek, ezzel együtt viszont nem érzi, hogy gyengítéssel kezdődik a mandátuma, elmondása szerint, akik kivonultak, nem a személye miatt hagyták el a termet. Szilágyi Dóra azt is aláhúzta, hogy párbeszéd nélkül történt meg a kivonulás. A MIÉRT elnöke úgy összegezte, hogy a következő két év az építkezésről, megoldások megtalálásról és a párbeszédről kell szóljon.

Először adja Maros megye a MIÉRT elnökhelyettesét

Az elnökhelyettes feladata az, hogy mindent megcsináljon, amit az elnök nem tud, vagy nincs rá ideje, így határozta meg feladatkörét Kovács Róbert, a MIÉRT új elnökhelyettese, aki azt is aláhúzta, hogy Szilágyi Dórával csapatban gondolkodnak. Kovács Róbert kiemelte azt is, hogy Maros megyének eddig nem volt elnökhelyettese a MIÉRT-ben, meglátása szerint viszont megérdemelten kapták meg a tisztséget, hiszen idéntől dübörög az ifjúsági élet a megyében.

A küldöttek kivonulása kapcsán az elnökhelyettes elmondta, hogy a párbeszéd hiánya miatt nem tudták egymással megértetni azt, hogy ki mit szeretne, ezért is döntöttek úgy, hogy törlik a programból a napirendi pontot, amire viszont a későbbiekben vissza szeretnének térni, mert meglátása szerint szükség van valamilyen monitorozó szervre, de meg kell nézni pontosan, hogy ennek milyen jogi formát lehet adni.

Az elmúlt két évben hiányos volt a szervezeti építkezés, ezt pedig a küldöttek is érzékelték, ismerte el Kovács Róbert, aki akkor lesz elégedett két év múlva a munkájával, ha elérik azt, hogy túljelentkezés legyen a küldöttgyűlésekre, illetve ha sikerül azt megvalósítani, hogy a tagszervezetek ne csak elméletben létezzenek, hanem legyen jogi formájuk is.

Csoma Botond: Mindig a fiatalok mellett álltam, és mellettük is fogok állni!

Mindig is szoros volt az együttműködés az RMDSZ és a MIÉRT között, vélekedett lapunknak Csoma Botond parlamenti képviselő, képviselőházi frakcióvezető, az RMDSZ szóvivője, aki azt is kiemelte, hogy az ifjúságkutatás eredménye szerint a romániai magyar fiatalok érdeklődnek a közélet iránt, a felmérés szerint 73%-uk, ami még ha kicsit túlzó is, mindenképpen egy trendet jelez, megbukott az a hipotézis, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika. 

– Ebből kifolyólag két dolgot lehet tenni: az egyik a nyitottság, nyitni kell a fiatalok és a fiatalok problémái iránt, ezen dolgozik az RMDSZ is, több-kevesebb sikerrel – ismerte el Csoma Botond, aki szerint a második dolog, amit tenni kell, az a fiatalok felkészítése a közéletre.

A romániai közélethez és a mindennapokban való boldoguláshoz viszont szükség van a román nyelv ismeretére. A már említett kutatás eredményéből az derül ki, hogy a fiatalok 60%-a vallja azt magáról, hogy jól beszél románul. Az utóbbi években romlottak a nyelvi kompetenciák Romániában, és nemcsak a tömbvidéken, adott hangot saját tapasztalatainak a szóvivő, aki szerint tudatosulnia kell mindenkiben, hogy ha valaki nem tud románul, az egyrészt a társadalom perifériájára szorul, másrészt pedig egy ok lesz arra, hogy elhagyja a szülőföldjét. A differenciált érettségi bevezetésének hatására idén jobbak lettek az eredmények, és ez sokat számít, de mindenkinek meg kell értenie, hogy fontos bővíteni a román szókincset, mondta Csoma Botond, aki azt is hozzátette, ha nem is feltétlenül irodalmat olvasunk, sajtót, vezércikkeket románul is lehet olvasni. 

Csoma Botond a MIÉRT tisztújító küldöttgyűlésén átvette a Pro Organizatione díjat is, amit azért a partnerségért kapott, amit az elmúlt években a fiatalok és a MIÉRT irányába tanúsított. – Meglepett, őszintén jólesett a díj – fogalmazott lapunknak Csoma Botond, aki kiemelte, mindig partnerként kezelte az ifjúságot, és ez a partnerség mindig megmarad.