Ez a weboldal sütiket használ
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató
2025-12-30 13:00:00
Látványos átalakuláson megy át a nemzetközi labdarúgás: a sportágat irányító és szervező FIFA egyre nagyobb méretekben gondolkodik, és mindent megtesz azért, hogy a foci globális show-műsorrá váljon. Ennek egyik első kézzelfogható jele volt az idén debütált, 32 csapatos klubvilágbajnokság, de ugyanebbe az irányba mutatnak a 2026-os világbajnokság előkészületei is.
A számok önmagukért beszélnek: a megújított klubvilágbajnokság mérkőzéseit összesen mintegy 2,4 millióan követték a helyszíneken, a finálét pedig több mint 81 ezer néző látta élőben, ahol a Chelsea legyőzte a Paris Saint-Germaint. Ugyanakkor a torna rávilágított a klubfutballon belüli jelentős szintkülönbségekre is, hiszen egyes mérkőzések kiütéses eredménnyel zárultak (Bayern München – Auckland City FC 10-0, Manchester City – Al Ain 6-0, Juventus – Al Ain 5-0), ami újra felszínre hozta a verseny kiegyensúlyozottságának kérdését.
A 2026-os világbajnokság minden eddiginél nagyobb vállalkozás lesz: 48 válogatott lép pályára, és összesen 104 találkozót rendeznek. Ez nemcsak logisztikai kihívást jelent, hanem komoly terhelést ró a játékosokra is, amire a futballisták érdekeit védő FIFPro már előre figyelmeztetett, külön kiemelve a sérülések és a mentális kimerülés veszélyét. Bár az új rendszer lehetőséget ad kevésbé ismert futballnemzetek bemutatkozására, az esélyesek listája a végjátékban várhatóan továbbra is a hagyományos nagyhatalmak köréből kerül majd ki.
A sportág ikonikus alakjai közül Lionel Messi és Cristiano Ronaldo még mindig aktív főszereplők, és nem kizárt, hogy pályafutásuk során először világbajnoki kieséses szakaszban találkoznak egymással, már a negyvenes éveikhez közeledve (vagy akár azt taposva). Mindketten eredményes idényt zártak 2025-ben, ugyanakkor az európai elitligákon kívüli szereplésük miatt reflektorfényük halványult, ami teret nyitott az új generáció számára. Ennek egyik legnagyobb nyertese Ousmane Dembélé volt, aki a Paris Saint-Germain meghatározó játékosaként egyéni és csapatszinten is a csúcsra ért, hiszen az Aranylabdát és a FIFA Év játékosa díjat is megkapta.
A női labdarúgás fejlődése szintén figyelemre méltó: a stadionokban rekordnézőszámokat regisztráltak, miközben Aitana Bonmatí sorozatban harmadszor hódította el az Aranylabdát, tovább erősítve a spanyol futball vezető szerepét. A válogatott egy fájó Eb-döntőt elveszített ugyan, de a klubszintű sikerek és a FIFA tervezett reformjai további lendületet adhatnak a sportág terjedésének.
A klubversenyek világában a Bajnokok Ligája új lebonyolítása friss dinamikát hozott, még ha az élcsapatok fölénye továbbra is egyértelmű maradt. A Premier League pénzügyi ereje ismét megmutatkozott: az angol klubok példátlan összegeket fordítottak átigazolásokra, messze túlszárnyalva a kontinens többi topligáját.
Mindeközben a technológia is egyre nagyobb szerepet kap: a fél-automata lesrendszer gyorsabb döntéseket tesz lehetővé, a 2026-os világbajnokságon pedig intelligens labdák és fejlett digitális megoldások segítik majd a játékvezetők munkáját.
Mindez azt jelzi, hogy a futball nem csupán méreteiben növekszik, hanem működésében is átalakul, és a közelgő világbajnokság jó eséllyel új korszak kezdetét jelenti majd a sportág történetében.
Az idén minden fontos címet begyűjtő Paris Saint-Germain vezetősége „életre szóló” szerződést szeretne kötni a spanyol vezetőedzővel, Luis Enriquével. A tréner jelenlegi megállapodása 2027-ig érvényes.
Az 55 éves Luis Enrique irányításával a PSG eddig két francia bajnokságot és Francia Kupát, egy francia szuperkupát, továbbá Bajnokok Ligáját, európai Szuperkupát és Interkontinentális Kupát nyert.
Korábban a szakember a spanyol válogatottnál, az AS Románál, a Celta Vigónál és az FC Barcelonánál dolgozott.
A női labdarúgás fejlődése figyelemre méltó: a stadionokban rekordnézőszámokat regisztráltak
Fotó: a FIFA közösségi oldala