2022. szeptember 27., kedd

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Gyorsított eljárással kezelik a kérdést?

Kedden, szerdán és csütörtökön tartották meg azokat a közvitákat, amelyeket a megyei környezetvédelmi hatóság (APMM) szervezett annak érdekében, hogy kiadhassa a környezetvédelmi jóváhagyást az A8-as autópálya nyárádmenti szakaszának megépítése érdekében. Úgy tűnik, nagy a sietség, ugyanis öt év alatt meg kellene épüljön a 25 kilométeres sztrádaszakasz. A kérdésre felfigyeltek a politikusok, még a Iaşi megyeiek is.

A környezetvédelmi jóváhagyás kibocsátása érdekében hirdetett közvitákat az APMM, ezért hétfőn Nyárádszeredában és Nyárádgálfalván, kedden Backamadarason és Ákosfalván, szerdán Nyárádkarácsonban és Dózsa Györgyön találkoztak az érdekeltekkel az építtető országos közúti hatóság (CNAIR), a tervezőcég és a megyei környezetvédelmi hivatal képviselői, továbbá helyi érdeklődők és civil szervezetek képviselői is. 

A közvitára Iaşi megyéből ideutazott a prefektus, valamint az USR egy-egy parlamenti képviselője és szenátora, a második napon már megyénk prefektusa is bekapcsolódott, majd egy PSD-s parlamenti képviselő is jelen volt az alsó-nyárádmenti találkozókon.

Ezúttal a Marosvásárhely–Németvásár közötti A8-as autópálya Maros megyei részének első szakasza került terítékre, a megyeközpont és Nyárádszereda közötti 25 kilométeres szakasz, de az A8-as és A3-as szakaszt összekötő mintegy 2,5 kilométeres rész is megvalósításra vár. Ezen a szakaszon két le- és felszállócsomópont épül. A sztrádaszakasz felszíni és föld alatti vízkészleteket is érint, és veszélyes a nagyvadakra. A légszennyezés a kivitelezés során nem érinti a lakott területeket, a használat során pedig nem haladja meg a normálisat, a zajszennyezés az építőtelepektől hatszáz méterig terjed. Ezért az autópálya nyomvonalán hangfogó paneleket állítanak fel, mindkét oldalon kerítés is épül a vadállatok megakadályozása érdekében, és épül számukra átkelőhely is. A beruházás mintegy 550 millió euróba kerül, amit az országos újjáépítési és rezilenciatervből (PNRR) fedeznek, és 2027-ig le kell zárni. Már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány erre a szakaszra, előkészületben van a közbeszerzési eljárás a tervezésre és kivitelezésre, ehhez pedig a környezetvédelmi engedély is szükséges, hiszen a nyomvonal Natura 2000 természetvédelmi területeket is érint.

Számos kérdést felvethettek a helyhatóságok a megjelent hivatalok képviselőinek

Fotó: Gligor Róbert László


„Az ember álljon az első helyen!”

A nyárádszeredai találkozón Iaşi megye prefektusa, Bogdan Cojocaru a beruházás, valamint a hatóságok közötti együttműködés és a folyamatos nyomonkövetés fontosságát hangsúlyozta, mivel szerinte „ez az utolsó lehetőség” a pálya megépítésére. Az APMM igazgatója, Dănuţ Ştefănescu elmondta, elvileg nincs akadálya a beleegyezésük megszerzésének, de a formaságok betartására hívta fel a figyelmet, a Milvus csoport természetvédelmi egyesület képviselője pedig a nagyvadak számára fenntartott átkelőhelyek fontosságát hangsúlyozta – de mivel erre a tervben odafigyeltek, Domokos Csaba üdvözölte azt. Az autópályák építését figyelő Kodok Márton civil aktivista arra hívta fel a figyelmet, hogy az A3-as szakaszon a gyalogosok számára nem épültek járdák bizonyos csomópontokon, s ezt a hibát ezúttal el kellene kerülni.

Nyárádszereda ebben az első szakaszban kevésbé érintett, ugyanis most csak alig lép be a közigazgatási területére a pálya, és Székelytompánál megépül az egyik csomópont. A kisváros számára az ezt követő szakasz jelent majd nagy kihívást, az elöljáró évek óta kéri a szállításügyi minisztériumtól, hogy a nyomvonalat változtassák meg, hogy az ne szelje át, hanem kerülje ki a települést. Tóth Sándor a találkozón ismét kihangsúlyozta: továbbra is támogatják az autópálya építését, de azt kérik, hogy az a helyi lakosság érdekeit tartsa leginkább szem előtt az egész szakaszon, és csak azután a gazdasági és állatvédelmi mutatókat. Barabás Loránd helyi tanácsos arra kérte a hatóságokat, hogy a következő pályaszakasz tervezésekor jóval hamarabb szervezzenek közvitákat, hogy abba bekapcsolódhasson az érintett lakosság is.


Kárpótlást csak telekkönyvvel kérhetnek!

Nyárádgálfalván és Backamadarason főleg a vízfolyásokon áthaladó és a félreeső falvakba vezető bekötőutakon való átkelések, valamint a mezőgazdasági területek megközelíthetőségének kérdései vetődtek fel. Ákosfalva már jóval inkább érintett, ugyanis itt is csomópont fog épülni, de mivel nemzetközi út (E60) is áthalad a községen, itt nagyobb lesz a csomópont, és több területet kell kisajátítani, az épülő szakasz területének 2,5 százalékát – mondta el lapunknak Osváth Csaba polgármester. Mivel ezek egy része Natura 2000 természetvédelmi terület, a csomópont a harasztkereki bekötőút közelébe került, a feljáró pedig az ákosfalvi orvosi rendelőtől indul el a Vécke-patak mellett. Míg a kisgörgényiek az autópálya fölött fognak kijutni a faluból, a harasztkerekiek a pálya alatt, ahová gyalogosjárdát és korlátot is követel a községvezető. A beszélgetésből az tűnt ki, hogy a munkálatok a községbeli csomópont építésével kezdődnek, aztán innen haladnak Szereda és Nyárádtő irányába. Az elöljáró szerint az autópálya és a csomópont nagyjából tehermentesíteni fogja a községet a nagy teherforgalomtól, amely Nyárádtő irányába vagy irányából érkezett eddig, ugyanakkor az autópálya gazdasági fejlődést is eredményez majd. Osváth Csaba szerint sok adat áll a szaktárca rendelkezésére, így felgyorsított eljárással történik az előkészítés, ha megvan a megyei környezetvédelmi jóváhagyás, a tervező és kivitelező kiválasztása egy év alatt megvalósulhat.

Ákosfalva odafigyelt, hogy a rajta átvonuló szakasz mentén idejében elkezdje a tulajdonjogok tisztázását, ugyanis a nyomvonal által érintett területeket ki fogja az állam sajátítani. Viszont fontos tudni, hogy csak az kap kárpótlást, aki bizonyítani tudja a tulajdonjogát. Ezért elkezdték a parcelláris térképek elkészítését, hogy mindenki idejében és ingyen telekkönyvhöz juthasson, de sajnos még sokan nem jelentek meg irataikkal a tisztázások érdekében, ezért a térképek elkészítése nehézkes. Osváth Csaba ezúton is kéri az érintett személyeket, hogy gyorsan lépjenek az ügyben, mert csak akkor kaphatnak kárpótlást az elvett földjeikért, amikor névre szóló telekkönyvvel tudják majd igazolni a tulajdonjogot.


Építő vita volt

A közviták témája a környezeti hatástanulmány volt, de mivel jelen voltak más hatóságok képviselői is, ezt kihasználva, a Dózsa György községbeli találkozón is felvetettek egyéb kérdéseket is. A község három átkelőhelyet kért a külterületek megközelítésére, ebből kettőt nehezen jóváhagytak, a lukafalvi és ilencfalvi temetőt nem kerülővel kell megközelíteniük a jövőben. Ugyanakkor problémát jelent egyelőre, hogy bár a marosvásárhelyi leszállócsomópont öt kilométerre van a községtől, nem kaptak közvetlen csatlakozási lehetőséget a községbeliek. De a kisajátítások kérdése is felvetődött, hiszen más községekben még az évekkel ezelőtt elvett földek értékét sem fizették ki, nem beszélve az okozott károkról, ezért a helyiek kérték a törvény módosítását, hogy méltányos összeget kapjanak a gazdák. Ugyanakkor szó esett a megnövekedett vadkárokról, ugyanis valószínűleg a közelben elhaladó A3-as autópálya miatt a vadak beszorultak a települések közelébe – számolt be lapunknak Iszlai Tibor polgármester, megjegyezve, hogy építő jellegű találkozó volt, a helyi igényeket továbbíthatták a hatóságoknak. 

Számos esetben főleg az előzetes kommunikáció hiánya miatt vannak kétségek, fenntartások